Amikor Isten énekel

„Veled van Istened, az Úr, Ő erős és megsegít. Boldogan örül neked, megújít szeretetével, ujjongva örül neked”(Zof 3,17) – UFO

„Veled van Istened, az Úr, Ő erős és megsegít, megújít szeretetével, ujjongva énekel neked” (Zof 3,17) – csendespercek.hu

Szeretem, hogy a Szentírásnak olyan sok fordítása hozzáférhető, hiszen mindegyik változat kicsit másképpen fogja meg az éppen szóban forgó kérdést és elmélyíti bennünk Isten üzenetét. Ennek a Zofóniás könyvéből idézett szép ígéretnek az UFO szerinti változatát ismertem és szerettem már évek óta.

Lenyűgöző nekem – bár tudom, az Atya nekem, nekünk tulajdonította Urunk helyettes áldozatáért Szent Fia igazságát és megváltottait Jézus Krisztusban nézi és látja –, mégis hogyan lehetséges, hogy a világot teremtő, igazgató, mindenható és Szent Isten így képes örülni megtért gyermekeinek: boldogan ujjongva, repesve! Sőt, ahogyan mi emberek, ha tele vagyunk örömmel, gyakran dalra fakadunk és lám, Isten is énekel. Az éneklés képes igazán levezetni és mederben tartani ujjongó érzelmeinket. Mégis meglepett, hogy a másodikként idézett fordítás szerint, maga Isten is énekléssel fejezi ki szeretetét és örömét: ujjongva énekel nekem (?), nekünk!

Kutakodni kezdtem és kiderült, ezen 2. változat mennyire hasonlít a Károli fordításhoz:

„Az Úr, a te Istened közötted van; erős Ő, megtart; örül te rajtad örömmel, hallgat az ő szerelmében, énekléssel örvendez néked”.

Itt még valami újabbal is találkozunk. Talán a szeretet, szerelem legmélyebb foka, amikor valaki már nem repes, nem ujjong és énekel, hanem „hallgat szerelmében”…

Talán nem különös, hogy az angol fordítások is említik Isten énekét: A King James az éneklésen túl, a hallgatást emeli ki, míg a Good News Bible az öröm és éneklés mellett, életünk, hitünk megújításáról beszél.

Vajon lehet-e más válaszunk, mint Füle Lajos verse?

SZERETNÉK ÉNEKELNI NÉKED

Szeretnék énekelni Néked,
Uram, nyisd meg ajkamat,
hogy szent legyen mindig az ének,
amely szívemből felfakad.

Hadd zengjem, el, hogy százszor áldott
keresztednél ki megpihen,
hadd zengjem el, hogy megtalált ott
s békére lelt az én szívem.

Szeretném énekelni másnak
hogy Néked énekelni jó,
hogy életünk bús lázadás csak,
míg el nem ér az égi Szó.

Azt zengeni, a Szót a Szódat,
mely életet adott nekem!
Szeretnék énekelni Rólad
halálig engedelmesen.

Szeretnék énekelni Néked
folyton, ameddig itt leszek,
szeretnék hangot adni, szépet,
mikor lelkemhez ér Kezed – aztán majd folytatni odaát… 

„Veled van Istened, az Úr, Ő erős és megsegít, megújít szeretetével, ujjongva énekel neked.” (Zof 3,17)