Állásfoglalás a Kasseli Nyilatkozatról

KIEGYEZÉS?

(ÁLLÁSFOGLALÁS)

 

Közel féléve sokakat meglepett az a Németországból érkező hír, hogy az eddig különböző utakat járó két kegyességi mozgalom, a pietista és pünkösdista (karizmatikus) kiegyezett. A két kegyességi irányzat képviselőinek már évek óta (titokban) folytatott tárgyalásai eredményeként 1996. június 18-án megszületett a Kasseli Nyilatkozat.

A tárgyalásokon a pünkösdista oldalt Ingolf ELLSSEL, Gottlob LING, a pietistákat pedig többek között Christof MORGNER (Gnadau), Rolf HILLE, Peter STRAUCH (Alliansz) képviselték.

A Kasseli Nyilatkozat az évtizedes ellentétek végére akar pontot tenni úgy, hogy kiemeli a két mozgalom közös pozitívumait és kijelenti, hogy az eddig vitás kérdések további vizsgálatának nincs többé helye! Indulhat a jövőben a közös szolgálat!

A Kasseli Nyilatkozatot Németországban úgy kommentálták, mint az „évszázad eseményét” (IDEA) és Rolf HILLÉT az „1996. év keresztyénei” közé választották. A már idézett IDEA evangéliumi lap az eseményt úgy kommentálta, hogy itt a „Berlini Nyilatkozat vége”. Ezzel a címmel vette át a magyarországi református karizmatikusok lapja a „Vigasztaló” (1996. december / 34. szám) is a kasseli eseményekről szóló híradást.

Kétségtelen, hogy a Kasseli Nyilatkozat meg nem nevezett témája az a Berlini Nyilatkozat, amely a két mozgalom együttműködésének mindmáig legnagyobb akadálya volt.

A Berlini Nyilatkozatot 1909-ben a német evangéliumi élet vezetői fogalmazták meg, miután meggyőződtek arról, hogy a Los Angeles – Christiana – Oslo – Hamburg – Groosalmerode vonalán Kasselbe érkező rajongó mozgalom nem az Úrtól, hanem a Sátántól való. Meggyőződésük szerint e mozgalomban démoni erők hatnak, ezért írták azt, hogy alulról származik. E szilárd meggyőződésüktől vezetve kértek mindenkit, hogy ezzel a mozgalommal ne dolgozzanak együtt, és vele közösséget ne vállaljanak. Németország 60 legnevesebb lelki vezetője írta alá a nyilatkozatot. 

A németországi pünkösdista-karizmatikus mozgalom ezért évek óta támadja a Berlini Nyilatkozatot, illetve annak elfogadóit azzal a pszichológiai fegyverrel, hogy a II. világháború elvesztése, Németország kettészakadása nem más, mint Isten büntetése a Berlini Nyilatkozat miatt. Úgy tűnik, hogy a német pietisták és nemkartizmatikus keresztyének jelentős szervezetei inkább engedtek a pszichológiai nyomásnak, mint a bibliai érveknek, és nem tudták elviselni az álhumanista vádat sem, hogy hiányzik belőlük a toleranciakészség. Így született hát a megegyezés. 

Tekintettel arra, hogy a Kasseli Nyilatkozat magyar evangéliumi körökben is forgalomba került, a Biblia Szövetség Tanácsa sem akarja szó nélkül hagyni az ügyet, nehogy bárki is elbizonytalanodjék. Szeretnénk azt is hangsúlyozni, hogy senkit nem akarunk megbántani, támadni! Sem személyeket, sem szervezeteket nem kívánunk sértegetni.

Vitánk a tévtanításokkal van és a tévelygés lelkével, függetlenül attól, hogy ki képviseli azt. Isten reánk bízott népéért felelősek vagyunk, ezért nem hallgatunk! Ilyen értelemben szeretnénk leszögezni az alábbiakat:

  1. A Berlini Nyilatkozat az akkor tapasztalt rajongó jelenségeket és tévtanításokat vizsgálta. Aláírói életük végéig kitartottak megállapításaik mellett. Ezért senki sem jogosult a nyilatkozat visszavonására.
  2. Mivel a Berlini Nyilatkozat által minősített rajongó mozgalom és a mai karizmatikus jelenségek között egyértelmű lelki rokonság tapasztalható, ezért a Berlini Nyilatkozat megállapításait ma is érvényesnek tartjuk!
  3. A Kasseli Nyilatkozatban ajánlott együttműködést és a kibékíthetetlen teológiai ellentétek figyelmen kívül hagyását elfogadhatatlannak tartjuk.
  4. Egyek vagyunk azokkal, akik világszerte nagy aggodalommal figyelik az evangéliumi keresztyének és karizmatikus mozgalmak szinkretizmusát. 

 

Pécel, 1997. március 5.

 

A Biblia Szövetség Tanácsa