A PRESBITÉRIUMOK FÖLÖTÉBB SZÜKSÉGES VOLTÁRÓL

· 2023.09.13.

A tudós erdélyi polihisztor, Apáczai Csere János 367 évvel ezelőtt mondott kolozsvári beköszöntő beszédében, mint már annyiszor, ezúttal is szakított a szokásjoggal. Udvarias bókok, semmitmondó közhelyek, fedezet nélküli ígéretek helyett éles hangú bírálatot mondott a hazai iskolaügy elmaradottságáról, fejlődésének akadályairól. Az iskolák fölöttébb szükséges voltáról beszélt, közben egy új típusú iskola körvonalait és költségvetését vázolta fel. Terve sajnos nem valósult meg, Apáczai néhány év múlva váratlanul elhunyt. Halálát követően pedagógiai eszméit és törekvéseit a tanítványainak egy csoportja vitte tovább és vezette diadalra.

A fenti cím csupán szójáték. Apáczai soha nem beszélt nyilvánosság előtt a presbitériumok szükséges voltáról. Ugyanakkor szólhatott is volna róla, hisz a reformációt követő időszakban éppen a puritánok voltak azok – maga Apáczai is közéjük tartozott – akik a presbitériumok felállításának fő szorgalmazói voltak. Egyik legközelebbi harcostársa, Lorántffy Zsuzsánna fejedelemasszony udvari papja, Medgyesi Pál Rövid tanítás a Presbyteriumról címmel írt munkájában tőle kissé szokatlan vehemenciával ostorozta ezt a szándékot meghiúsítani igyekvő Geleji Katona István, erdélyi püspököt és társait. Érvelése ugyan süket fülekre talált, ám alig telt el néhány évtized, és a református egyházban sorra alakultak meg a presbitériumok.

Tagjai eleinte főként a nemesek és főurak voltak. Miután közülük az ellenreformáció alatt többen rekatolizáltak, helyükbe köznemesek és polgárok léptek. Ők lettek a reformáció vívmányainak fő védelmezőivé. A 18. század vége felé a presbiterek már nagyobb, szinte a lelkészekkel egyenlő befolyással bírtak, viszont sok helyütt a település elöljárósága döntötte el, hogy ki üljön a társadalmi tekintélyt jelentő presbiteri székbe.

A presbitériumok felépítése és működése a folytatásban sem a Biblia tanításához közelített, hanem inkább a képviseleti demokrácia elvei érvényesültek. Így azután joggal tette fel a kérdést 1935-ben elmondott nagy előadásában Révész Imre későbbi debreceni püspök: presbiteri rendszerű-e egyáltalán a magyar református egyház? Idézte Kálvinnak az Ordonnances Ecclésiastiques című munkáját, amelyben a nagy reformátor összefoglalta az egyházi közösség szervezeti rendjéről vallott nézetét. A genfi egyház alkotmánya nem ismerte sem a zsinat, sem a püspökség intézményét, sem az esperesi tisztet. Ezek később alakultak ki a történelem során.

A genfi presbitériumban egyenlő arányban képviseltették magukat az igehirdetők (lelkipásztorok), a tanítók (hittudósok), a presbiterek (ahogyan hazánkban a közelmúltig nevezték: a világiak) és a diakónusok (akik a szegények, elesettek gondját viselték). Közöttük az egyetemes papság elve érvényesült, mindenki szolgálatot töltött be, és mindenkinek jól körülhatárolt feladata volt.

Révész Imre igen értékes előadásából (később nyomtatásban is megjelent) kiderült, hogy hazánkban az 1848-as forradalom és szabadságharc után egy felemás egyházkormányzás alakult ki. 1867-ig az egyházkerületek élén szuperintendensek álltak, ezt követően azonban – vélhetően politikai megfontolásból, katolikus mintára – felvették a püspök elnevezést. Az addig gyakorolt „tiszteletes” megszólítást pedig felváltotta a „főtiszteletű” és a „méltóságos” titulus. Az esperesek az adminisztrációs teendőiken túl széleskörű felhatalmazást kaptak az egyházi ügyek intézésében, és jogkörük azóta sem csorbult, mai napig jelentős befolyással bírnak a döntéshozatalban (ld. esperesi kollégium).

A fentiekből kitetszik, hogy a presbitériumok működése nem a kálvini alapelvekhez közelített, hanem az egyházi hierarchia részévé lett, sok helyen szimbolikussá vált. Némi változást eredményezhetett volna a presbiteri szolgálat erősítésében Magyar Református Presbiteri Szövetség színre lépése, amely főként a két világháború között működött, valamint a rendszerváltás óta működik sok áldással. Sajnos sok gyülekezetben ez sem hozott igazán változást. Napjainkban többen újra felteszik a kérdést: vajon tényleg presbiteri rendszerű-e a magyar református egyház? A felvetésre érkeznek ugyan jó válaszok, de gyökeres változásokat még nem sikerült elérni. Biztató jelként könyvelhető el, hogy akadnak még olyan gyülekezetek, ahol áldozatkész presbiterek, jól működő presbitériumok végzik Istentől kapott szolgálatukat.

A Magyarországi Református Egyház – Alkotmánya szerint – „… magát az egyetemes papság elve, a zsinat-presbiteri elv és a szabad egyház a szabad államban elv alapján kormányozza”. Ahhoz, hogy a Szentírásban jól körül hatá­rolt és egyházi törvényeinkben rögzített célkitűzések megvalósíthatóak legyenek, felelősen működő presbiterekre, presbitériumokra van szükség. A 2023. esztendő a Magyarországi Református Egyházban az általános tisztújítás éve. Imádkozzunk azért, hogy legyenek Krisztus által elhívott, alkalmas emberek, akik az Úrtól kapott lelki ajándékaikkal szolgálnak majd egyházunk, gyülekezeteink lelki megújulásáért! 

 

*

Kedves Olvasónk! Ha tetszett a fenti tartalom, kérjük, ossza meg másokkal is! A sorozat összes cikke olvasható a Biblia és Gyülekezet folyóirat nyomtatott változatában, amely megrendelhető a bsz@bibliaszov.hu címen, ára: 500 Ft. (A 2023. évi 2. számot a nagy érdeklődésre való tekintettel utánnyomjuk, megrendelhető legkésőbb 2023. szeptember 1-ig.)

Az újság tartalomjegyzéke megtalálható itt.

Lelkész olvasóink figyelmébe: A Biblia és Gyülekezet 2023. évi 2. száma alkalmas presbiterek, presbiterjelöltek, presbiterválasztó gyülekezeti tagok tanítására a Magyarországi Református Egyházban idén zajló presbiterválasztás kapcsán. Nagyobb példányszámú igényeiket kérjük, legkésőbb szeptember 1-ig jelezzék a fenti e-mail-címen!

Sorozatunk korábbi cikkei:

  1. KI VEZETHETI AZ ÚR EGYHÁZÁT?
  2. SZÜKSÉGES, HOGY A (PÜSPÖK) PRESBITER LEGYEN FEDDHETETLEN
  3. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER EGYFELESÉGŰ LEGYEN
  4. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER JÓZAN LEGYEN
  5. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER TISZTESSÉGES LEGYEN
  6. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER VENDÉGSZERETŐ LEGYEN
  7. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER NE LEGYEN RÉSZEGES
  8. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER CIVAKODÁST KERÜLŐ EMBER LEGYEN
  9. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER TANÍTÁSRA ALKALMAS LEGYEN
  10. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER NE LEGYEN PÉNZSÓVÁR
  11. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER A MAGA HÁZA NÉPÉT JÓL VEZESSE
  12. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER NE ÚJONNAN MEGTÉRT EMBER LEGYEN
  13. SZÜKSÉGES, HOGY A KÍVÜLÁLLÓKNAK IS JÓ VÉLEMÉNYÜK LEGYEN RÓLA
  14. SZÜKSÉGES, HOGY A PRESBITER FÉRFI LEGYEN