Nem megnyugtatók azok a hírek, amik ma elérnek bennünket. Sokunkban a Római Birodalom bukásának képe jelenik meg. Összeszorult torokkal gondolunk arra, hogy mi lett a keresztény világból napjainkra, és mi lesz Európából esetleg húsz év múlva? Nem kérdés, hogy ez az etikai káosz, életbizonytalanság az emberek Istentől való elfordulásának következménye, és a Sátán szándéka is nyilvánvaló. Isten gyermekeinek az a szilárd bizonyosság ad kapaszkodót, hogy minden eseménnyel az Úr tervének megvalósulásához jutunk közelebb.
Van-e, s ha igen, akkor mi a feladatunk ezekben a napokban?
Mindenek előtt Jézussal való kapcsolatunkat kell erősíteni! És imádkozzunk az erkölcsi hanyatlás lassulásáért, könyörögjünk a világ és országunk vezetőiért és Isten népének megtartatásáért! És még bátrabban hirdessük az evangéliumot, hogy minél több emberhez eljusson Jézus szabadításának örömhíre.
„Mivel megtartottad az én béketűrésre (állhatatosságra) intő beszédemet, én is megtartalak téged a megpróbáltatás idején, ami az egész világra eljön, hogy megpróbálja a föld lakosait.” (Jel 3,10)
