Emlékek hatalma

Füle Lajos: EMLÉKEK HATALMA

Egy-egy emléknek is lehet hatalma:

hány megbocsátott vétket rejt a lélek!

De ha a csend a titkot kitakarja,

csupa sebhely a lelkiismeret:

fel-felsajognak, fojtott lánggal égnek…

A megbocsátás akarati döntés. A Krisztus-követő ember esetében az engedelmesség cselekedete, mely nem gyakran megy nekünk „egyedül”. Jézus Krisztus helyettes áldozatára nézve és az Ő direkt segítségét igénybe véve tudjuk vagy szoktuk megtenni. Ám ezt ritkán követik életünkben az érzelmeink. Érzelmileg akár évtizedekig is emlékezünk az ellenünk elkövetett sérelmekre.

Sokszor eltűnődöm azon, vajon miért bántanak, fájnak, jutnak újra és újra eszembe, sőt hánytorgatok fel olyan dolgokat, melyeket akaratom és tudomásom szerint – Uramnak engedelmeskedve –, már régen megbocsátottam? Határozottan emlékszem és tudom, hogy a megbocsátás döntése ott volt a szívemben egy-egy sérelemmel kapcsolatosan. Akkor miért jön elő újra és újra?

Hát azért, amit itt Füle Lajos fogalmaz meg. Az „Emlékek hatalma” teszi ezt!

Úr Jézus! Köszönöm, hogy Te valóságos Szabadító (Jn 8,36) vagy, akihez mehetünk újra és újra! Kérem, kérjük ezt a valóságos szabadítást emlékeink „fojtott” vagy csak parázsló „lángjaitól” is.

„bocsásd meg a vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek” (Mt 6,12)