Életünkben néha olyan időszakokhoz érünk, amik üresnek és némának tűnnek. Ilyen vagy olyan ok miatt szinte semmire sem jutunk. Nemrégiben úgy éreztem, hogy számomra is – mindössze néhány nap leforgása alatt – elhallgatott a „zene”: egy elutasítás, egy veszteség, egy monumentálisnak tűnő kudarc miatt. Ebben a sivár állapotban egy írásra bukkantam, amit több mint száz esztendővel ezelőtt vetett papírra egy festőművész, John Ruskin.
„Igaz, hogy amikor szünetjel van, nem szól a zene – viszont a szünet is része a zenének. Életünk szólamában a dallamot időnként szünetek szakítják meg, és balgaságunkban úgy gondoljuk, vége a zenének. Isten egy időre megálljt parancsol – talán betegséget küld, vagy meghiúsuló terveket, hiábavaló igyekezetet. Ezáltal életünk himnuszában hirtelen szünethez érkezünk. Fájdalmasnak találjuk, hogy hallgatnunk kell, és nekünk nincs szerepünk abban az énekben, ami különben megállás nélkül száll a Mindenható Isten felé.
De vegyük csak fontolóra, miről is van szó: hogyan olvassa egy zenész a szüneteket? Látod, hogyan veri az ütemet, hibátlanul, pontosan számolva, és azután a kellő pillanatban megint belép a következő hanggal, tisztán és habozás nélkül, mintha mi sem történt volna?
Amikor Isten életünk zenéjét írja, nem tervszerűtlenül dolgozik! Nekünk pedig az a dolgunk, hogy figyeljünk, és ne ijedjünk meg a szünetektől. Ezek felett nem szabad „elkennünk” a hangot, és kihagyni sem szabad őket. Nem teszik tönkre a dallamot, és a hangnemet sem változtatják meg. Ha fölfelé tekintünk, látni fogjuk, hogy maga Isten diktálja az ütemet. Ha őrajta tartjuk szemünket, akkor kellő időben, tévedés nélkül, tisztán zengő hanggal fogunk újra belépni.”
Így adta meg nekem az Úr pontosan azt az üzenetet, amire olyan nagy szükségem volt: az, ami nekem csak egy nagy ürességnek tűnt, az is része volt életem muzsikájának. Nekem az ő énekét kell zengenem, nem a magamét. Akaratát kell cselekednem, nem pedig a saját fejem után mennem. Hadd nézzek tehát állandóan őrá, hiszen egyedül ő látja a teljes partitúrát.
(Elisabeth Elliot – Anikó Williams fordítása alapján)
„Nappal szeretetét rendeli mellém, éjjel éneket ad számba az Úr.” (Zsolt 42,9)
