Meghiúsult kihívás

A XIX. században egy Charles Bradlaugh nevű kiemelkedő ateista vitára hívott ki egy keresztyént a keresztyénség állításainak megalapozottságáról. Ez a keresztyén Hugh Price Hughes evangélista volt, aki a szegények között dolgozott London nyomornegyedeiben. Hughes azt felelte Bradlaughnak, hogy egy feltétellel beleegyezik a vitába: „Azt javaslom, hogy mindketten hozzunk magunkkal a nézeteink megalapozottságát alátámasztó konkrét bizonyítékokat olyan férfiak és nők formájában, akik a tanításunk hatására megszabadultak a bűnös és gyalázatos élettől. Én száz ilyen embert fogok hozni, és önt is ugyanerre szólítom fel.” Hughes azután azt mondta, hogy ha Bradlaugh nem tud hozni száz embert, akkor hozhat ötvenet. Ha nem tud hozni ötvenet, hozhat húszat. Végül egyre csökkent a szám. Bradlaughnak mindössze egy olyan embert kellett találnia, akinek az életén javított az ateizmus, és ez esetben Hughes – aki kész volt száz olyan embert hozni, akit Krisztus megjavított – vitába száll vele. Bradlaugh visszakozott!

(Kennedy, WIJ – közli, Josh McDowell – Bizonyítékok – KIA kiadványa)

„Amikor visszahozta az Úr Sion foglyait, olyanok voltunk, mint az álmodók. Akkor megtelt a szánk nevetéssel, nyelvünk pedig vigadalommal. Így szóltak akkor a népek: Hatalmasan cselekedett ezekkel az Úr! Hatalmasan cselekedett velünk az Úr, ezért örvendezünk.” (126. Zsoltár 1-3)