Mostanában azon gondolkodom, vajon eléggé felkészültünk-e azokra a nehéz eseményekre, amelyek következnek ránk. A kövér évek nyilvánvalóan mögöttünk vannak. Azt tanácsolom, építsünk magunknak „atombunkert”! Hová és hogyan?
– Telek: Atyánk szíve – az egyetlen biztonságos hely,
– cement: Isten iránti bizalmunk: „Atyám, nem értelek, de bízom benned!”,
– homok és sóder: akaratunk átadása: „Ne úgy legyen, ahogy én akarom, hanem ahogyan te!”,
– acélkeret: Isten ígéretei, amelyek a Bibliában sorakoznak,
– víz: könnyek, amelyeket saját bűneink, gyermekeink és népünk bűne miatt ejtünk (elegendő víz nélkül nem lesz tartós a beton!),
– munkaidő: a bibliaolvasás és az imádság ideje, ezenkívül az egész nap, valamint az álmatlan éjszakák.
(Forrás: Der schmale Weg 2011/3. szám – H. Risch)
„Aki a Felségesnek rejtekében lakozik, a Mindenhatónak árnyékában nyugszik az.” (Zsolt 91,1)
