Ne tartsd magadban!

„A keresztyénséget mindössze egy nemzedék választja el a kihalástól.”

Amikor először olvastam a fenti mondatot, nem csupán megdöbbentett ez a megfogalmazás. Sokkal inkább azt éreztem, hogy micsoda pesszimizmus, sőt hitetlenség húzódik meg a fenti kijelentés mögött.

Persze, megfogalmazója ezt úgy értette, hogy minden nemzedéknek egyéni felelőssége, hogy továbbadja az evangélium jó hírét a világnak. Mert ahol ez a folyamat megáll, abban a nemzedékben ér véget a keresztyénség.

Amikor Jézus Krisztus ezen a földön járt, csupán egy maréknyi emberre bízta az evangélium ügyét. És az, hogy 2000 év elteltével még mi is ismerhetjük az örömhírt, annak is köszönhető, hogy az egymást követő nemzedékekben mindig voltak olyan emberek, akiket úgy átjárt az isteni irgalom jó híre, hogy azt másokkal is meg akarták osztani.

Persze, tudjuk, hogy a fenti gondolat csak az érem emberi oldala, ami mellett ott szerepel az isteni is: az Úr az, aki maga is gondoskodik arról, hogy az evangélium ügyének minden korban legyenek bátor képviselői.

Nekünk, a ma élőknek viszont nem árt tudatosan magunkra venni annak felelősségét, hogy ezekben az években, évtizedekben a mi nemzedékünkre bízta Isten az evangélium hirdetését. Jézus Krisztus mentő szeretetének megismerése ma általunk terjedhet a világban.

„Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében.” (Mt 28,19)