Betolakodók
Az elmúlt években egyre gyakrabban hallunk megkeseredett, válással végződő keresztyén házasságokról. Előfordul, hogy valaki már az első évben felbontja házasságát, de akad olyan is, aki 25 év után fordít hátat társának és családjának.
Mindannyian belekerülhetünk házassági viharokba, hiszen a szabadjára engedett önző emberi természet alaposan megtépázhatja, és darabokra szaggathatja a bensőséges kapcsolatokat – még a hívő emberek között is. Amikor egy-egy válásról, házasságon kívüli kapcsolatról hallok köreinkben, mélyen megrendülök. Ilyenkor alázattal arra gondolok, micsoda ajándék a férjem, akivel annyi éven át vártunk egymásra, és kiböjtöltük azt a bizonyos nehéz korszakot, hogy végre egymáséi lehessünk. Vágyakozva fogalmazódik meg bennem a kérés Isten felé, hogy soha el ne felejtsem: a férjem ajándék.
Isten nem szereti a házasságok felbomlását. Ő látja csak igazán, hogy az elválás mennyi fájdalommal sújtja, és hogyan szaggatja darabokra mindazokat, akik részesei a tragédiának, ezért fontos, hogy védjük házasságunkat a szétszakadástól. A betolakodókkal szembeni védelem megerősítése érdekében férjem és én közös elhatározással, tudatosan őrizzük a védőfalat házasságunk körül, ami csak a miénk. A házasság két ember belső, elrejtett területe. Társunk életének vannak olyan részei, ahová csak nekünk van bejárásunk.
A házasságkötési eskü után egymás ujjára húzzuk a karikagyűrűt, ami a szerelmet, a hűséget és a földi életünk során véget nem érő összetartozást szimbolizálja. A karika körülhatároltságot jelent. Olyan védőfalat, ami körülveszi és megvédi a házasságot. A védőfal akadályt képez a külső behatolókkal szemben, elhárítja az illetéktelenek akcióit. De akár tetszik nekünk, akár nem, a betolakodók mindenütt jelen vannak. Inváziójuk annyiféle formát és alakot ölthet, hogy nagyon nehéz észrevenni őket. Ha nem vagyunk szemfülesek, megtalálják a repedéseket védőfalunkon, és gyorsan beszivárognak. Mik a legveszélyesebb betolakodók?
Érzelmek
Mielőtt bármi befurakodna a védőfal mögé, először az érzelmeket próbálja meghódítani. Védenünk kell magunkat olyan beszélgetésektől, helyzetektől, amikor valaki másnak szolgáltatunk ki magunkból olyasmit, ami csak a társunké. Nyilvánvaló, hogy nagyon óvatosnak kell lennünk, ha a szívünket kitárjuk az ellenkező nem képviselői előtt. Van bennünk valami, szinte mágneses erejű vonzás, amikor kinyitunk egy ajtót belső világunk felé, miközben oda senki másnak nem lenne szabad belépnie, csak a házastársunknak. Vannak olyan párbeszédek, amiben csak akkor szabad részt venni, ha házastársunk is velünk van.
Hasonlóan kifinomult és ravaszul veszélyes helyzet, ha ugyanezeket az ajtókat barátnőimnek nyitom ki. A nők természetüknél fogva szeretnek mélyebb szinteken kapcsolódni a környezetükhöz, és barátnők között különösen gyakran fordul elő, hogy kitárgyalják aktuális gondjaikat, pedig az csak a társunkra tartozna. Természetesen nincs azzal semmi baj, hogyha őszintén beszélünk lelki gubancainkról és érzelmi csatáinkról, csak akkor kell megszólalnia a vészcsengőnek, ha a barátnő lélekben elfoglalja a házastárs helyét. Már áll a csapda, ha valamiben nem értünk egyet a párunkkal, esetleg dühösek vagyunk rá, és megnyugvásként a barátoknak, idősebb hívőknek mondjuk el bánatunkat a társunk helyett. Igaz, valóban megnyugszunk, mert a feszültséget egy időre kiadtuk magunkból. A rossz hír azonban az, hogy nem a megfelelő helyen kerestünk megoldást. A házastársak közötti kommunikáció többek között azért csökken és hal el fokozatosan – az igazán mély vallomásokról már nem is beszélve –, mert a közlés más, a körön kívüli irányba zajlik.
Kezdeményeznünk kell tehát a házastársunkkal való beszélgetést, és megosztani vele szívünk állapotát, álmainkat, érzéseinket. Arra teremtett bennünket Isten, hogy kapcsolatban éljünk egymással, de a legmélyebb kapcsolatot házastársunkkal éljük meg, és ne adjuk át az uralmat a betolakodóknak, akik észrevétlenül ki fogják tölteni a keletkezett űrt.
Kölcsönhatások
Tudatos döntéseket kell hoznunk arra vonatkozóan, hogyan érintkezzünk a minket körülvevő világgal. Vigyázzunk arra, hogy mit és miről beszélünk, kinek és milyen tartalmú e-maileket küldünk, miket üzenünk a Facebookon, Twitteren, hogyan kommunikálunk a testünkkel, arcjátékunkkal. A bizalmi kapcsolat a házasság első percétől fogva elengedhetetlen. Bepillantást kell engednünk párunknak mindenbe, ami a külvilággal kapcsol össze minket. Ide tartoznak telefonjaink, számítógépeink, annak teljes tartalmával – természetesen a meglátogatott weboldalak listája is! –, valamint az e-mailek, SMS-sek, YouTube videók és képek. Ez a fajta bizalom felelősségvállalással jár, de az ezt követő szabadság messze kárpótol minden nehéznek tűnő lépésért, áldozatért és vallomásért.
Idő
A betolakodók közül ez a leghalkabb és a legravaszabb, hiszen csöndes jelenlétével ez forgatja fel a legalattomosabban a családok túlnyomó többségét. Az idő érték, amit olyan emberekbe kell befektetnünk, akiket szeretünk, fontosak nekünk, elkötelezettek vagyunk irántuk.
És most kérlek, semmiképpen ne érts félre! Hiszen magától értetődő, hogy fontos a barátnőkkel való kapcsolattartás is. De ez nem helyettesítheti azt az időt, ami csak a házastársamé és az enyém. Ehhez odafigyelésre, tervezésre van szükség, de megéri, mert ezzel lehetővé válik, hogy kapcsolat-rendszerünkben házastársunk legyen az első helyen. Persze attól, hogy sokat vagyunk együtt, még nem biztos, hogy védelmet élvezünk a csendes tolvajjal szemben. Hiszen, ha saját számítógépünk előtt ülve a Facebook, a Pinterest vonzásában, a blogok, az e-mailek olvasásában elmerülve, vagyis egy-egy külön világban múlatjuk az időt, akkor haszontalanul telik el. Látszólag ugyanabban a helyiségben vagyunk, de teljesen külön világban.
A betolakodók elleni harc bizony napi feladat és döntések sorozata!
Azért imádkozom, hogy Isten, Jézus Krisztussal való kapcsolatunk mélyítésével tartson meg bennünket éber állapotban, hogy mindig védelmezzük belső életünket, bízzunk a másikban,
ne adjuk fel a reményt, odaszántak legyünk, kitartóak és elkötelezettek házasságunk és szerelmünk mellett.
Mindegy hány évesek vagyunk.