Az év első BSz körzeti alkalmára január 18-án vasárnap délután került sor, amikor kb. 30-an gyűltünk össze a Kertvárosi Református Gyülekezet északi templomába. A borús, esős idő ellenére érkeztek hozzánk testvérek a környező településekről is, Nyírbátorból, Őrből, Ópályiból.

Dr. Makrai Tibor testvérünk a 73. Zsoltár 23-24. verseivel köszöntött bennünket.

A zsoltáríró Ászáf egyházzenész volt, aki kántorként szolgált családjával. Először panaszkodik a gonoszok jó szerencséje miatt, kiönti a szíve keservét. Sokszor mi is úgy látjuk, hogy akik Isten nélkül élnek, jobban megy a dolguk, nehézségek nélkül élnek. Isten jelenlétében azonban a zsoltáríróval együtt megérthetjük, hogy a gonoszok vége pusztulás lesz, de a hívők az Úr jelenlétében vannak, aki tanácsaival igazgat, fogja a jobb kezünket, vezet, és végül dicsőségébe fogad.

Az összejövetelen Balázs Ottó az Őri Sarepta Ref. Idősek Otthonának gazdasági vezetője, új Biblia Szövetséges tagunk szolgált a Máté 9,1-2. verséből.

Ez a történet egy megbénult, tehetetlen emberről szól, aki valószínűleg nem tudott beszélni sem. Lelkileg is beteg volt, hinni sem tudott, – ezért mondja neki Jézus „bízzál fiam! Megbocsáttattak néked a te bűneid.” Istennél azonban nincs olyan tehetetlenség, amire ne lenne megoldás, gyógyulás. Milyen jó, hogy ennek a tehetetlen embernek olyan barátai voltak, akik hordozták őt.

Vajon mi visszük az embereket Jézushoz, vagy küldjük? Hordozni mindig nehezebb: leülni és meghallgatni valakinek a problémáját, vele együtt imádkozni.

A tehetetlenség megoldása ma is az, ha személyes találkozásra kerül sor Jézussal. Amikor a meggyógyított felkelt és felvette a fekvőhelyét, akkor már egy másik emberként ment haza, testileg-lelkileg meggyógyulva. Látható lett az életén, hogy találkozott Jézussal.