Augusztus elején 18 észak-ír vendég szolgáló érkezett a Biblia Szövetséghez (BSZ) a kellsi presbiteriánus gyülekezetből, hogy a magyar fiataloknak keresztyén, angol nyelvű bibliatábort tartsanak.

Az eseményre készülés magyar részről is már hetekkel előtte lázasan folyt, előkészítettük a programokat, fiatalokat toboroztunk tolmácsnak, izgultunk és imádkoztunk, hogy legyen elég jelentkező a gyerekek-fiatalok közül.

Végül várakozásainkat is felülmúlta a 40 résztvevő. Jó magyar szokás szerint még az utolsó pillanatban is futottak be jelentkezések, de volt olyan, akit helyhiány miatt sajnos már nem tudtunk fogadni. Az észak-ír testvérekkel (akiknek nagy része 20-30 éves volt), a magyar fiatalokkal (közülük 16 bejáró pécelivel), segítőkkel-tolmácsokkal együtt majdnem 70-en voltunk együtt egy teljes hétig.
A nagy létszám miatt a fiatalok egy része a VISZ péceli központjában, az észak-írek és a segítők a BSZ székházában voltak elszállásolva.

Délelőttönként, a közös reggeli után két csoportban kezdődtek az angol nyelvű foglalkozások: a 10-13 évesek (junior group) a református gyülekezeti házban, az idősebbek (senior group) a BSZ székházában gyülekeztek.

A foglalkozásokat az észak-ír testvérek tartották, beszéltek Istenről, az ő tulajdonságairól, Jézusról és váltságművéről, angol nyelvű énekeket és aranymondásokat tanítottak, közös játékokat és feladatokat vezettek, mindezt a magyar segítők tolmácsolásával. Minden foglalkozás végén egy kicsit ismerkedtünk Észak-Írország történelmével, szokásaival. A magyar fiatalok lelkesen vettek részt a foglakozásokon. Az észak-írek meg voltak lepődve, hogy a magyar fiatalok milyen jól neveltek, mennyivel jobban viselkednek az ottani fiatalokhoz képest. A legmeglepőbb számukra az volt, hogy a magyarok egy sok darabra szétvágott angol nyelvű aranymondást sokkal gyorsabban raktak ki, mint a hasonló korú, angol anyanyelvű honfitársaik.

Délutánonként – a nagy hőség ellenére – néha kint is játszottunk, volt, hogy a vendégek rögbizni tanítottak bennünket, máskor mi tanítottuk meg őket néhány érdekes és izgalmas közösségi játékra, például vízibomba csatát rendeztünk. A hőséget (38-40^oC) a külföldiek kezdetben nagyon nehezen viselték, saját elmondásuk szerint a hét elején még nem tudták, hogyan lehet ezt kibírni nyolc napon át. De idővel ők is kezdtek hozzászokni a magyar nyárhoz, annak ellenére, hogy náluk az idei legmagasabb hőmérséklet 28 ^oC volt.

Esténként különböző programokat rendeztünk, volt Pécelt felfedező csapatjáték, budapesti városnézés hajnalba nyúló dunai hajókázással és az elmaradhatatlan Magyarország – Észak-Írország focimeccs, ahol meglepetésünkre mi nyertünk. Mindez nem sikerülhetett volna a rendkívül lelkes magyar szurkolótábor nélkül, akik egy majdnem igazi focimeccs hangulatát varázsolták a BSZ udvarára.

A tábor pénteken búcsúestével, szabad tűzön főtt vacsora mellett véget ért. Szombaton reggel a magyar résztvevők szomorúan búcsúztak észak-ír barátaiktól, majd hazautaztak. A vendégek viszont szombaton még ismét Budapesttel ismerkedtek. Elmondásuk szerint nem gondolták volna, hogy Budapest ennyire szép és kulturált, többen nyilatkoztak úgy, hogy még biztosan visszatérnek a magyar fővárosba legalább egy hosszú hétvégére. Vasárnapi elutazásuk előtt istentiszteleten szolgáltak a Wekerle-telepi Református Gyülekezetben, ahol lelkészük, Brian Boyd hirdette az Igét. Ezután egy rövid visegrádi kirándulás következett, majd késő délután hazarepültek.

A bibliatáborral kapcsolatban mind magyar, mind észak-ír részről olyan pozitív visszajelzések érkeztek, ami alapján bátran remélhetjük, hogy Isten ezen a kapcsolaton keresztül még további áldásokat tartogat számunkra.

fotók: Urbán Viktória és Connor McCullough