Áldozócsütörtöki tanítás

Miután Krisztus, a feltámadását követő negyven nap alatt, különböző megjelenéseivel bizonyossá tette tanítványait és akkori követőit feltámadása felől, a negyvenedik napon kivitte őket magával az Olajfák hegyére. Ott, miután bizonyos rendelkezéseket adott nekik, felemelve kezét megáldotta őket és eközben kezdett felemelkedni és szemük láttára mind feljebb menni az égbe. Azok néztek utána mindaddig, míg a felhő eltakarta őt szemeik elől. Így ment fel Jézus Krisztus az égbe, dicsőségének királyi székébe. Ennek a dicsőséges és csodálatos mennybemenetelnek az ünnepét nevezzük áldozócsütörtöknek.

Óh, milyen öröm lehet Krisztusnak ez a mennybemenetele neked és minden hívő bűnösnek! Mert:

1. Akkor vette el Üdvözítőd az érted való sok fáradságának, törődésének és szenvedésének megérdemelt jutalmát: akkor ment be a bűn és nyomorúság helyéről, ahová üdvösségedért leszállott, a tökéletes szentség és boldogság helyébe, ahol méltó lakoznia, mint tökéletes szent embernek, sőt mint igaz Istennek.
2. Akkor ment be főpapod a nem kézzel csinált szentek-szentébe, hogy ott esedezzék érted és az ő szüntelen való esedezése által kegyelmet kérjen és nyerjen neked.
3. Akkor ment fel királyod a maga királyi házába és dicsőségébe, hogy onnan téged oltalmazzon, igazgasson és megtartson.
4. Akkor állította fel főprófétád a maga tanítószékét a mennyben, hogy onnan küldje a maga igéjét és Szentlelkét az anyaszentegyház tanítására.
5. Azzal újra nagyobb erővel megbizonyította a te kezesed, hogy az ő áldozata tökéletesen megengesztelte Isten igazságát irántad és minden bűnös iránt, és hogy a váltság munkáját tökéletesen véghezvitte.
6. Akkor nyitotta meg neked Jézusod az eget, amely a bűn miatt be volt zárva és be is vitte oda magával a te emberi természetedet, előre elfoglalni a mennyországot a te számodra.
7. Mennybemenetelével bizonyos reménységet adott neked afelől, hogy ha neki engedelmes tanítványa és élő, igaz tagja leszel e földön, bizonyosan felvitetel egy napon hozzá az egekbe. Mert ha felment a mester, felmennek tanítványai is, ha felment a fő, nem maradhatnak el tagjai sem, amint meg is ígérte:

„Az én Atyámnak házában sok lakóhely van. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek: ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.” (Jn 14,2-3)

Szikszai György