A kellemes nyári hónapokban nemcsak pihenésre, felfrissülésre kapunk lehetőséget, de rendszerint sokkal több emberrel – ismerőssel és idegenekkel – találkozunk, mint évközben. Jó, ha éberek vagyunk és felismerjük, amikor Isten lehetőséget készít arra, hogy embertársaink figyelmét Jézusra irányítsuk. Tudjuk, hogy minden embernek az evangéliumra van szüksége, gyakran mégis nehezünkre esik, hogy szóba hozzuk, mert tartunk a kedvezőtlen fogadtatástól.
Az evangélium kifejezés az újszövetség keletkezése idején jól ismert fogalom volt: a császár által kiadott fontos és örvendetes hír, pl. egy trónra lépés bejelentése vagy egy győztes csatáról szóló hadszíntéri gyorsjelentés. Amikor az evangéliumot hirdetjük, tudatában lehetünk, hogy a legfontosabb, legaktuálisabb hírt, az ég és föld urának békeajánlatát adhatjuk tovább, aki Jézusban bűnbocsánatot és örök szövetséget kínál.
„Nem szégyellem az evangéliumot, hiszen Isten ereje az minden hívő üdvösségére…” (Rm 1,16)
