Hova utazunk?

A napokban elhunyt egy ünnepelt olasz televíziós személyiség, tudományos újságíró, aki 70 éven keresztül szolgált a RAI-nál, az olasz közszolgálati televíziónál. Ismeretterjesztő műsoraival népszerűvé tette a tudományt, így valóban az olasz népet szolgálta. Szeretetreméltó volt, alázatos és hatalmas tudású. Sok talentumot kapott, beletekinthetett a teremtett világ mélységeibe, és közérthető módon adta át az ismereteket nemzedékeknek. Hét évtizeden keresztül tanított, ösztönzött az olvasásra, az élet tartalmas eltöltésére. Ha az életét nézzük, minden olyan szépnek látszik. Kedvesség, alázat és kultúra – így jellemezték őt honfitársai.

Ám ez a kedves ember, ha Istenről kérdezték, kitérő választ adott: „Én tudománnyal foglalkozom, nem Istennel.” Olyan szomorú válasz ez! A látható mögött nem látta a láthatatlant. 

Utolsó üzenetében azzal bátorította az embereket, hogy a jó élet után a jó halál következik. 

A temetése világi temetés volt, amit milliók követtek, ahol nem hangzott az evangélium.  

Most az egész nemzet gyászol, ill. vigasztalja magát, hogy a szeretett ember a könyveiben, műsoraiban, az átadott ismeretekben él tovább. 

“Buon viaggio Piero! Jó utat Piero!” – ezek a szavak szerepeltek a koszorúk szalagjain.

Jó utat? Hova? A közösségi oldalakon ilyeneket olvasunk: „találkozunk a csillagok között.”

Érthetetlen, hogy miért könnyebb azt elhinni, hogy találkozunk a csillagok között, mint azt, hogy meg fogunk jelenni az Isten színe előtt? 

Ha a halál utazás, akkor mit ért ezalatt az, aki nem számol a láthatatlannal? 

Aki utazik, annak szeme előtt ott van a célállomás, és tudja, meg is fog érkezni. 

Isten népének nem a halál az utazás, hanem az élet, a biztos cél, a Menny felé. Ahová nem tudásunk, jóságunk, emberi nagyságunk alapján jutunk be, hanem az Úr Jézus érdeméért. 

„És amiképpen elvégzett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, és azután lesz az ítélet, úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét eltörölje, másodszor pedig bűn hordozása nélkül jelenik meg azoknak, akik várják őt üdvösségükre.” (Biblia, Zsidókhoz írt levél 9,27-28)