Amikor bekanyarodom az utcánkba, a keskeny járdát már megint elfoglalja a burjánzó vadsóska. Régen, az iskolából hazafelé, mindig elrágcsáltam párat fanyar leveleiből.
A háború után velünk szemben, az öreg ház emeleti erkélyén egy kövér disznó körvonala sötétlett, nem jutott el ide a „feketevágás” veszélye. Mellette – azóta már – beépítették a telket, gyermekkori paradicsomunkat, ahol a magas gaz között vadon termett a gyümölcs. Közösen bérelték gyerekeiknek az utca szülői – játszóhelyül. Ritkán jártunk be a rozoga kapun, mert izgalmasabb volt egy fadeszkát félrehúzva, bepréselődni a kerítésen. Ide csalogattam a kóbor kutyákat és cicákat, itt voltunk indiánok és Robinsonok, és itt harcoltunk bátyáimmal meg a többi gyerekkel. Az almafa tetején faltam a zöld almát – de Jókai, Mikszáth, Fekete István könyveit is. Nem törődtünk a szegénységgel, a kivágott orrú cipőkkel, az örökölt ruhákkal, a zsíros és lekváros kenyérrel. Szüleim szeretetben éltek, igazi családi légkört teremtettek, és elviselték régi zabolátlan, nevelhetetlen természetemet is. Az is természetes volt, hogy utcánkban a szomszédok és ismerősök hosszasan beszélgettek. Tudtunk egymásról, és ha kellett, segítettük egymást.
Itt élek amióta az eszemet tudom, csak pár évre vettem kényszerű kanyart egy másik utcába. Azért a kanyarért adta el édesanyám csopaki nyaralónkat – később mégis elvágyódtam onnan.
Amikor rábukkantunk az akkor még eladó, mostani lakásra, éppen lázasan feküdtem az ágyban. A tulajdonos tíz nap határidőt adott, hogy kifizessem a teljes vételárat, különben mással kötött volna szerződést. Családom adta fel a hirdetést: a kilencedik napon eladtuk a régi lakást, a tízedik napon kifizettem az újat: a mi utcánkban. Felgyógyulva már nemcsak az alaprajzot, hanem új otthonomat is láthattam. A régi fekvés, a régi kilátás – de minden az új életre és körülményekre szabva. Istenkísértés lett volna? Bizonyossággal állíthatom, hogy nem. Inkább Isten szeretetének csodája! És a napi hála szívemben, hogy itt élhetek békességben.
Gaál Éva / Budapest
„… minden tökéletes ajándék onnan felülről, a világosság Atyjától száll alá” (Jakab 1,17)
