A keresztyénség európai helyzetének szempontjából nagy horderejű döntés születet 2013. január 15-én Strasbourgban. Vitás ügyekben hozott ugyanis ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (European Court of Human Rights/ ECHR).
Három esetben úgy találták, hogy Nagy-Britanniában nem különböztették meg hátrányosan azokat az alkalmazottakat, akiket keresztyén meggyőződésük miatt bocsátottak el munkahelyükről. A kérdés a brit munkavállalók két alapvető emberi jogának érvényesülését érinti, és amiatt került reflektorfénybe, mert bemutatta, milyen megoldást választott az Emberi Jogok Európai Bírósága. Érvényesíthető-e egyidőben a vallási meggyőződés kinyilvánításának szabadsága és a megkülönböztetés (diszkrimináció) mentes bánásmód alapelve. Az eredmény arról is képet ad, vajon munkahelyükön a keresztyéneknek szembe kell-e nézniük vallási diszkriminációval vagy megilleti-e őket a lelkiismereti szabadság. A döntések kijelölték a kérdés jogi keretét, az egyenlőség és a biztonság területén.
Mind a négy felperes hitét gyakorló keresztyén.
Nadia Eweida, a British Airways utasforgalmi alkalmazottja 2006-ban annak nyomán került jogvitába munkáltatójával, hogy hazaküldték, mert nem volt hajlandó levenni a nyakában ezüstláncon viselt diszkrét keresztet. A légitársaság akkoriban olyan „egységes arculati politikát” kívánt követni az alkalmazottak megjelenését illetően, amibe a szikh turbán viselése belefért, a kereszt és a Dávid-csillag azonban nem. 2007-ben, az Eweida-eset után a cég módosította az ékszerviselésre vonatkozó szabályzatát. Gregor Puppinck, a Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója szerint azért történt jogsértés, mert a cég többi alkalmazottja viselhette a vallási meggyőződésének megfelelő „kiegészítőket”. Eweida, miután a brit bírói fórumok nem adtak neki igazat, Strasbourghoz fordult, ahol a bírói testület kimondta: a munkaadó indokolatlanul korlátozta alkalmazottjának azon jogát, hogy kinyilvánítsa vallási meggyőződését. Az indoklás külön kiemelte, hogy a nő nyakában viselt kereszt nem volt feltűnést keltő.
Shirley Chaplin kórházi ápolónőnek azonban már nem adott igazat az Emberi Jogok Európai Bírósága. Chaplin ugyanis nem
volt hajlandó kórházi egyenruhája alól eltávolítani a keresztet, melyet egy nyakláncon viselt, ezért elbocsátották az állásából. A kórház azzal az érveléssel tiltotta meg a kereszt viselését, hogy az sérülést okozhat, ha egy beteg a nyakláncot megrántja, vagy ha a kereszt nyílt sebbel érintkezik. Ezt a strasbourgi bírák méltánylandó szempontnak minősítették.
Lillian Ladele és Gary McFarlane esetében a bíróság állítása szerint jogi egyensúlyt keresett a lelkiismereti szabadság és az egyenlő jogok gyakorlása között. Lillian Ladele anyakönyvvezetőt azért bocsátották el 2007-ben, mert lelkiismereti meggyőződése miatt nem volt hajlandó összeadni bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítő meleg párokat. Gary McFarlane-től pedig, aki egy házassági tanácsadó irodában dolgozott, azért vált meg 2008-ban a munkaadója, mert keresztyén hite nem tette lehetővé, hogy szexuálterápiai tanácsokat adjon homoszexuális pároknak.
Az utóbbi a két esetben elsőfokú ítéletével a strasbourgi bírói testület arra az álláspontra helyezkedett, hogy a munkaadó nem sértett jogot, mert a két alkalmazott belső meggyőződéséből fakadó magatartás másokkal – jelen esetben homoszexuális irányultságú emberekkel – szembeni megkülönböztető bánásmódot eredményezett volna.
(forrás: http://www.echr.coe.int/echr/homepage_EN)
