A lelki egészség örömei

A Biblia Szövetség női csendesnap sorozata, amelynek az idén is a Nagyváradtéri templom adott otthont, a lelki szűrővizsgálatról szólt. Átestünk különféle szűréseken, mindenkinek a kezében ott vannak a leletei…

Mivel az ilyesmi mindig bizalmas, mindenki maga tudja csak, hogy mi található benne. A leletekkel azonban most vissza kell menni az orvoshoz, aki kiértékeli, és összegző diagnózist készít.

Nem tudom, ki hogy van vele, de én nem szeretek szűrővizsgálatokra járni. Nem szeretek szembesülni a valósággal, azzal áltatom magamat, hogy valahol, belül úgyis tudom, mi a baj. Nem szeretem, amikor a szemembe mondják, mit csinálok rosszul, mi az, ami tarthatatlan az életemben. Ezt a viselkedést struccpolitikának nevezik.

De mért is félünk az igazságtól? Talán azért, mert úgy érezzük, hogy az orvos bennünket hibáztat, mi tehetünk róla, hogy olyan állapotba kerültünk, mint amilyenben vagyunk. Ha másként élnénk, ha lenne módunk, pénzünk vagy akaratunk megvenni, megcsinálni azokat a dolgokat, amik az egészséges életmódhoz szükségesek, ha aktívabbak lennénk, vagy többet tudnánk pihenni, ha bevennénk, vagy mellőznénk a gyógyszert stb.

Vannak, akik nem bíznak az orvosban, inkább másfajta utakat keresnek. Természetgyógyászhoz vagy hasonlókhoz fordulnak, magukat próbálják meggyógyítani, mint Münnhausen báró. Ez nem feltétlenül helyes magatartás. Isten rendje az, hogy a testi betegségek gyógyítására orvosokat állított, ehhez tudást kaptak, tehát megbízhatunk bennünk.

És mi a helyzet a lelkünkkel? A lelkünk orvosát szívesebben keressük fel leleteinkkel? Ott is ugyanazzal kell szembesülnünk: ha betartanánk a parancsolatokat, ha nem aggodalmaskodnánk, ha tudnánk megbocsátani, ha többet konzultálnánk az orvossal (vagyis többet imádkoznánk), ha elengednénk, ha kidobnánk dolgokat, ha szeretnénk bizonyos embereket, vagy ha megszakítanánk a kapcsolatot személyekkel stb. – akkor mondhatnánk, hogy megtettünk mindent az egészségünkért. Ha ennek ellenére sem vagyunk egészségesek, akkor arról nem mi tehetünk. De mondhatunk-e ilyet?
Biztosan mindenkinek van olyan élménye, hogy az orvostól nem szidást, hanem dicséretet kapott. Vagy azt mondta, hogy egészen jók a leletek. Ilyenkor örültök? Mire gondoltok akkor?

Képzeljétek el, hogy én most egy olyan lelettel érkeztem hozzátok, ami teljesen negatív. Egy olyan lelki lelet, ami azt mutatja, hogy az orvos tökéletesen egészségesnek lát. Elhiszitek ti ezt az állításomat? El mernénk mi ilyen bejelentést fogadni? Azok után, hogy egyébként hónapok óta szembesülünk a problémákkal, betegségekkel, és sokszor érezzük úgy, hogy gyógyíthatatlan betegek vagyunk?

Isten ma azt szeretné nekünk mondani, hogy van olyan szűrővizsgálat, ami rámutat betegségekre, mégis egészében egészségesnek lát bennünket. Hogyan lehetséges ez?

Mi kell ahhoz, hogy Isten valakit egészségesnek lásson – lelki értelemben? Sokan vannak, akik meggyőződéssel vallják, hogy ezért sokat kell tenni, jól kell élni, jótékonykodni kell, kerülni kell a bűnöket. Olyanokat is ismerünk, akik azt mondják, hogy ez nem lehetséges, mert mi bűnös emberek vagyunk, csak a kegyelem tart meg bennünket. És bizonyára mások azt gondolják, egyszer-egyszer lehetséges az, hogy jó leletet állítsanak ki rólunk, de aztán megint el fog romlani minden.

A Biblia azt tanítja, hogy van egy olyan „készülék”, amivel a szűrővizsgálat eredménye biztosan negatív lesz. Úgy hívják, Jézus Krisztus. Ha Isten bennünket Jézus Krisztus személyén keresztül vizsgál, akkor egészségesnek fog látni. És ami még fontosabb, ha mi magunkat is ezen a szűrőn keresztül nézzük, akkor megláthatjuk Isten számunkra készített legnagyobb csodáját: egyszerre látjuk a nagyon beteg, halálosan beteg természetünket, és Jézus Krisztusban azt az újat, amit Isten adott nekünk, ami a miénk. Nem kell érte tenni semmit, csak bele kell nézni ebbe a szűrőbe. Csakhogy vigyázzunk! A kettő együtt érvényes, a második nincs az első nélkül. Az újat nem kaphatjuk meg, ameddig nem látjuk a régit. Ameddig nem fáj a betegség, addig nem örülhetünk az egészségnek.

Az ember számára ez élete legnehezebb feladata: Jézus Krisztus szemébe nézni. Elfogadni azt, amit ő tett, amin ő keresztülment, és meglátni, hogy ennek az oka is és az eredménye is én vagyok. Miattam szenvedett, és az én egészségem lett a szenvedésének a gyümölcse. Ez elől a megismerés elől nem lehet elbújni, és ennek valóságát nagyon nehéz elfogadni. Aki azonban megérti ezt az igazságot, az eljut a lelki egészség állapotába.

Igen ám, de mi van azután? Ha ezt elfogadtam, akkor nem fogok többet félni, aggodalmaskodni, haragudni, hazudni, bűnöket elkövetni? Valamennyien tudjuk, hogy de, igen – fogok. És ezek is Jézus keresztjét terhelték. Továbbra is igaz marad, hogy én egészséges lehetek Jézus szenvedéséért. Emberileg érthetetlen paradoxon, de a hívő ember számára ez a napi valóság. Olyan mély igazság, ami gyökeresen átalakítja életünket és gondolkodásunkat. A hívő ember élhet a lelki egészség tudatában, nem szükséges mindig a szenvedésekre koncentrálnia. Az egészséges ember sokkal aktívabb, tevékenyebb, hatékonyabb, mint az, aki mindig a betegségeivel foglalkozik.
Persze, ez nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkoznunk életünknek azokkal a dolgaival, amik problémásak, amit Isten bűnnek lát. Szükséges arról beszélgetni, hogyan kezeljük problémáinkat, miközben tudatában vagyunk annak, hogy Isten Jézus Krisztus miatt egészségesnek lát minket. Miközben nekünk is el kell hinnünk, hogy egészségesek vagyunk.
Az egészségtudat az a kérdés, amiről ma közösen gondolkodunk. Én sokszor tapasztalom, hogy a hívő testvérek jobban érzik magukat, ha bajokról, problémákról, bűnvallásról beszélgethetnek, annak már kevésbé, amikor arról esne szó, hogy milyen az, ha jól vagyunk. Tapasztalom, hogy meglepődve néznek rám, amikor azt mondom, köszönöm, jól vagyok. Nem divat „jól lenni”. Nem tudunk mit kezdeni azzal az emberrel, akinek nem kell tanácsot adni, akit nem kell vigasztalni, esetleg inteni. És viszonylag nehezen tudunk együtt örülni a másik jó állapotának. Együtt sírni viszont szívesebben. Azt szeretném, ha most mindenki a pozitív dolgokra koncentrálna, és olyan pillanatokat keresne az életében, amikor egészségesnek érezte magát. Keressük meg tehát életünknek, lelkiállapotunknak azokat a pontjait, amik az egészségre utalnak.
Én pozitív beállítottságú ember vagyok, aki szereti magát jól érezni a bőrében. Ha baj van körülöttem vagy bennem, azonnal azon kezdek dolgozni, hogy helyreállítsam a rendet. Ez nem mindig könnyű. Nagyon nagy harcokat kell megvívnom a saját lelkemmel. Egyedül az segít, ha megállok, szembenézek Jézussal, elmondom neki, hogy mennyire szeretem őt, hogy tudom, mit tett értem, és tudom, hogy egyedül ő képes segíteni rajtam. Van, hogy ezt sokszor elmondom neki. Hozzáteszem azt is, hogy tudom, én képtelen vagyok bármit is változtatni a kialakult helyzeten, de tudom, hogy ő igen, hiszen ezt már meg is tette.

Nagyon sok olyan helyzet volt már az életemben, amikor szorító félelmet, kétségbeesett tehetetlenséget, esetleg dühöt éltem át, és ez a Jézushoz fordulás mindig segített. Ilyenkor néha énekelni is szoktam magamban valami bátorító éneket. Aztán azt veszem észre, hogy először megnyugszom, aztán elkezdem másként látni a helyzetet, majd ráébredek, hogy megoldódott az a probléma, amit én megoldhatatlannak véltem.
Jó lenne, ha mindannyian megpróbálnánk keresni ilyen eseményeket az életünkben, és emlékezni rá, hogyan oldódott meg. Nap, mint nap tudatosítani kell magunkban, milyen hatalmas és mindenható a mi Urunk, és mennyire szeret minket. Nincs ennél jobb lelki vitamin.

Mit tehetünk lelki egészségünk megőrzéséért (Vankó Zsuzsa gondolatai alapján)

1. Rendet tartunk a lelkünkben. A belső rendteremtés azt jelenti, hogy megtanuljuk a válogatást a bennünk felszínre törő gondolatok és érzések között, továbbá, hogy kezünkbe vesszük a saját lelkivilágunk gyeplőit, azaz tudunk egyes gondolatokat és érzéseket határozottan visszautasítani, másokkal pedig szóba állni. Az ilyen belső választások hatalmával jó irányba fordítható, kedvezően alakítható az ember személyisége. Igen kedvelek egy bibliai igét, amely így szól: „Szemeid előre nézzenek, szemöldökeid egyenest magad elé irányuljanak! Egyengesd el lábad ösvényeit, és útjaid mindenkor állhatatosak legyenek! Ne térj jobbra, se balra, fordítsd el lábadat a gonosztól!” (Péld 4,25–27) Tégy rendet magadban – tanítja ez az ige –, egyengesd el lábad ösvényét, azaz fontold meg, válaszd ki azt az utat, amelyet követni akarsz, valódi önmagad egyetértésével. Azután haladj egyenesen, állhatatosan ezen az úton, ne hagyd magad elbizonytalanítani, se belső hangulatok és aggodalmaskodások, se mások befolyása, se külső körülmények által. Valahogy így működik az egészséges lélek.

2. Nyugalom. „Jobb egy teljes marok nyugalommal, mint két maroknak teljessége nagy munkával és lelki gyötrelemmel” (Préd 4,6). A lelki egészség egyik legfőbb kívánalma, hogy a munka és a nyugalom ritmusa megfelelő legyen az életünkben. Jól figyeljük meg a bibliai igében szereplő szót: „nyugalom”. Nem azt mondja, hogy pihenés vagy szórakozás, hanem azt, hogy nyugalom. (A héber szövegben a nahat szó szerepel.) A fizikai pihenés, vagy a szórakozással való kikapcsolódás nem helyettesítheti a nyugalmat. Nyugalmon belső lenyugvást értsünk, a velünk történtek és a körülöttünk zajló dolgok feldolgozását lelkünkben, ami belső békét és elrendeződést eredményez, s ezzel együtt új erőt, friss jókedvet ad a további munkához, küzdelmekhez.

3. Bizalom. A lelki egészség megőrzéséhez nélkülözhetetlen az isteni gondviselésbe vetett bizalom is. Találó az a megállapítás, hogy az embert ma már nem is élőlényként, hanem inkább „félőlényként” kellene meghatároznunk, annyiféle aggodalom, szorongás, feszültség támad és kínoz bennünket. Semmilyen más receptet nem lehet adni a félelem ellen, mint az isteni gondviselés valóságába vetett értelmes hitet – hiszen kézenfekvő, hogy sok olyan veszedelem van, amelyektől sem szeretteink, sem barátaink, sem az emberi társadalom nem tud megvédeni bennünket. „Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. Te ismered ülésemet és felkelésemet, messziről érted gondolatomat. Járásomra és fekvésemre ügyelsz, minden utamat jól tudod. Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt, Uram!” (1–4. vers) Talán azért tűnik hihetetlennek, hogy Isten ilyen közel tud lenni hozzánk, és így ismer bennünket – életünk minden kis és nagy gondjával együtt –, mert Ő sokszor hallgat, csendben, észrevétlenül van jelen körülöttünk, és várakozik, amíg az ember megszólíthatóvá válik, vagy segítségül hívja Őt. Isten egy kicsit sem erőszakos, sohasem tör be az életünkbe igényünk, kérésünk nélkül. De áll az ígéret: „Mindenki, aki az Úr nevét segítségül hívja, megtartatik.” (Rm 10,13) Isten nem veszi ki az embert az élet küzdelmeiből, de mintegy patikamérlegen kiméri, hogy mi válik jellemfejlődésünk javára, és mindig megmutatja, biztosítja a kivezető utat minden válságból.

4. Biztos cél, reménység. A lelki egészséghez nélkülözhetetlen az is, hogy elveszíthetetlen, személyes életcélunk legyen, és elveszíthetetlen reménységünk a közös emberi jövőt illetően. Nem véletlenül mondja a Biblia, hogy három legfontosabb dolognak mindig meg kell maradnia, meg kell lennie bennünk. E három dolog: „a hit, a remény és a szeretet” (1Kor 13,13). A hitről – az Isten beszédébe, jellemébe, ígéretébe vetett hitről – szóltunk. Az életcél kapcsán most a reménységről és a szeretetről szólunk.

Mindenekelőtt a lelki egészségére és békéjére vigyázzon az ember, különösképpen az Istenben való bizalom által, mert ez kihat a testi egészségre is: „A vidám elme jó orvosságul szolgál.” (Példabeszédek 17,22)
„Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből… és távozzál el a gonosztól. Egészség lesz ez a te testednek.” (Példabeszédek 5,7–8) A bizalom, több mint a hit.

A Niagara fölött kifeszített kötélen átment egy akrobata. Kezében hosszú rudat tartott, amelynek segítségével egyensúlyozott. Amikor átért, azt kérdezte a tömegtől: Hiszik-e, hogy át tudok menni bot nélkül is? Az emberek kissé bizonytalanul, de igennel válaszoltak. A mutatvány sikerült. Nagy taps fogadta a másik parton. Újabb kérdés következett: hiszik-e, hogy egy talicskát is át tudok tolni a kötélen? Ezúttal határozottan és lelkesen fejezték ki egyetértésüket. Nem volt ok kételkedni. Ennyi bizonyíték után a válasz magától értetődött. A másik parton is megkérdezte: elhiszik, hogy még egyszer meg tudom ismételni a mutatványt? Még nagyobb ováció fogadta. Akkor ki szeretne beleülni a talicskába? – kérdezte a tapsoló tömegtől. Néma csend támadt. Nem volt jelentkező.
Ez a különbség a hit és a bizalom között. Elméletben elfogadni egy igazságot nem nehéz – akár bizonyítékok mellett, akár azoknak hiányában. A bizalom ott kezdődik, amikor beleülünk a talicskába. Amikor rábízzuk magunkat arra, akiben hiszünk. Amikor van bátorságunk a Teremtő normáihoz szabni az életünket. Ez a bizalom gyógyít, biztonságot ad és megőriz a félelmektől.

Kutatók azt állítják, hogy az ima befolyásolja az egészséget. Eddig csak hit kellett az imához, ma tudományos módszerekkel vizsgálják a hatékonyságát. 130 tudományos tanulmányt publikáltak ebben a témában. Az elmúlt 100 évben 200 tanulmányt folytattak, ami a hit és egészség kapcsolatát vizsgálta (The Denver Post, 1994. május)

1987-ben, Randolf Bryd kardiológus felkérésére egy csoport imádkozni kezdett néhány betegért. Az eredmények mindenkit megdöbbentettek: ötször kevesebb esetben kellett antibiotikumos kezelést alkalmazni, háromszor kisebb volt a szövődmények előfordulása, mint azoknál a társaknál, akikért nem imádkoztak.
1988-ban a San Francisco-i kórházban 400 szívkoszorúér beteg állapotát követte Bryd doktor. A betegek 80%-a, akikért imádkoztak, javulást mutatott társaikkal szemben. (Southern Medical Journal, 1988. július)
A kutatások azt igazolták, hogy a gyakorló hívők fele annyiszor betegszenek meg, mint akik nem vallásosak; hasonló az életkor és társadalmi osztály egészséget befolyásoló tényezők szerepéhez. (American Health, 1993. március)
A kutatások nem fejtették meg az ima titkát, mert ez a dimenzió nem mérhető anyagi eszközökkel. De igazolták, hogy aki gyakorolja egészségesebb, vagy nagyobb eséllyel gyógyul meg.
Bár ezt a kapcsolatot csak a modern tudomány igazolta, a Biblia több ezer éve felhívja a figyelmet a test és lélek összefüggésére. Összegzésként olvassuk el az alábbi bibliai idézeteket, amelyek hitelességét a kutatások igazolták:

1. Az optimizmus és az egészség
„A vidám szív a legjobb orvosság, a bánatos lélek pedig a csontokat is kiszárítja.”(Példabeszédek könyve 17. fejezet, 22. vers)
„Ezért örül a szívem, és ujjong a lelkem, testem is biztonságban van.” (Zsoltárok könyve 16. fejezet 9. vers)

 

2. Bűntudat, bűnbánat és az egészség
„Nincs ép hely testemen sújtó haragod miatt, nincs sértetlen csontom vétkem miatt. Mert bűneim összecsaptak fejem fölött, súlyos teherként nehezednek rám. Megbűzhödtek, elgennyesedtek sebeim oktalanságom miatt. Elcsüggedtem, meggörnyedtem nagyon, úgy járkálok egész nap, mint aki gyászol. Derekam égő fájdalommal van tele, nincs ép hely testemen. Kimerültem, végképp összetörtem, szívem gyötrelmében kiáltozom. Uram, előtted van minden kívánságom, nincs rejtve előtted sóhajtásom.” (Zsoltárok könyve 38 fejezet. 4-10. versek)

Boldog az az ember, akinek az ÚR nem rója fel bűnét, és nincs lelkében álnokság. Míg hallgattam, kiszáradtak csontjaim, egész nap jajgatnom kellett. Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, erőm ellankadt, mint a nyári hőségben.
Megvallottam neked vétkemet, bűnömet nem takargattam. Elhatároztam, hogy bevallom hűtlenségemet az ÚRnak, és te megbocsátottad bűnömet, amit vétettem.” (Zsoltárok könyve 32. fejezet 2-5. versek.)

 

3. Megromlott emberi kapcsolatok és az egészség
„Mintha csontjaimat tördelnék, amikor gyaláznak ellenfeleim, mert egész nap ezt mondogatják nekem: Hol van a te Istened?” (Zsoltárok könyve 42. fejezet 11. vers)
„A gyalázat összetörte szívemet, egészen belebetegedtem. Részvétre vártam, de hiába, vigasztalókra, de nem találtam.” (Zsoltárok könyve 69. fejezet 21. vers)
„A szelíd szív élteti a testet, az indulat viszont rothasztja a csontokat.” (Példabeszédek könyve 14. fejezet 30. vers)

 

4. Erkölcsi normák gyakorlása, reménység és az egészség
„Ne tartsd bölcsnek önmagadat, féljed az Urat, és kerüld a rosszat! Gyógyulás lesz ez testednek, és felüdülés csontjaidnak.” (Példabeszédek könyve 3. fejezet 7. vers)
„A hosszú várakozás beteggé teszi a szívet, de a beteljesült kívánság az élet fája.” (Példabeszédek könyve 13. fejezet 12. vers)

 

Dr. Varga Katalin írása