Vészhelyzet

A történet szerint a családi házban megszólalt a szénmonoxid-jelző, a jól ismert fülsértő sípolásával jelezte, hogy a szénmonoxid jelenléte miatt veszélyben a család. Ez a figyelmeztető hang azonban olyan idegesítő és elviselhetetlen volt, hogy a nagypapa éjszaka leszerelte a jelzőberendezést, és kivitte a lakás előterébe. A szerkezet azonban továbbra is riasztott, és nem hagyta a családot pihenni, ezért a nagypapa dunyhával és takaróval fedte, így már nyugodtan alhattak szerettei, „megszűnt” az elviselhetetlen figyelmeztető hang.

Fontos üzenete van ennek a történetnek. Lélekölő tanítások, szokások, bűnök, félelmet keltő katasztrófák, terrortámadások, járvány szorítják ki környezetünkből az Istentől kapott békességes tiszta, éltető lelki levegőt, és veszélyeztetik életünket. Mások az élvezetek forgatagába merülnek el, vagy az elvárások teljesítésének terhe alatt roskadnak, esetleg a még több gyűjtésén fáradoznak – pedig Isten Igéje folyamatosan figyelmeztet a veszélyhelyzetre, az Isten nélküli élet halálos következményére.

Az isteni figyelmeztetést, hívogatást számos módon igyekeznek némítani. A Bibliát idejét múlt könyvnek, üzenetét lejárt lemeznek tartják. A hivatalos egyházak is számos esetben Isten általános szeretetére cserélik az ige figyelmeztető ítéletének hirdetését.

Ezek miatt a legtöbb ember az Úr igazi ismerete nélkül él, meg sem hallva, vagy elhárítva magától Isten figyelmeztetését és ébresztő szavát, és alszik bele az örök halálba, a kárhozatba.

„Ébredj fel, aki alszol, és támadj fel a halálból, és felragyog neked Krisztus” (Ef 5,14)