Pi élete

A film a mozi csúcstechnológiájával alkotott csodavilág, lélegzetelállító látványosság. A káprázatos képek egy hihetetlen képzeletvilágba röpítenek, ahol minden a központi üzenet befogadásának megkönnyítésére szolgál.

 Ha a moziszékbe szegezve a számítógéppel támogatott látványmágia piruláját lenyeled, akkor komoly lelki mérgezésre számíthatsz.

A film a vallások kever(ed)ésének jól bevált receptjét alkalmazza a lelki üzenet “kifőzéséhez”. Korunk szellemisége szerint sokféle hitet lehet elegyíteni, hiszen végül – ha más-más úton is, de – minden vallás Istenhez vezet. A Biblia Istene azonban nagyon komolyan figyelmeztet ennek a gondolkodásmódnak a veszélyeire.

A Pi élete az Oscar-díjas Ang Lee legújabb filmje, akinek rendezői pályáját olyan díjnyertes filmek jelölik, mint az Értelem és érzelem, A pokol lovasai, a Tigris és sárkány, vagy a Brokeback Mountain. A tajvani származású rendező ezúttal Yann Martel bestsellerét vette elő és álmodta filmvászonra. Tudásának legjavát mutatja be, már-már szinte tökéletesnek mondható alkotást készített, amelyben a látvány és a szépség elementáris erővel hat a nézőre. A mozivászon nyújtotta élményt egyetlen, az elmúlt évben bemutatott filmmel sem lehet összehasonlítani, még James Cameron Avatarját is túlszárnyalja. Miközben azonban az Avatar képei mutatósak és hatásvadászok voltak, addig Ang Lee mélyebbre hatol a lélekben. Arra törekszik, hogy szimbolikus képeket rakjon össze és így közvetítse a néző felé világnézetét. Az okosan megfogalmazott, lenyűgöző erejű látványvilágba csomagolt üzenet azonban fényévnyi távolságra van a jó hírtől (evangélium).

Piscine Patel (a filmbeli tinédzser fiút Suraj Sharma, a felnőtt férfit Irrfan Kahn játsza), akit mindenki csak Pi-nek ismer, édeni környezetben él, egy gyönyörű állatkertben, amely az apja tulajdona. A helyszín India, Pondicherry a kozmopolita, francia kolónia. Pi idilli életét Dosztojevszkijt olvasása, a szerelem érzésének megismerése teszi változatossá, de mindenekelőtt az isten-keresés, amely életének központi kérdésévé válik. Hinduként nő fel és magába szívja a hindu tanítás színes mítoszait. Megtanulja a számtalan hindu isten nevét és imádkozik hozzájuk. Egy keresztyén templomban tett látogatása után érdeklődése Jézus felé fordul, örömmel kezdi tanulmányozni Jézus személyét és életének célját, majd megköszöni a hindu istennek, Visnunak, hogy megismertette Jézussal. Hamarosan bepillantást nyer az iszlámba is és lenyűgözi az arab nyelven elmondott imádságok hangzása, a szőnyegen való imádkozás. A monoton imádságok váratlan vigasztalást hoznak számára. Igyekszik apjával is megbeszélni nyugtalanító kérdéseit, akit kevésbé érdekelnek a lélek dolgai, inkább az ész és a tudomány erejében bízik, a vallást sötétségnek tartja. Egy közös ebéd alkalmával, miután rájön, hogy gyermeke a hinduizmust, a keresztyénséget és az iszlámot is keblére ölelte, a következőképpen figyelmezteti fiát: „Ha mindenben hiszel, olyan, mintha semmiben sem hinnél.” Amint elhangzik ez a mondat a vászonról, az apa figurája hirtelen ellenszenvessé válik, mintha egy korlátolt elme beszélne hozzánk és a film hátralevő része azt akarná bebizonyítani, hogy nincs igaza. Ang Leenek azonban a film végéig sem sikerül bennünket meggyőznie erről. Az üzletember apa sokat nyugtalankodik bizonytalan anyagi helyzete miatt, így amikor lehetősége nyílik, hogy eladja az állatkertjét, összecsomagolja a családját, az állatait és hajóra száll, hogy Kanadában próbáljon szerencsét.

Útközben egy heves vihar elsüllyeszti a hajót a Csendes-óceánon. Pinek sikerül megmenekülnie egy mentőcsónakban, amely a következő hosszú hónapokban otthonává válik. A csónakban azonban nincs egyedül. Kezdetben egy orángután, egy zebra, egy hiéna és egy bengáli tigris társaságát élvezheti, végül azonban csak ketten maradnak a vérszomjas tigrissel, akit Richard Parkernek nevez el.
Csak ők ketten és Isten.

A tigris nincs megszelídítve, úgyhogy Pinek ki kell találnia, hogyan tudja féken tartani a ragadozót. A biztonság kedvéért összetákolt egy tutajt, amit a csónakhoz erősít, hogy el ne sodródjon, bármikor hozzáférjen a csónakban levő élelemhez, de biztonságos távolságban maradjon a tigristől. A film legnagyobb része a tengeren játszódik, melynek során szemtanúi lehetünk, hogyan próbálják túlélni az egyik napot a másik után. A fiúnak élelmet kell találnia, esővizet gyűjtenie, és szünet nélkül éberen figyelnie a bengáli tigrist. Nem tudjuk meg pontosan hány napot töltenek együtt. A film alapjául szolgáló könyvben az író 227 nap utazásról ír, ami több mint nyolc hónap. A két tengeri vándor azonban egyáltalán nem unatkozik. A létért való küzdelem során számos meglepetés éri őket. Repülő halak, szárnyaló bálnák, látomások az éjszakai égen, felejthetetlen képek. A film zenéje a kiváló, Mychael Danna szerzeménye, amely tökéletesen illeszkedik a látványhoz. Pi küzd a természet erőivel és Istennel. Egy vihar közben így kiált fel: „Mit akarsz még tőlem? Mindent odaadtam már neked!” Ahogy telnek a napok, hetek, hónapok egyfajta kötődés alakul ki Pi és vérszomjas ragadozó között. „Éberen tart a tigristől való félelem és célt ad a szükségleteiről való gondoskodás.”- mondja Pi. Kapcsolatuk nem barátság, nem szeretet, hanem inkább egy megmagyarázhatatlan érzés, ami elsősorban a fiúnak értékes és valóságos az elemekkel folytatott küzdelemben. Pi élelme egyre fogy, galambja sincs, hogy felmérje, van-e föld a közelükben, mégis hiszi, hogy Isten a kezében tartja őket, és bízik benne, hogy hazatérhetnek.

A lenyűgöző szépségű látvány végül egyetlen üzenetté olvad: a vallások mindegyike történetekből áll össze és ezek közül vannak olyanok, amelyek neked jobban tetszenek, másoknak pedig egészen más felel meg. Rajtad áll, hogy melyiket választod. Ha választottál, az alapján próbáld élni az életed. Pi szerint tehát, a hit pusztán személyes preferencia kérdése, hiszen a vallás olyan, mint egy ház sok különböző szobával. Mindegy, hogy egy vallás igaz-e vagy sem, ha értelmet ad az életnek. Így Jézus feltámadása, akár képes beszéd is lehetne, és a valójában lényegtelen, hogy valóban feltámadt-e szó szerint úgy, ahogy azt a Bibliában olvassuk. A keresztyénség tanítása azonban visszautasítja ezt, hiszen Jézus nyíltan mondja, hogy Ő az egyetlen út Istenhez. Pál apostol pedig kijelenti, hogy a szó szerinti feltámadás nélkül, „minden embernél szánalomra méltóbbak vagyunk”.

A film nagyon jó kiindulópontja lehet filmklubok tartalmas beszélgetéseinek, csak vigyázzunk, hogy közben el ne sodródjunk Pi csónakjával. Tekintsük biztos kiinduló pontnak az Alfát és Omegát, s ebben a kordinátában már könnyebb lesz elhelyezni a Pi-t.