Az elmúlt napokban a munkahelyi hűtőszekrényen az alábbi felirat jelent meg: „A hűtőt minden hétfőn reggel kiürítjük. A gazdátlan ételek a szemétbe kerülnek!” Az egyik munkatárs az étkezőbe belépve elolvasta, majd visszakérdezett: A gazdátlan életek a szemétbe kerülnek? Valami olyasmit válaszoltam, hogy erről bizony érdemes gondolkodni, de sajnos nem volt kíváncsi a részletekre.
Mégis hálás voltam neki a jó gondolatért. Hiszen sokszor szembesülünk azzal, hogy a mai ember számára idegen a kánaáni nyelv, ezért fontos, hogy olyan módon fogalmazzuk meg az evangélium üzenetét, ami megérteti vele, hogy számára a tét az élete és örök sorsa. Ugyanakkor azoknak, akik már elfogadták azt a kegyelmet, amit Jézus kereszthalálával szerzett meg, jó hír, hogy nem gazdátlan az életük. Tartoznak valakihez, aki számon tartja őket, akinek fontosak, aki feladatokat bíz rájuk.
Ezt a hetet is lehet úgy kezdeni, hogy hálásan fogadjuk a lehetőségeket, s az Úrral való közösségből erőt merítve végezzük mindazt, amit ránk terhel.
Dr. Mikoliczné Virág / Pécel
„Ahogy a szolgák uruk kezére néznek, vagy a szolgáló úrnője kezére néz, úgy nézünk mi Istenünkre, az Úrra, amíg meg nem könyörül rajtunk.” (Zsolt 123,2)
