Mi, emberek szeretünk ünnepelni, ezért minden lehetőséget megragadunk, hogy ünnepet ülhessünk. Így lett az idők folyamán szinte minden nap valaminek a jeles napja. Van, amikor a kolbászt ünnepeljük (fesztivál), máskor a bort, esetleg a több méteres rétest, de ünneppel kötjük össze a halászléfőző versenyt, és nemzeti (még nem ünnep!) lett a vágta is.
Az ünneplés örömteli és fontos dolog, amit Isten szerzett az ember számára. A világ ünneplése az aranyborjú esete óta csak abból áll, hogy leülnek enni és inni, és felkelnek játszani. Pedig ezek az alkalmak a megemlékezés pillanatai is. Az Isten népének örömünnepe az igében, imádságban és hálaadásban való örömteli együttlét. Az öröm alapja mindig maga, Jézus Krisztus,
„aki gazdag létére szegénnyé lett értetek, hogy ti az ő szegénysége által meggazdagodjatok” (2Kor 8,9)
