Megérkezve kedves barátnőmékhez, az utcán csak a környező emeletes házak falait láttam, amikor a kapucsengőt megnyomtam. Hallottam ugyan lent a madárcsicsergést, de egyetlen madarat sem láttam, mert a fák lombkoronája eltakarta őket. Találgattam a hangjuk alapján, hogy vajon milyen szárnyasok lehetnek, de nem tudtam őket megfigyelni. Aztán a lift felvitt a hetedik emeletre. A lépcsőházban az ablak felett fecskefészkek voltak, előtte táncoltak a fészkek építői, szemmagasságban figyelhettem meg a virtuóz cikázásukat. Beérve a lakásba, vacsora közben, az erkély párkányán egy rigó kezdett el teli torokból énekelni. Vacsora után kimentünk az erkélyre, ahol a szemben lévő négyemeletes házak felett kitárult a fantasztikus panoráma. A város templomain, üzletein kívül megfigyelhető volt a környező falvak néhány épülete is, de a legcsodálatosabb az volt, hogy az egészen távoli dombok és sziklák halvány körvonalai is kivehetők voltak. Aztán kezembe kaptam egy távcsövet. Az alattunk elhelyezkedő lombkoronában megfigyelhettem az ott bujkáló varjakat, láthattam a távoli üzletből kisétáló embereket és a messzi dombokon haladó közlekedési eszközöket is.
Hívő életünk során sokszor csak az orrunkig látunk, tekintetünk inkább lefelé irányul, észleljük a problémákat, sóhajtozva húzzuk a nyakunkat a ránk tornyosuló, életünkre árnyékot vető betonterhek alatt. És amikor már roskadozva járunk, akkor jön az Úr, és felemel. Tapasztaltad már ezt, kedves olvasó? Én már sokszor megtapasztaltam ezt a felemelő kegyelemliftet. Hosszú ideig az egyik kedves versem Túrmezei Erzsébet Lábnyomok című fordítása volt, amiben az a pillanat ragadott meg, hogy az Úr a nehézségek során felemeli a követőjét, aztán az útjára visszahelyezi. Ám az 5 Mózes 33,12. verse Benjáminról ezt mondja: „Az Úrnak kedveltje! Bátorságban lakozik mellette, fedezi őt minden időben, és az ő vállai között lakik.” Tehát nem csak néha vesz fel az Úr a vállaira, hanem lakozást is vehetünk közvetlen jelenlétében. A vállain biztos fedezékben lehetünk, bármi is jön velünk szemben. Ő ad erőt és bölcsességet hívő népének a veszedelmes időkben is. Vállai között lakozva észre vehetjük a legapróbb csodákat is az életünkben, tájékozódásunk mennyei horizontot kaphat. Vegyük észre csodáit ezen a héten is, tekintetünket az eljövendő Úrra emelve!
„Vizsgálj meg, Uram, és próbálj meg, kutasd át szívemet-lelkemet! Mert hűséged szemem előtt van, igazságod szerint járok-kelek.” Zsoltárok 26,2-3
