Meghívást kaptam egy négynapos erdélyi kirándulásra. Kirándulásra, ahol csodás tájakat láttunk, hegyeket, patakokat, vízesést, őszi kikericcsel teleszórt mezőket és egy kis gödörfalut a Vigyázó hegy lábánál.
Utazásunk egyik célja a sziklás hegyektől körülvett színmagyar református faluban 20 éve hitből épült árvaház és az ott elkezdődött gyermekmentő szolgálat meglátogatása volt. Hitből épült, és tartják fenn az intézményt, hiszen sem állami, sem egyházi támogatást nem kaptak-kapnak. Így napról napra tapasztalják Isten gondoskodó szeretetét a bel- és külföldi hívő emberek támogatásában. Az intézményhez iskola is tartozik, amit az árvaháziakon kívül a szórvány-magyar gyermekek is látogatnak, azok, akik falujukban nem kapnának magyar nyelvű oktatást, és ami még nagyon fontos: lelki táplálékot.
Az ott látottak, tapasztaltak hálára és az Úr iránti csodálatra indították szívemet. Ha valaki kételkedne napjaink anyagias és lelketlen emberi kapcsolatai között Isten hatalmában és valóságos csodáiban, az látogasson el Zsobokra, és újuljon meg az Úr iránti csodálata és magasztalása!

Jézus mondja: „Engedjétek hozzám ezeket a kisgyermekeket…” (Mt 19,14)