Jöjj, amíg ifjú vagy!

Egyik ismerősömnek szerettem volna letölteni valamit az internetről a laptopjára, azonban nagyon akadozott, meg-megszakadt a kapcsolat, mindig elölről kellett kezdeni a folyamatot. Vezeték nélküli csatlakozás lévén, a „gyenge jelerősség” üzenet segített a probléma felismerésében. Közelebb telepedtem az útválasztó jeladójához. Nem hozott érdemi változást, ezért ismét közelebb és közelebb kellett ülnöm, majd egészen a jeladó mellett helyeztem el a gépet. Ekkor – láss csodát! – a jelerősség maximális lett, és az összeköttetés zavartalanul működött.
Nincs ez másként az Istennel való kapcsolatunkban sem. Tőle távol nehezen vesszük az adást, gyenge a jelerősség, nem értjük az üzenetet, semmi nem működik zavartalanul. Amikor egyre közelebb kerülünk, akkor a jobb vételi lehetőség tisztább hangot és képet biztosít.
Még egy tanulsága volt az esetnek: a laptop régi, elavult, gyenge kapacitású. Az újabb generáció a teljesítményével a lehetőségek szélesebb tárházát kínálja, kevesebb problémával működik.
Az ember is, amíg fiatal, addig fogékonyabb, gyorsabb, könnyebben tud kapcsolatot építeni – nem csak társaival, de Istennel is –, és többet ki lehet belőle hozni. Ezért nem mindegy, hogy még ifjúkorban, vagy csak a késő ősz, a tél beálltával adja át valaki az életét Isten céljainak megvalósítására.

Jakab apostol (4,8): „Közeledjetek Istenhez, és közeledni fog hozzátok.”