Volt ház, nincs ház

A mai magyar társadalom egy elöregedő társadalom. Ezt a képet híven tükrözi az utcánk is. Egyre több a lakatlanná vált, elöregedő ház. A közvetlen szomszédunkban is egy ilyen volt. Szemet gyönyörködtető, vadszőlővel befutott emeletes villa. Mivel tulajdonosa és utolsó lakója immár több, mint másfél évtizede meghalt, tavaly már az összes ajtót és ablakot is benőtte az ősszel ezer színben pompázó természetes burkolat. Évek óta féltünk kicsit attól, hogy az erre járó, rosszindulatú csavargók, látva, hogy a ház üres, birtokukba ne vegyék. Végül ez év tavaszán a külföldön élő örökös eladta. Az új tulajdonos első dolga pedig az volt, hogy lebontatta. A patinás öreg ház felszámolása félelmetes élmény volt, és rendkívül gyorsan, néhány nap alatt lezajlott.

Elsőnek érkezett egy óriási vas-krokodil, közel emberméretű fogakkal. Ahogyan lánctalpain bekúszott a szomszédos kertbe, úgy éreztük, egyből lebontja – csak úgy mellékesen, baleset gyanánt – a minket elválasztó kerítést. Aztán hozzálátott a nyílászáróitól és a palatetőtől immár megszabadított ház „elfogyasztásának”. Óriási porfelhő kísérte harapásai nyomán az emeletes villa egyetlen munkanap leforgása alatt kő-, tégla-, fa-hulladék- és porhalmazzá változott. Majd két vagy három nap alatt ez a nyögve közlekedő óriás hatalmas dömperek platóira kanalazta a romokat. Még egy hét sem kellett ahhoz, hogy Márta néni háza a földdel egyenlővé váljon. Kő kövön nem maradt; volt ház, nincs ház!

A Szentírás telis tele van ítéletként megvalósuló, legkülönbözőbb helyek és népek elleni jövendölésekkel. Jézus Krisztus is így beszélt Jeruzsálem pusztulásáról. „Nem marad itt kő kövön, mely le nem romboltatik” (Mt 24,2). Évek, sőt hosszú évtizedek teltek el addig, amíg Urunk szavai valóra váltak, de valóra váltak. Az ilyen beteljesedés látványa és tapasztalata megrendítő, még akkor is, ha egy lakatlan öreg ház tétetik a földdel egyenlővé. Az Úr Jézus próféciájának a valóra válásáig talán sokan mondták: “Hol van az ő eljövetelének ígérete? Mert mióta az atyák elhunytak, minden úgy maradt…” (2Pt 3,4). Holott a Szentírás minden ígérete és fenyegetése beteljesedett és be fog teljesedni, ahogyan a Jeruzsálemről szóló is valósággá lett. Tudjuk, „a mostani egek és a föld” (2Pt 3,7) a tűznek tartatik fent, „amikor az egek ropogva elmúlnak, az elemek pedig megégve felbomlanak, és a föld és a rajta lévő dolgok is megégnek” (2Pt 3,10) – bármilyen elképzelhetetlen is, nem fog elmaradni!

Ne feledjük tehát: „Nem késik el az ígérettel az Úr, mint némelyek késedelemnek tartják; hanem hosszan tűr érettünk, nem akarván, hogy némelyek elvesszenek, hanem hogy mindenki megtérésre jusson” (2Pt 3,9)

 

  Volt haz nincs haz s