Újraolvasva

Biztosan sokan találkoztak már azzal a könyvjelzővel, amin az áll, hogy olvasd a Bibliát úgy, mintha először olvasnád – és úgy, mintha utoljára. Ez különösen is igaz a már jólismert történetek esetében.

A héten – az egyik vezérfonal alapján – Dániel álomfejtési történetét olvashattuk, ahol a babilóniai világbirodalom uralkodója, Nebukadneccar, a kor „szakembereit” fejvesztés terhe mellett olyan lehetetlen követelmény elé állította, hogy nemcsak álma jelentését, hanem magát az álmot is a bölcseknek kellett megjelenteni. Erre egyedül Dániel volt alkalmas, mert neki az élő Istennel volt élő kapcsolata.

Milyen sokrétű és gazdag üzenetet hordoz a történet! Micsoda tanulság a múltból, és bátorítás korunk sokféle aggasztó jelensége közepette, hogy a mennynek és földnek Urát imádhatjuk, aki mindenek fölött áll, és mindent kézben tart, legyen az természeti erő vagy emberi hatalmasság!

S ha még ez is kevés lenne, az Újszövetségből tudhatjuk, hogy olyan Istennel van dolgunk, aki a halál felett is diadalmaskodik. Amikor kis és nagy dolgok miatt hatalmába akarna keríteni a félelem és az aggodalom, számoljunk mindenekelőtt vele!

„Áldott legyen Isten neve örökkön-örökké, mert övé a bölcsesség és az erő! Ő változtatja meg az időket és az alkalmakat. Letaszítja és fölemeli a királyokat. Bölcsességet ad a bölcseknek és tudományt az értelmeseknek.” (Biblia, Dániel könyve 2,20-21)