Egyetlenné teszi az embert
az ujjlenyomata!
Nem lophatja el tőle senki:
örök tulajdona!
(Nem úgy vette, kapta!)
Amíg itt él, ezen a földön,
Ő sem hamisíthatja meg:
vállalnia kell önmagát,
hajszálnál finomabb vonalai
őrzik a csodát!
Így teremtett bennünket Isten:
mindannyiunkat, egyetleneknek!
A szívünket, érzéseinket…
mást minden embernek!
A nagy tömeg sem rejt el senkit,
ott is egyetlen marad az ember:
milliárdok között az Ő szemében,
érthetetlen szeretetében,
azt az egyet,
az elveszettet
kereső kegyelmében!
Lukátsi Vilma
„Áldott az Isten, a mi Urunk, Jézus Krisztus Atyja, aki megáldott minket minden lelki áldással a mennyekben, a Krisztusban. Mert kiválasztott minket őbenne a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk őelőtte. Szeretetében előre elhatározta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akaratának tetszése szerint, kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket a Szeretettben.” (Pál apostol Efezusiakhoz írt levele 1,3-6)
