Istenek, amik nem szeretik az embert

Az otthon töltött szabadság után visszatérőben egy Indiába kiutazó misszionárius olyan hajón utazott, amely kikötött India előtt az egyik nagy szigeten. Az utasok körutazáson vettek részt, és sokat akartak látni Kelet-Ázsia világából. Ennek során a hajón tartózkodó társaság többek között egy ismert és híres buddhista kolostort is felkeresett.
Mivel a misszionárius buddhisták között végezte szolgálatát, ő is csatlakozott hozzájuk, és látott valamit, ami eddig még sohasem tűnt fel neki, pedig már régóta hirdette Indiában az evangéliumot. A hatalmas Buddha-alak, amely a templom közepén trónolt, szétlapított és összetört embereken ült!
Iszonyatos látvány volt, ahogyan ez a kolosszus szó szerint szétnyomta maga alatt emberi testek ezreit. Arra a kérdésre, hogy ennek a Buddha-ábrázolásnak mi a jelentése, a vezető szerzetes ezt válaszolta neki: „Ezek a bűnösök, akiket Buddha megvet, és ezért széttapossa őket!”
Ez teljesen jellemző az úgynevezett világvallásokra nézve. A világ egyetlen vallásában sem létezik a szeretet Istene. A legelterjedtebb vallásokban, mint amilyen az iszlám, a buddhizmus és a többi, sem ismernek olyan istent, aki szereti az embereket. Ellenkezőleg! Minden isten- és bálványelképzelésben csak haragvó és kegyetlen isten található, aki megbünteti az embereket, és akit sok és nagy áldozattal kell kiengesztelni és jóságosra hangolni. Aki például csak valamennyire is ismeri az iszlám történetét és tanítását, az tudja, milyen kegyetlen és szívtelen vallás ez.
Minden emberi vallás a bűnös ember vallásos kényszerképzete az Istenről. Az elbukott emberek azt, ami bennük van, kivetítik Istenre. Mivel azonban az Istentől elszakadt és a bűn rabszolgaságában nyögő emberben csak gyűlölet, hazugság, halál és pusztulás van, mindent, ami a saját elveszett szívében van, átviszi az élő Istenre. Ezáltal jut el azután egy ilyen utálatos és ördögi isten- és bálványképhez, mint amilyen a haragvó Isten, aki megveti és széttapossa az embereket. A buddhizmus pedig végső soron egy személyes isten nélküli vallás. Ilyen mélyre süllyedt az ember! A Róma 1,18-32-ben a Szentírás világos és félreérthetetlen szavakkal mutat rá arra, hogyan változtatta át a bűnös ember Isten dicsőségét bálványimádássá – és az idő múlásával hogyan megy ebben egyre jobban tönkre!
A Biblia a világ üdvösségének egyetlen forrásaként a szeretet Istenét ismeri. Különösen az Ószövetség beszél egy olyan Istenről, aki szereti az embereket, népét, Izráelt különösen is. Az Újszövetségben viszont Istennek az Ószövetségben csupán árnyékszerűen kijelentett szeretete az Ő Fiában, a Jézus Krisztusban lényegi valósággá lett. Ezért a János 3,16 az egész Biblia legszebb és legcsodálatosabb verse.

„Mert úgy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy aki hisz őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” János evangéliuma 3,16

Joachim Langhammer