Krisztus követése
Nem kell azonban azt gondolni, hogy Krisztus mindazokban, amiket cselekedett, követésre való példát akart hagyni. Mert sokszor úgy cselekedett és úgy viselte magát, mint mindenható Isten, amikor a bűnöket megbocsátotta, a betegeket parancsával meggyógyította, az ördögöket az emberekből kiűzte, a halottakat feltámasztotta, járt a tengeren, parancsolt a szeleknek stb. Ezekben és ezekhez hasonlókban nem követésre való példát adott, hanem Istentől való voltáról, istenségéről tett bizonyságot.
Krisztus nyomdokai, amelyekben követésre való példát adott, ezek:
- Szent Atyja iránti engedelmessége.
- Isten és emberek iránti buzgó szeretete.
- Nagy alázatossága és szelídsége.
- A bántalmazások csendes eltűrése.
- A megbocsátásra kész hajlandósága.
- Az emberek tanításában való nagy buzgósága.
- Igazszívűsége.
- A szenvedésekben való béketűrése és az Isten akaratában való megnyugvása.
- Ellenségeinek szeretése.
- E világ gyönyörűségeinek és hiábavalóságainak megutálása.
- Az Isten dicsőségéért való buzgólkodása.
Ezek Jézus Krisztus nyomdokai. Ezekben már követned kell őt, keresztyén ember. Mivel az ő nevét viseled, mikor keresztyénnek neveztetel, ezért szükséges, hogy az ő életéhez szabd életedet.
„Jöjjetek, hajoljunk meg, boruljunk le, essünk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt! Mert ő a mi Istenünk, mi pedig legelőjének népe és kezének juhai vagyunk.” (Zsoltárok könyve 95,6-7a)
(Szikszai György: Keresztyén tanítások és imádságok –
A keresztyén embernek imádkozni kell, hogy Krisztust követhesse, részlet –
Kálvin Kiadó, Budapest)