Zaklatott internet

A számítástechnika, az internet, a telekommunikáció gyors fejlődése az elmúlt évtizedekben az élet szinte minden területén gyökeres változásokat indított el a világban. Az információs társadalom jelenségeinek alapja az információ szinte korlátlan bősége és terjedése.

„A jelenlegi technológiai forradalmat nem a tudás és az információ központi szerepe jellemzi, hanem a tudás és az információ alkalmazása további tudás és újabb információ feldolgozó és kommunikációs készülékek létrehozására.”- írja Manuel Castells spanyol szociológus a hálózati társadalomról, amibe gyermekeink már beleszülettek, és ami a természetes kommunikációs közeget jelenti számukra. A rendelkezésre álló kutatási adatok nélkül is megállapítható, hogy a világhálón kommunikáló és szocializálódó ember – már csak az információk mennyisége okán is – általában érdeklődőbb, „kíváncsibb”, az újdonságok iránt nyitottabb, ugyanakkor kevésbé óvatos, mint az internetet nem használó embertársai. A főleg gyermekekre koncentráló nemzetközi kutatások eredményei arra is figyelmeztetnek, hogy internetezőknél nagy az ún. kettős morál kialakulásának veszélye – a gyakori internetezők online normái megengedőbbek, kevésbé szigorúak, mint az offline világban ugyanazon személy által elismert szabályok – ez megnyilvánul a rendszeres, jogellenes szoftver-letöltésekben, a durva chat-stílusban, a mások becsületébe gázoló kommentekben, vagy akár az online zaklatásokban, a közösségi „háló-társak” személyes adataival való visszaélésekben.
Az új kultúra új viselkedésformákat alakít ki, amiket nekünk, felnőtteknek meg kell ismernünk, értenünk és az ebből fakadó esetleges veszélyekre fel kell tudnunk készíteni a következő generációt is. A gyermekekre leselkedő online veszélyekkel szerencsére nagyon sok program, kampány és szervezet foglalkozik Magyarországon is.
Balatoni Mónika a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára egyik legutóbbi sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az internetes zaklatásoknak sok áldozata van, de az elkövetőket nehéz megtalálni. Ezért is tartják nagyon fontosnak a témában nemzetközi együttműködést. Jelezte hogy, az internetes zaklatás (cyberbullying) témájában ősszel konferenciát szerveznek Budapestre, melyen egyebek mellett azt szeretnék elérni, hogy a résztvevők álljanak ki egy egységes uniós adatvédelmi iránymutatás, szabályozás mellett. Hangoztatta hogy, az internetes zaklatás ma “egy élő, komoly probléma” nemcsak a világon, Európában, de Magyarországon is. Ezért indították az “Internet nem felejt” tájékoztató programot a fiataloknak, hogy ne féljenek a világhálótól, de tudják, milyen adatokat ne adjanak meg magukról a közösségi oldalakon.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy felmérés szerint a kutatásban résztvevő közép-európai országok között a magyarok a leginkább internetfüggők, és a statisztikai adatok vannak ma már arról is, hogy az 5-6 éves gyerekek napi félórát töltenek az interneten, míg a 11-14 éves korosztály napi 4,5 órát tölt el a közösségi hálón, “egy virtuális közösség részeiként”. Az államtitkár közölte, hogy a kiskorúak védelme érdekében július 1-jétől ingyenes szűrőszoftvert kell biztosítaniuk az internet-hozzáférést nyújtó szolgáltatóknak. A tárca kampányt is indított, hogy a szülők figyelmét felhívja a szűrőszoftverek fontosságára.
Szeptember 1-jétől pedig már a nyilvános könyvtárak és iskolák számára is kötelező lesz a szűrőszoftverek használata.
Bejelentette azt is, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium népszerűsítő kampányt indít “Csendben van, de biztonságban?” – címmel, hogy felhívja a szülők és a pedagógusok figyelmét az ingyenes szoftverek letöltési lehetőségére.