Tihany, 2007. augusztus 6.A Tihanyi félszigeten található Közép-Európa egyik remetetelepe. A húsz méter magas bazalttufa falba vájt barlanglakásokat feltehetően azok az orosz szerzetesek készítették és lakták, akiket I. Endre királyunk felesége a Kijevi Nagyfejedelemségből hozott magával Kr.u. 1050 körül. A cellacsoportból ma már csak három látható.MTI Zrt. / Bizományosi: Nagy Zoltán***************************Kedves Felhasználó!Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának és archívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.

Jézus Krisztus böjtje

· 2023.03.05.

Urunk egész földi élete, szolgálata böjt volt. Mindenkinek jár világrajövetelekor emberhez méltó födél a feje fölé és egy bölcső vagy kiságy. Megaláztatása már születésekor kezdődött, hiszen őt még ez sem illette meg. A pásztorok jászolban, bepólyálva találták (Lk 2,12;16) A jászol nagyobb állatok etetésére szolgáló vályú. A korabeli jászlakat barlangfalba vájták, így Jézust is egy kőjászolba fektethették.

“Mert ő Isten formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megüresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett, és magatartásában is embernek bizonyult; megalázta magát, és engedelmeskedett mindhalálig, mégpedig a kereszthalálig” (Fil 2,6-8).

A Fiú Isten azért lett emberré, hogy a Szentháromság Isten megváltási tervét teljesítse: “Íme, itt vagyok, amint a könyvtekercsben meg van írva rólam, hogy teljesítsem a te akaratodat, Istenem” (Zsid 10,7).

Urunk földi szolgálatának minden mozzanatában tetten érhetjük ezt a szándékot. Amikor csak beállt az Atya akaratának és tervének a konkrét megvalósításába, kedve telt abban annyira, hogy közben egészen megfeledkezett emberi, testi szükségleteiről, jogos fáradtságáról és éhségéről. Így történt ez Jákób forrásánál is, amikor előbb újjászülte a samáriai asszonyt, majd elindította a samáriai ébredést.

Jézus Krisztus szolgálatának példája a böjt értelmét, célját és hogyanját is megmutatja nekünk. A böjt lényege soha nem valaminek a megvonása magunktól, sem nem érdemszerző cselekedet, amivel bármit is elérhetünk Istennél. Az igazi böjt az, amikor a Jézussal való közösségben és a neki való szolgálatban egyszerűen elfeledkezünk szükségeinkről: “Nekem van eledelem, amit egyem, amiről ti nem tudtok… Az én eledelem az, hogy teljesítsem annak akaratát, aki elküldött engem, és bevégezzem az ő munkáját” (Jn 4,32;34).

„A jászolban ki az ott? Kit imádnak pásztorok?
Ő, az Úr, csodák csodája, Ő, az Úr, a menny Királya!
Térdre hullva hódolunk Néked, óh, Krisztus Urunk!”

(Hallelujah énekgyűjtemény 7.)

Dávid király: “Abban telik kedvem, Istenem, hogy akaratodat teljesítsem.” (Zsolt 40,9)