Fékezhetetlen (Lawless)

színes, feliratos, amerikai filmdráma, 115 perc, 2012
16 éven felülieknek

A filmbemutatók szempontjából meglehetősen unalmasra sikerült nyár után végre az ősz egy izgalmas darabbal indult, a Fékezhetetlen című amerikai drámával. Az ütős színészgárdát felvonultató, valós történeten alapuló film azonban meglehetősen bizonytalan területre tévedt: túl kifinomult az átlagos akció/thriller mozi-rajongóknak, mégis keveset tartogat a művészfilmek kedvelőinek. Ez az intenzív és meglehetősen véres dráma valószínűleg nehezen találja majd meg a saját nézőközönségét.

Az ausztrál rendező, John Hillcot ismét kedvenc témájához nyúlt: törvény és törvénytelenség vibráló ellentétét, és az ezekhez kapcsolódó torzulásokat igyekszik bemutatni drámai módon. Ahol a törvény korrupttá válik, ott a törvényszegők lesznek hősök.

A 2005-ben forgatott, Az ajánlat című filmjével már igyekezett ezeket a határokat feltérképezni. Az eredmény akkor is, most is egy sötét dráma lett. Hillcot szerint lehetetlen máshogy ábrázolni a szakadék szélén táncoló világ nyomorúságát, miközben igyekszik megérteni a túlélés, és a jóság szerepét a sötét események sodrában. Hol keressük Istent ebben a fékevesztett világban? Mit tud tenni a gonoszság, a csalás és a korrupció körülményei között?

A történet az író, Matt Bondurant szeszcsempész nagyapja küzdelmeiről szól az amerikai szesztilalom idején. A rendező ütős szereposztással rukkolt elő. Az egyik főszereplő az a Shia LaBeouf, akinek hírnevét az utóbbi időben megtépázta néhány felejthető, bár szép kasszasikert hozó film. Ilyen volt például a Transformers mindhárom része, vagy az Indiana Jones és a kristálykoponya királysága. A legjobban eltalált színészválasztás Tom Hardy, aki alighogy befejezte „A sötét lovag: Felemelkedés” forgatását, egy hasonló „kemény fiú” karaktert vállalt el a Fékezhetetlenben. Ez a fajta szerep tökéletesen illik hozzá: keveset beszél, azt is alig érthetően, nem keresi a bajt, de ha kell, mindenáron megvédi magát. Filmbeli szerelme Jessica Chastain továbbra is szorgalmasan igyekszik elkerülni a skatulyákat, ami ezúttal is sikerült neki. Guy Pearce Charlie Rakes szerepében lenyűgözően fenyegető. Sajnos a tehetséges Mia Wasikowski játékából keveset élvezhetünk a filmben, mert a rendező nem túl sok bizonyítási lehetőséget adott neki. A forgatókönyv Nick Cave munkája, amely valóban kiérdemelte a parádés szereposztást.

A filmben ábrázolt események a 30-as években játszódnak egy Virginia állambeli Isten háta mögötti településen, Franklin megyében. A Bondurant fivérek – a félénk Jack (LaBeouf), a csendes Forrest (Hardy), és a mániákus Howard (Jason Clarke) – titkos szeszfőzdét üzemeltetnek, miközben érvényben van a szesztilalom. Nem Bonduranték az egyetlen illegális kereskedők, akik ebből a törvénytelenségből próbálnak megélni, de mindenképpen ők a legjobbak, és nem mellesleg az egész közösség megbecsülését élvezik – persze miden, amit tesznek, illegális. Nyilvánvaló, hogy a szesztilalom, amelynek gyökerei a 18. század utolsó évtizedéig nyúlnak vissza, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, mert nem jobb erkölcsöt, hanem virágzó szervezett bűnözést hozott. Például Al Capone is ekkor gazdagodott meg. Az Egyesült Államokban, 1919-ben született meg a törvény, az alkotmány 18. kiegészítése, amely a 0,5%-nál magasabb alkoholtartalomú italok gyártását, kereskedelmét és fogyasztását betiltotta. Ezzel vette kezdetét Amerikában a szesztilalom 13 éves időszaka.

A Bondurant testvérek élete akkor változik meg, amikor megérkezik Charlie Rakes (Pearce), egy különleges vendég Chicagóból, aki ezért jött, hogy véget vessen a törvénytelenségnek Virginiában. Mindez valójában azt jelenti, hogy aki hajlandó kenőpénzt fizetni neki, az folytathatja a szeszfőzést. Akik erre nem hajlandóak, azoknak „be kell zárni a boltot”, vagy az életükkel fizetnek. A Bondurant család nem hajlandó beadni a derekát, makacsságuk valóságos „háborút” eredményez.

A harmincas évek nagy gazdasági válságának időszakát ábrázoló gengszterfilmekben általában a törvényszegők a hősök, a törvény őrei pedig a gazemberek. Ha szeszfőzésről van szó, ugyanolyan kegyetlenek, mint az ellenfeleik. De Rakes túltesz mindannyiukon. Ő az a fajta gonosz rossz fiú, akit a közönség imád gyűlölni, de a filmbeli ábrázolása nem mindenki számára emészthető. Hiába örülünk, hogy végre itt egy alkotás, amelyben valódi jellemfejlődés is van, olyan, amit már csak ritkán forgatnak Hollywoodban. A korhatáros, 16-os karikát viselő filmben számtalan véres, erőszakos jelenet van, ami miatt szomorú szívvel kell azt mondanom, hogy jó lesz vigyázni, mert a grafikusan brutális jelenetek sokak számára egyáltalán nem emészthetőek, és az sem segít, ha elfordítjuk a fejünket.

A feje tetejére állított világban, amely szinte már-már állati, a Bondurant testvérek igazi túlélők. Számukra csak ez az egy létezik. A film végén a néző mégis kimarad a katarzisból. Kétségkívül Hillcot reményt ad a közönségnek, mint zseniális korábbi filmjében Az útonban, mégis úgy érezzük, hogy az üzenet nem üt át a filmen.

Weberné Zsikai Mária / Budapest