Everest

Mi, akik az emberiségnek abba a 99,999 százalékába tartozunk, akik soha nem fogják megmászni a Mount Everestet, az új 3D-ben forgatott dráma bőséges és remekül illusztrált példával szolgál ahhoz,

hogy megmagyarázzuk, miért hagytuk ki ezt a remek lehetőséget a kívánságlistánkról.

Van azonban jó néhány okunk arra, hogy megnézzük ezt az igaz történeten alapuló mozit, amely a világ legmagasabb hegyének megmászására 1996-ban tett, tragédiába torkolló kísérletről számol be. Hatása lebilincselő, a másfél órás izgalom garantált. A lenyűgöző élményhez jócskán hozzájárulnak azok a vizuális technikák, amelyeknek hatására egy szempillantás alatt elfelejtjük a kényelmes mozi székeket, és máris úgy érezzük, kint vagyunk a hóviharban, 8848 méter magasságban.

A sztárparádés film rendezője Baltasar Kormákur, izlandi rendező, olyan karakterekkel népesíti be a vásznat, akiknek jellemfejlődését nem mutatja ugyan be, de eléggé hús-vér emberek a vásznon ahhoz, hogy valóban aggódjunk az életükért. Az alkotás a Universal Stúdio 2015-ös film sikerlistájának egyik biztos befutója lesz.

Az izgalmas kalandfilm főszereplői Jason Clarke, Josh Brolin, John Hawkes, Robin Wright, Michael Kelly, Sam Worthington, Keira Knightley, Emily Watson és Jake Gyllenhaal.

Kormákur nem alkalmaz hatásvadász jeleneteket az izgalom kedvéért, hanem igyekszik hűen és együtt érzően bemutatni azoknak a hegymászóknak az utolsó útját, akik életüket adták azért, hogy a világ tetejéről egyszer körbenézhessenek. Szinte mindegyikük válaszokat keres, bizonyítani akar, adrenalinra vágyik, vagy a magány elől menekül; és csak egy közös van bennük: a csúcsra feljutni. Azt is mondhatnánk, hogy az Everest tulajdonképpen egy tipikus hollywoodi katasztrófa film, amihez Jon Krakauer Into Thin Air című bestsellerének elemeit használták fel, de mégsem érezzük annak.

A történet egyik főhőse az óvatos Rob Hall (Jason Clarke), az Adventure Consultants alkalmazottja. A cég az 1990-es évek elején hatalmas kampányt folytatott, népszerűsítve az Everest megmászását. Látjuk, amint 1990 áprilisában búcsút int az első gyermekükkel terhes feleségének, Jan Arnolnak (Keira Knightley), hogy Katmandu felé vegye az irányt, ahol nyolc ügyfelével találkozik. Köztük van Beck Weathers (Josh Brolin), a hosszú idő óta depresszióval küzdő, texasi születésű patológus. Nem találja a helyét a világban, és a hegyszörny megmászásában keres nyugalmat. Itt van Yasuko Namba (Naoko Mori) japán hegymászónő, aki ekkorra már meghódította a hét kontinens hat legmagasabb hegyét, és már csak ez az egy, a hetedik, a legmagasabb van hátra. Velük utazik Doug Hansen (John Hawkes), a szerény seattle-i postás, aki egy éven keresztül két állást is vállalt, hogy össze tudja gyűjteni a pénzt a Mount Everest-túrára. A résztvevők között van továbbá Jon Krakauer (Michael Kelly), a profi újságíró. Jelenléte miatt már a mozi elején feszültség keletkezik Hall és Scott Fischer (Jake Gyllenhaal) között. A bonyolult lelkű, laza Scott egy konkurens expedíciószervező cég, a Mountain Madness vezetője. Hall tárgyalni próbál vele, és azt javasolja, hogy fogjon össze a két csapat az expedíció érdekében. A néző persze tudja, hogy kár a sok vitáért és feszültségért, mert „Mindig a hegyé az utolsó szó”. A hegymászók a folyamatosan fogyó oxigén ellenére több ezer méteres mélység felett imbolygó hidakon kelnek át – rossz látási viszonyok között. Alattomos hágókon botorkálnak és tartják meg egyensúlyukat, ráadásul időről-időre váratlan lavinák ijesztik őket.

Vajon megéri ekkora veszélynek kitenni magukat? Miért vállalkozik az ember a lehetetlenre? Hogyan képes erre? Amikor a hit nagy hőseinek életét nézzük, akkor is megkérdezzük: Hogyan képesek kitartani az üldözések és szenvedések között, vállalva a halált is? Mindannyian feltesszük valamire az életünket. Megragad bennünket valami vagy valaki, és amikor azt a valamit vagy valakit megszereztük, úgy érezzük, túlcsordul bennünk az élet, az életkedv, az energia. De ha azt a valamit vagy valakit elveszik tőlünk, akkor a kétségbeesés mélységeibe és letargiába zuhanunk. Ha valamiből életet nyerünk, azért képesek vagyunk feláldozni mindent, kockára tenni akár a fizikai létünket is. Kérdés, hogy vajon kihez akarunk hasonlítani, mi mire tesszük fel az életünket, és vajon megéri-e azt tennünk?

Kormákur szereplői soha nem válaszolják meg ezeket a kérdéseket. Mi viszont kiváló lehetőséget kapunk arra, hogy beszélgetést kezdeményezzünk gyerekeinkkel, barátainkkal és ismerőseinkkel, akik ugyanígy keresnek és kutatnak az élet értelme után, csak kevésbé extrém körülmények között.

A halál szinte lábujjhegyen lép be a filmbe. Időnként irgalmas gyorsasággal csap le, de legtöbbjük számára brutálisan lassú és elhúzódó a szenvedés. A lépteik egyre lassabbak és rövidebbek, lélegzetük elakad, felgyorsul és kihagy, majd látjuk, ahogy lassan minden érzés és érzékelés elvész a lelkükből.

Ez a félelmetes és hatalmas hegy egy fikarcnyit sem szentimentális a gerincén botorkáló élőlényekkel szemben.

Filmkluboknak kiváló alapanyag, amihez – gondolatébresztőként – végül álljon itt néhány kérdés:

1. Hogyan érintett a film érzelmileg és miért? Hogy érezted magad, amikor a moziban, a vásznon az utolsó kockák, a létrehozók és közreműködők neve pergett a vásznon?
2. Sikerült a filmnek bevonnia az eseményekbe? Melyek voltak azok a pillanatok, amik a legnagyobb hatást gyakorolták rád?
3. Melyik hegymászóval tudtál leginkább azonosulni? Miért?
4. „Ez szenvedés!” – mondja Beck (Josh Brolin) a filmben. Hogyan tapasztalják meg a szereplők a fizikai, a mentális és a lelki szenvedést a történet során? Milyen pozitív eredmény – ha egyáltalán volt ilyen – származott ebből?
5. Vajon a környezetedben élő emberek az Everest meghódítását heroikus vagy inkább könnyelmű vállalkozásnak tartják? Mi az oka ennek? Szerinted a film melyik álláspont elfogadására bíztat?
6. Mit gondolsz, miért vállalnak ekkora kockázatot az emberek?
7. A filmben a szereplők között kialakul a bajtársiasság. Rob (Jason Clarke) minden körülmények között hű akar maradni a jelszavához: „Soha ne hagyj senkit hátra!” Szerinted minden esetben ez a legjobb erkölcsi döntés? Meg tudod indokolni a véleményedet? Saját éltünkben hogyan tudunk egyensúlyt teremteni az egészséges önvédelem és a másokon való önzetlen segítség között?
8. Hogyan jelenik meg Isten, a hit, a vallás kérdése a filmben? Hogyan befolyásolják hitünket az átélt félelem, a tragédiák pillanatai?