Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

dec.
29

16:00 dec. 29. - 10:00 jan. 1.

dec.
31

18:00 dec. 31. - 10:00 jan. 1.

Alapszabály

Alapszabály - A Biblia Szövetség létesí­tő okirata

A 2017-ben módosított Alapszabály az alábbi linken tölthető le PDF formátumban: Alapszabály 2017.

ALAPSZABÁLY

(Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

I. BEVEZETŐ RÉSZ

1. § Az alapítók az egyesület céljának elérése végett azokat a keresztyén hitre jutott egyháztagokat kívánják a szervezetbe összefogni,

–   akik készek munkálni egyházuk megújulását, és felelősséggel vállalják a hívő ember küldetését,

–   akik a Bibliát Isten kijelentésének tartják,

–   akik – a reformátori hitvallások szellemében – egyet értenek a biblikusan értelmezett evangélizációval, a hitre jutottak bibliai tanításával, az emberek folyamatos lelki-erkölcsi megújulásával.

2. § Az egyesület neve: Biblia Szövetség Egyesület

Székhelye: 2119 Pécel, Kálvin tér 2/b

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA

3. § Az egyesület célja az evangélium hirdetése és a keresztyén etikai normák képviselete a társadalomban.

Célja továbbá:

-      hogy segítse a keresztyén emberek összefogását, erősítse kapcsolataikat,

-      hogy bibliaiskolai oktatással támogassa a keresztyén gyülekezetek megerősödését,

-      és tagjait szervezze a szolgálatra, valamint a biblikus életvitelre,

-      hogy a keresztyén kultúra értékrendjét képviselje, érvényesítse,

-      az emberi kapcsolatok építését közösségi szinten is erősítse.

4. § (1) Az egyesület a 3. §-ban meghatározott célok elérése végett

-      Országos Bibliaiskolát alapít és tart fenn,

-      karitatív és diakóniai tevékenységet végez,

-      hitéleti tevékenységet fejt ki,

-      folyóiratokat ad ki,

-      könyvkiadást végez,

-      szociális támogatást nyújt,

-      gyermek és ifjúsági munkát végez,

-      lelkigondozó és tanítói munkát fejt ki,

-      házasság- és családgondozói, továbbá

-      bel- és külmissziói tevékenységet végez,

-      konferenciákat, előadásokat szervez és rendez,

-      állásfoglalásokat készít, és tesz közzé a távirati irodák, médiák vagy saját kiadású nyomtatványok segítségével,

-      Internetes honlapot szerkeszt és működtet,

-      együttműködik más hazai civil szervezetekkel, egyházakkal, szükség szerint bekapcsolódik az ezek által vállalt feladatok végzésébe,

-      kapcsolatot keres és tart fenn külföldi civil szerveződésekkel és egyházakkal

-      ideiglenes tartózkodást biztosító szálláshelyet, konferencia és oktatási helyiségeket üzemeltet, bérel,

-      kézikönyvtárat tart fenn,

-      szabadtéri rendezvényeket szervez.

            (2) A Biblia Szövetség Egyesület közhasznú szervezet, közfeladat ellátására irányuló közhasznú tevékenységei:

-              Közművelődés feltételeinek biztosítása. A közhasznú tevékenységet az alapvetően állami és helyi önkormányzati közfeladathoz kapcsolódóan végzi, azzal a céllal, hogy műveltségét, készségeit életének minden szakaszában mindenki gyarapíthassa. A közfeladat teljesítését előíró jogszabályhely: az 1997. évi CXL. tv. 4.§ c) pontja és a 73.§.

-              Kulturális szolgáltatás. A közhasznú tevékenységet a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatokhoz kapcsolódóan végzi. A közfeladat teljesítését előíró jogszabályhely: 2011. évi CLXXXIX. tv. 13. § (1) 7.

-              Gyermekjóléti szolgáltatás. A közhasznú tevékenységet az állami és helyi önkormányzati közfeladat körében a gyermek testi, lelki egészségének, családban történő nevelésének elősegítése érdekében a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás és a szabadidős programok szervezésével végzi. A közfeladat teljesítését előíró jogszabályhely: 1997. évi XXXI. tv. 1.§ (1) bekezdés, 15.§ (2) bekezdés a) pontja, 39.§ (2) bekezdés b) és d) pontja.

-              Képességfejlesztés, ismeretterjesztés. A közhasznú tevékenységet a nemzeti közneveléshez kapcso­lódó felnőttoktatáshoz, mint állami és települési önkormányzati feladathoz kapcsolódva végzi. A közfeladat teljesítését előíró jogszabályhely: 2011. évi CXC. tv. 1.§ (1) bekezdés és a 4.§ 1.n) pontja

       (3) A Biblia Szövetség Egyesület a közhasznú nyilvántartásba vétel feltételeinek az alábbiak szerint felel meg:

–   Megfelelő erőforrás áll a szervezet rendelkezésére, figyelemmel arra, hogy az előző két lezárt üzleti év (2012. és 2013. év) vonatkozásában a következő feltételeknek megfelel:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot.

–   Megfelelő erőforrás állt rendelkezésre a 2013. és 2014. évben is, figyelemmel arra, hogy a következő feltételeknek megfelel:

a) az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot

b) a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) – a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül – eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.

–   A civil szervezetnél megfelelő társadalmi támogatottság mutatható ki, figyelemmel arra, hogy az előző két (2012, 2013) lezárt üzleti éve (valamint a 2014. év) vonatkozásában a következő feltételek teljesültek:

a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában,

b) közhasznú tevékenységének ellátását tartósan (két év átlagában) legalább tíz közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy segíti a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvénynek megfelelően.

       (4) Célszerinti vagy közhasznú tevékenysége segítéséhez tartozik az is, ha az egyesület szükség szerint gondoskodik:

–   a résztvevők szállásáról (pl.: diákszállás, szálloda, szálláshely a székházban, szervezett programokon stb.),

–   étkeztetéséről,

–   utaztatásáról

–   és egyéb szükséges körülmény, dolog biztosításáról

(pl.: konferencia- és táborhelyről, gyakorlati foglalkozások helyszínéről, munka-anyagokról, programokról, rendező-ellátó személyzetről, előadókról, oktatókról stb.).

Az ezekhez kapcsolódó kiadások fedezésére részvételi díjat kérhet, pályázatot nyújthat be, támogatást igényelhet, ill. kérhet gazdálkodó vagy civil szervezettől, önkormányzattól, állami vagy közigazgatási szervtől, magánszemélyektől, így tagjaitól is, illetve az arra rászorulónak támogatást ítélhet meg.

       (5) Az egyesület szolgáltatásaiban a tagokon kívül más személyek is részesülhetnek.

       (6) Az egyesület az igénybe vehető szolgáltatásait és a működéséről szóló tájékoztatást folyóiratában és/vagy egyéb írásos formában és elektronikusan (pl. honlapján) hozza nyilvánosságra.

III. AZ EGYESÜLETI TAGSÁG

5. § (1) A Biblia Szövetség Egyesület tagja lehet az a magát Isten megváltott, újjászületett gyermekének valló keresztyén, aki

a)    elfogadja és vallja a Szentírás abszolút isteni tekintélyét,

b)   elkötelezte magát a Szentírás szerinti életre, vállalva az egyesület erkölcsi fegyelmét,

c)    odaszánta és felajánlja magát Jézus Krisztus szolgálatára: egyrészt a lélek­mentésre, másrészt egyháza és gyülekezete, valamint az egyesület külső és belső építésére, anyagi és önkéntes tevékenységgel való szolgálatára, tagdíjfizetésre,

d)   aláírásával is elfogadja az egyesület Alapszabályát és Hitvallását,

e)    akinek felvételét az egyesület két tagja ajánlja és – a Tanács javaslatát is figyelembe véve – az Elnökség jóváhagyja.

       (2) Tagfelvételi eljárás. Az egyesület által kibocsátott Belépési kérelmet értelemszerű kitöltés és ajánlók aláírása után az egyesülethez kell eljuttatni. A titkár a jelentkezőtől bemutatkozó életrajzot, az ajánlóktól a tagra vonatkozó részletes, ismertségre alapozó információt kér be. Ezeket a belépési kérelemmel eljuttatja a tanácshoz véleményezésre. A tanács véleménye figyelembevételével az elnökség a következő ülésén dönt a tagfelvételről. Döntéséről a tagot írásban, a küldöttgyűlést az éves jelentésében értesíti. A tagfelvétel elutasítása ellen a jelentkező 15 napon belül a közgyűléshez – az elnökségnél benyújtott – fellebbezéssel élhet. A küldöttgyűlés döntése jogerős. Az egyesület a felvett tagokról elektronikus és papíralapú nyilvántartást vezet, a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat a nyilvántartásnál, adatkezelésnél köteles betartani, a tagok személyére vonatkozó adatok nem nyilvánosak. A betartatásáért a titkár felel.

6. § A tagok jogai:

Az egyesület tagjai jogaikat az egyesület céljai megvalósulásában való aktív közreműködés által gyakorolják. Az egyesület tagjait egyenlő jogok illetik és kötelezettségek terhelik. A tag jogosult az egyesület tevékenységében részt venni, jogát személyesen, illetve küldöttje révén gyakorolhatja. A tagsági jog forgalomképtelen és nem örökölhető.

A tag az Elnökség, a Tanács és a bizottságok tagjává és küldöttnek választható. A tag a legfőbb szerv munkájában közvetetten, képviselője útján vesz részt, jogosult küldöttje megválasztásában részt venni, küldöttje útján a küldöttgyűlésnek, közvetlenül az Elnökségnek, a Tanácsnak vagy a bizottságnak javaslatot, kérdést, észrevételt tenni, a közhasznú gazdálkodás irataiba betekinteni. A tag joga az egyesület rendezvényein – a vonatkozó egyesületi rend szerint – részt venni. A tag, a vezető tisztségviselő és a felügyelő bizottság tagja (a Ptk. 3:36. § figyelembe vételével) kérheti a bíróságtól a tagok és az egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy Alapszabályba ütköző.

7. § A tagok kötelességei:

A tag köteles

–   az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettséget teljesíteni, és nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét;

–   az egyesület céljai megvalósításában önzetlenül, önkéntesen és áldozatkészen önkéntes munkával és anyagi javak biztosításával részt vállalni;

–   az egyesület terheinek hordozásában minden tag anyagi erejéhez mérten, önként vállalt mértékben köteles részt venni az évi tagdíjfizetésen túlmenően;

–   minden tag köteles évente 200 Ft/hónap tagdíjat fizetni legkésőbb a tárgyév utolsó napjáig az egyesület házipénztárába vagy a bankszámlájára. Az egyesületbe a tárgyév negyedik negyedévében belépett tag díjfizetési kötelezettsége csak a következő évben kezdődik. A tagdíj mértékét a továbbiakban az évi rendes küldöttgyűlés jogosult megemelni, csökkentése azonban nem lehetséges. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

A tag egyesületnek juttatott anyagi javait – ha arra a juttatási cél nem utal – első renden a tagdíj teljesítésébe kell betudni, az azt meghaladó részt önkéntes támogatásként kell könyvelni.

A tárgyév utolsó napjáig be nem érkezett tagdíj tárgyévet követő március végéig történő megfizetésére a tagnak január hónapban felszólítást küld ki. Az ezt követő nem teljesítés esetén az elnökség a tagot tagsági jogviszonya megszűnését megállapító határozatban értesíti. A tag a határozat ellen 15 napon belül a küldöttgyűléshez – az elnökségnél benyújtott – fellebbezéssel élhet. A küldöttgyűlés határozata jogerős.  

Az egyesületi tag méltányolható körülményeire tekintettel (különösen is cselekvőképessége részbeni vagy teljes korlátozása, szellemi állapotának jelentős megromlása, életkora, anyagi helyzetében beállt jelentős mértékű romlás) a Tanács javaslatára, az Elnökség tagdíjfizetés kötelezettsége alóli részleges vagy teljes mentesítési határozati javaslatot terjeszt a küldöttgyűlés elé. A küldöttgyűlés dönt a mentesítésről. A tagdíjra vonatkozó alapszabályi részeket az Alapszabály módosítás bírósági bejegyzését követő gazdálkodási évtől kell érvényesíteni.

8. § A tagság megszűnése:

A tagság megszűnik:  a) kilépéssel, az Elnökséghez címzett írásos nyilatkozattal,

                                    b) elhalálozással,

c) tagdíj meg nem fizetésével,

                                    d) kizárással és

                                    e) a tagsági jogviszony egyesület általi felmondásával.

       (1) Kizárás. A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy küldöttgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárás lefolytatható. Az eljárás megkezdéséről, indokairól a tagot írásban értesítenie kell, biztosítani kell, hogy nyilatkozatot tehessen, az eljárás adott tárgyalásán személyesen vagy jogi képviselőjével részt vegyen. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell, a döntéssel szemben jogorvoslattal élhet. A kizárási eljárást (az első fokú döntés meghozatalával) a Fegyelmi bizottság, a kizárás jogorvoslati eljárását a küldöttgyűlés folytatja le.

       (2) A tagsági jogviszony egyesület általi felmondása. Ha a tag nem felel meg az alapszabályi feltételeknek (Alapszabály 5. §, annak d) pontjából az Alapszabályra vonatkozó rész és az e) pontja kivételével), az egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról az egyesület küldöttgyűlése dönt.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS KÉPVISELETE

9. § Küldöttgyűlés

       (1) Az egyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés, amit évente legalább egyszer az egyesület folyóiratában és honlapján meghirdetve, illetve a szavazati és tárgyalási joggal rendelkezőknek írásban megküldve kell összehívni. A küldöttgyűlést rendkívüliként akkor is össze kell hívni, ha az ok és cél megjelölésével a küldöttek vagy a küldötteket állító körzetek egyharmada, illetve a Felügyelő bizottság kívánja. Rendkívüli küldöttgyűlést az Elnökség külön elhatározásból is összehívhat. Az ügyvezető szerv köteles a küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

–   az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

–   az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

–   az egyesület céljainak elérése veszélybe került,

–   az így összehívott küldöttgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

       (2) A küldöttgyűlés nyilvános, azon az egyesület tagjai és a küldöttgyűlés összehívására jogosult által meghívottak is részt vehetnek, a küldöttgyűlést az elnök vezeti. Küldöttgyűlést a küldöttek, a Tanács rendes és az Elnökség tagjai alkotják, akik tárgyalási és szavazati joggal rendelkeznek, minden arra jogosult csak egy szavazati joggal rendelkezik. Ha küldöttgyűlési tag fegyelmi bizottsági tagságot is betölt, akkor fegyelmi kérdésekben a küldöttgyűlésen csak tárgyalási jogosultsága van. A küldöttgyűlésen részt vesz, és tárgyalási jogosultsága van a Tanács póttagjainak, a Fegyelmi és Felügyelő bizottságok tagjainak és szolgálati ágak vezetőinek és az erre jogosultsággal külön meghívottaknak. A szolgálati ágak vezetőinek és a külön meghívottaknak névsorát – a Tanács javaslatát is figyelembe véve – az Elnökség állítja össze.

       (3) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik

a)  az Alapszabály módosítása;

b)  az egyesület Hitvallásának módosítása,

c)  az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

d) az Elnökség megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

e)  az éves költségvetés elfogadása;

f)  az éves beszámoló – ezen belül az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása, az éves beszámoló tárgyalása előtt azt véleményezi a Felügyelő bizottság, majd a Tanács, ezután terjeszti azt az Elnökség a küldöttgyűlés elé;

g)  az Elnökségnek az egyesület vagyoni helyzetéről, az egyesületi cél megvalósítását célzó addigi tevékenységéről szóló jelentésének és az egyesület előtt álló feladatokról szóló tervezetének elfogadása,

h)  a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jog gyakorlása; ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll, akkor a részmunkáltatói jogok gyakorlására a küldöttgyűlés egy személyt maga közül kijelölhet;

i)   az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amit az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzá­tartozójával köt;

j)   a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

k)  a Felügyelő bizottság, a Tanács, a Fegyelmi bizottság tagjainak, póttagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;

l)   a könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;

m) a végelszámoló kijelölése;

n)  a kizárás és a tagfelvételi kérelem elutasítása jogorvoslati eljárásának lefolytatása, tagdíjfizetési kötelezettség alóli menetesítés tárgyában határozat hozatala,

o)  és minden egyéb, amit a küldöttgyűlés a hatáskörébe von.

       (4) A küldöttgyűlést az Elnökség hívja össze a szervezet nevének, székhelyének, a napirendnek, a helyszínnek és az időpontnak közlésével, az összehívásról szóló értesítést az éves rendes küldöttgyűlés időpontja előtt legalább húsz nappal ki kell bocsátani, rendkívüli küldöttgyűlés esetén ez legalább nyolc nap. Az értesítéshez mellékelni kell a tárgyalandó anyagok írásos ismertetését. A napirend közlésénél jelölni kell, hogy melyik pontokról és milyen módon szavaz a küldöttgyűlés. A küldöttgyűlési meghívó közzétételétől számított 15 napon (rendkívüli küldöttgyűlésnél 5 napon) belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről az Elnökség nem dönt, vagy azt elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.

       (5) A küldöttgyűlés helye az egyesület székhelye, az Elnökség dönthet más helyszínről is, de döntését az összehívás értesítőjében indokolnia kell.

       (6) A küldöttgyűlés előtt a meghívottak a regisztrációnál igazolják részvételi jogosultságukat, és átveszik a csak tárgyalásra vagy tárgyalásra és szavazásra jogosító szavazólapjukat. A regisztrációs személyzet tagjait az Elnökség kéri fel, a küldöttgyűlésen résztvevők névsorát a jogosultságok feltüntetésével az Elnökség állítja össze.

       (7) A küldöttgyűlés határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, és akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkezők több mint a fele jelen van. Az Alapszabály módosításához a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes többséggel; az egyesület céljának módosításához, az egyesületet megszüntető határozat elfogadásához a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozata szükséges. Az Elnökség, a Tanács és a bizottságok tagjait (póttagjait) titkos szavazással kell választani, a küldöttgyűlés dönthet más napirendi pont feletti titkos szavazásról is. A határozatképességet szavazásonként meg kell állapítani. A határozathozatalnál érvényesíteni kell a 2013. évi V. tv. 3:19.§ előírását.

       (8) Ha a küldöttgyűlés nem határozatképes, akkor azt megtartani nem lehet, új küldöttgyűlést legalább húsz nap eltelte utánra lehet összehívni, a megismételt küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül akkor lesz határozatképes, ha azt a meghívó tartalmazza. Ha a küldöttgyűlés összehívásakor meghirdetik a határozatképtelenség esetére a megismételt küldöttgyűlést, akkor annak időpontja leghamarabb a határozatképtelen küldöttgyűlés utáni hetedik napon lehet.

       (9) Jegyzőkönyvvezetőt és két hitelesítőt a küldöttgyűlés tagjai maguk közül választanak. A szavazáshoz három szavazatszámlálót, a tisztújításhoz öt szavazatszámlálót maguk közül választanak. A szavazatszámlálók közül szavazatszámláló elnököt is a küldöttgyűlés választ. Szavazatszámlálóra és szavazatszámláló elnökre a küldöttgyűlés elnöke tesz javaslatot. Általános tisztújításkor a küldöttgyűlést a titkos szavazás megkezdésétől az eredmény kihirdetéséig a szavazatszámláló elnök vezeti. Az eredmény kihirdetése megkezdésekor az addigi tisztségviselők (Elnökség, Tanács és bizottságok rendes és póttagjai) megbízatása megszűnik. Jegyzőkönyvvezető, hitelesítő és szavazatszámláló csak az egyesület tagja lehet.

       (10) A küldöttgyűlés határozatait jegyzőkönyvezni kell, arról külön nyilvántartást kell vezetni. A határozatokat jelölni kell, ami azonosítja az elfogadó szervet, a határozat keltét és számát. A határozatnak tartalmaznia kell a határozatképesség meglétét, az elfogadók és ellenzők, tartózkodók számát. A jegyzőkönyvben a nyilvános szavazásnál lehetőség szerint névvel kell rögzíteni az ellene szavazókat és tartózkodókat. A határozatokat ki kell hirdetni a küldöttgyűlésen, és nyilvánosságra kell hozni az egyesület honlapján, lehetőség szerint folyóiratában is.

10. § Küldött

       (1) A küldött jogosult a küldöttgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a küldöttgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.

       (2) Küldöttet az egyesület körzetei állítanak a körzethez tartozó egyesületi tagok közül húsz tagonként egy küldöttet. Minden megkezdett húszas létszám alapján küldöttet kell állítani. A küldött mandátuma öt évre szól, időközi megszűnésére az egyesületi tagság megszűnését kell értelemszerűen alkalmazni. Megszűnik a küldött mandátuma más körzetbe költözéskor is. A körzet a megszűnt mandátumhoz és szükség szerint a taglétszám növekedése miatt új küldöttet választ minden naptári év március hónapjában. A körzet felelőse a mandátumot szerzett egyesületi tagról jelentést küld az Elnökségnek, aki intézkedik annak küldöttek névsorába történő felvételéről.

       (3) Küldöttet a körzetek először a 2015. 05. 09-ei Alapszabály módosítás hatályba lépése után választanak, az először megválasztott küldöttek mandátuma a következő vezető tisztségviselő választás előtti március hónapig tart.

11. § Tanács

       (1) A Biblia Szövetség Egyesület tanácsadói, javaslattevői és konzultatív szervként létrehozza a Tanácsot, ami 11 rendes és 3 póttagból áll. A Tanács nem döntéshozó szerv. A Tanács a póttagok közül – a rendes tag tagsága megszűnésekor – rendes tagot választ. A tanácstagság választott tisztség, de nem minősül vezető tisztségviselőnek, döntési és képviseleti jogosultsága nincs. A Tanács munkájának koordinálása, a tanácsülés vezetése a vezető tanácstag feladata. Vezető tanácstag a legidősebb tanácstag. A Tanács ülést évenként legalább háromszor tart, összehívása a vezető tanácstag feladata. Ügyrendjét a Tanács maga határozza meg.

       (2) Feladata:

–   elkészíti az egyesületi Hitvallás módosítási tervét, azt az Elnökség elé terjeszti,

–   elkészíti az egyesületnek más egyesülettel történő egyesülésének, szétválásának, megszűnésének tervét, és azt az Elnökség elé terjeszti,

–   elkészíti az egyesület által alapítandó alapítvány vagy gazdálkodó szervezet alapító okiratát (vagy annak módosítását), s azt az elnökség elé terjeszti,

–   a bibliaiskolai tevékenységekkel kapcsolatos tanbeli, dologi és személyi kérdésekről, az egyesületi folyóirat felelős szerkesztőjének személyéről javaslatot tesz az Elnökségnek,

–   véleményezi az egyesület gazdálkodási beszámolóit, költségvetés tervezetét, és az egyesületi célnak megfelelő éves programot, az Alapszabály módosítási tervét, a belső szabályzatokat,

–   az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó elnökségi döntéseket előzetesen véleményezi,

–   véleményezi a tagnak jelentkező felvételét, s azt az Elnökség elé terjeszti,

–   a vezető tisztségviselő (elnökségi, felügyelő és fegyelmi bizottsági tag) tisztsége betöltése összeférhetetlenségének vagy kizáró körülményeinek véleményezése,

–   javaslatot tesz az Elnökségnek egyesületi tag tagdíjfizetési kötelezettsége alóli menetesítésre,

–   folyamatosan figyelemmel kíséri az egyesületi tevékenységnek az Alapszabállyal, Hitvallással való összhangját, észrevételeit javaslatokkal az Elnökség, a Felügyelő bizottság, szükség esetén a küldöttgyűlés elé terjeszti.

12. § A Biblia Szövetség Egyesület ügyvezetése, képviselete:

a)  Az egyesület ügyvezetését a négy fős Elnökség látja el. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai, akik az elnök, alelnök, főtitkár és titkár. Az Elnökség tagjai a képviseletre önállóan jogosultak.

b)  Az Elnökség tagjait az egyesület tagjai közül, a tisztség megnevezésével a küldöttgyűlés választja, személyükben meg kell felelniük az Alapszabály VIII. fejezetében foglaltaknak. Az Elnökség tagjának megbízatása megszűnik a megbízás időtartamának lejártával, visszahívással, lemondás­sal, cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával, a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével, az egyesületi tagsága megszűnésével. Vezető tisztségviselő megbízatásáról indoklás nélkül bármikor lemondhat a másik vezető tisztségviselőhöz vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal.

Az elnökségi tag tisztsége a tisztújító küldöttgyűlésen megszűnik, a küldöttgyűlésnek vagy meg kell erősíteni további, a határozatban megjelölt időtartamra az elnökségi tagságot, vagy új elnökségi tagot kell választani.

Abban az esetben, ha az elnökségi tag az egyesületben vállalt kötelezettségét nem teljesíti, úgy a küldöttgyűlés jogosult visszahívni az elnökségből. A visszahívást kimondó határozatnak az indokolást is tartalmaznia kell. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Az elnökségi tag tisztsége betöltése összeférhetetlenségének vagy kizáró körülményeinek megállapítására a Fegyelmi bizottság (a Tanács véleményének kikérése után) jogosult. Összeférhetetlenségi vagy kizáró körülmények észlelése esetén az elnökség felhívja az érintett tagot az összeférhetetlenség, kizáró körülmény 30 napon belüli megszüntetésére azzal a figyelmeztetéssel, hogy annak elmulasztása esetén az ügyet a Fegyelmi bizottság elé terjeszti. Amennyiben a bizottság is megállapítja az összeférhetetlenséget, elnökségi tagsággal kapcsolatos kizáró körülményt, úgy határozattal megállapítja az elnökségi tagság megszűnését. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

A cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával megszűnt megbízatás tényét az elnökséghez köteles az érintett elnökségi tag bejelenteni.

Bármely jogcímen szűnik meg az elnökségi tagság, az egyesület köteles azt legkésőbb 30 napon belül a nyilvántartást vezető Törvényszéknek bejelenteni.

c) Az egyesület

- elnöke: Dr. Makrai Tibor (4700 Mátészalka, Somogyi B. u. 12., anyja: Makrai Erzsébet, Nyírbátor, 1962. 11. 21.)

- alelnöke: Dr. Viczián Miklós (1026 Budapest, Hidász u. 7., anyja: Katona Erzsébet, Budapest, 1944. 02. 05.)

- főtitkára: Dr. Sípos Ete Álmos (2766 Tápiószele, Múzeum u. 10/D, anyja: Kádár Mária, Budapest, 1937. 05. 16.)

- titkára: Dr. Mikolicz Gyula (2119 Pécel, Kálvin tér 2/b, anyja: Vida Erzsébet, Csabdi, 1954. 02. 14.)

d) Az ügyvezetés feladatkörébe tartozik

–   az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

–   a beszámolók előkészítése és a Tanács véleményezésével a küldöttgyűlés elé terjesztése;

–   az éves költségvetés elkészítése, a Tanács véleményezésével küldöttgyűlés elé terjesztése;

–   az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

–   az egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;

–   a küldöttgyűlés összehívása, napirendi pontjainak meghatározása, a napirend kiegészítés feletti döntés, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése, köteles összehívni a küldöttgyűlést a 2013. évi V. tv. 3:81. § szerint;

–   részvétel a küldöttgyűlésen, és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

–   döntés az új tag felvételéről;

–   a tagság nyilvántartása, valamint a tag kizárási eljárásban feladatainak ellátása;

–   a Tanács javaslata alapján határozattervezet benyújtása küldöttgyűlésnek egyesületi tag tagdíjfizetési kötelezettség alóli menetesítése tárgyában;

–   az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

–   az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

–   az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata, és annak bekövetkezte esetén a jogszabályokban előírt intézkedések megtétele;

–   a vonatkozó jogszabályok betartása, betartatása, az alapszabálynak és a küldöttgyűlés határozatainak megfelelő működés biztosítása;

–   és minden egyéb, a küldöttgyűlés vagy más egyesületi szerv feladatkörébe nem tartozó, az egyesület működéséhez szükséges feladat ellátása.

e)  – Az elnök feladata a küldöttgyűlés, az Elnökség üléseinek összehívása és vezetése, az elnökség jelentésének beterjesztése. A küldöttgyűlést elnökségi döntésnek megfelelően hívja össze. A gyűlések határozatainak, döntéseinek kihirdetése, nyilvánosságra hozataláról intézkedés.

–   Az alelnök helyettesíti az elnököt.

–   A főtitkár feladata az egyesület alkalmazottai feletti (kivétel az alkalmazott elnökségi tag) munkáltatói jog gyakorlása, az egyesület hitvallás jellegű (küldött- és elnökségi üléssel összhangban lévő) képviselete, a rendezvények szakmai (lelki) programjának felügyelete, segítése. Akadályoztatása esetén helyettesíti a titkárt.

–   A titkár felelős a küldött- és elnökségi ülések döntéseinek előkészítésért, a döntések végrehajtásáért, a beszámolók, költségvetés elkészítésére intézkedés, azoknak a Tanács, majd az Elnökség elé terjesztése, az adminisztráció vezetéséért, a Tanáccsal, bizottságokkal, hatóságokkal, állami szervekkel, könyvelővel, bérszámfejtővel, számlavezető bankokkal, tagsággal való napi szintű kapcsolattartásért, a szervezésért, ügyintézésért, az alkalmazottak felett napi szintű részmunkáltatói jogokat gyakorol. Feladata az ingatlanok főgondnoksága, a könyvelés és számvitel jogszabály szerinti biztosítása, a határozatok, okiratok nyilvántartása, őrzése, az adminisztrációs feladatok feletti felügyelet, a költségvetés szerinti munkát irányítja, végrehajtásáért felel, a programok éves programterv szerinti megvalósításáért felel, megvalósításukat segíti, a körzetekkel kapcsolatot tart, segíti munkájukat. Folyamatosan tájékoztatja az elnökséget a folyamatban lévő ügyekről. Ellátja a tagfelvételi eljárásban rá háruló feladatokat, vezeti és felel a tagnyilvántartásért. Feladatát az egyesületnél alkalmazottként látja el. Akadályoztatása esetén helyettesíti a főtitkárt.

f)  Az egyéb, az egyesületnél jelentkező ügyvezetői feladatokat az Elnökség egymás között az elnökségi ülésen osztja fel. A küldöttgyűlés egyéb feladatokat is meghatározhat az elnökség tagjaira.

g)  Az Elnökség tanácskozhat elektronikus eszközök (videokonferencia vagy elektronikus levelezés) útján is. A videokonferencián a tagok egymást felismeréssel azonosítják. Elektronikus levelezést csak személyes elektronikus levélcímükkel folytathatnak oly módon, hogy a levelezésből egyik tagot sem lehet kizárni, azaz a tagok közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosított legyen. Az elektronikus eszközök közvetítésével tartott ülésen elhangzottakat, leírtakat és a meghozott határozatokat az utólagos ellenőrizhetőséghez rögzíteni, az elektronikus levelezést nyomtatni kell, és meg kell őrizni. Ha a határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó bírósághoz, akkor jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az ügyvezető hitelesít.

h)  Az Elnökség határozatképes, ha tagjainak többsége jelen van, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható.

i)   A vezető tisztségviselő személyének minden tekintetben meg kell felelnie a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. 3:22.§, 3:26. § (2), a 2011. évi CLXXV. tv. 38. §, 39. § előírásainak.

13. § Az egyesület tevékenységének ellenőrzése

       (1) Kötelező felügyelő bizottságot létrehozni, ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötvenmillió forintot, a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn.

Az egyesület működését és gazdálkodását a három tagú Felügyelő bizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza, ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

       (2) A Felügyelő bizottság elnökből (aki egyben tagja is a bizottságnak), még két tagból és egy póttagból áll, munkáját az elnök szervezi és irányítja. A tag akadályoztatása esetén a bizottsági munkába a póttagot kell behívni. A Felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a Felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.

A Felügyelő bizottság tagjai a Felügyelő bizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A Felügyelő bizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.

A küldöttgyűlés választja a felügyelőbizottsági tagokat, közülük megnevezi elnökét. A felügyelő bizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.

A felügyelő bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat (Alapszabály 12.§ b)) kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.

       (3) A Felügyelő bizottság törvényben biztosított keretek között az általa megállapított ügyrend szerint végzi tevékenységét.

       (4) A Felügyelő bizottság feladata az egyesületi szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és az egyesületi határozatok végrehajtásának, betartásának és a gazdálkodásnak ellenőrzése. A bizottság tagja tanácskozási joggal részt vesz a küldöttgyűlésen, küldött nem lehet, szavazati joga nincs.

       (5) Az ellenőrzés során tapasztaltakról jelentést készít és azt az Elnökségnek továbbítja.
Az ellenőrzés tapasztalatairól a bizottság elnöke az évi költségvetés végrehajtásának tárgyalásakor a
küldöttgyűlést tájékoztatja.

       (6) A Felügyelő bizottság a célszerinti tevékenységet súlyosan veszélyeztető intézkedés végrehajtását a jelentés továbbításától az Elnökség intézkedéséig jogosult felfüggeszteni.

       (7) Amennyiben a feltárt hibák helytállóak, az Elnökség határidő kitűzésével azok kiküszöbölésére az intézkedést megteszi, arról a Felügyelő bizottságot értesíti.

       (8) A Felügyelő bizottság köteles a küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni. A Felügyelő bizottság az egyesület irataiba, számviteli nyilvántartásaiba, könyveibe betekinthet, a vezető tisztségviselőktől és az egyesület munkavállalóitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.

       (9) A Felügyelő bizottság tevékenységét, működését, jogosultságát a vonatkozó jogszabályok, különösen a 2011. évi CLXXV. tv. 40.§, 41.§, a 2013. évi V. tv. 3:26.§, 3:27.§, 3:28.§ meghatározza.

14. § Fegyelmi bizottság

       (1) Az első fokú Fegyelmi bizottság három tagból és két póttagból áll. A bizottság elnökét (aki tagja is a bizottságnak), két tagot és a két póttagot a küldöttgyűlés választja vagy hívja vissza, megbízása a megválasztott személy által történő elfogadással jön létre. A bizottság tagja az egyesület nagykorú tagja lehet, megfelelésére értelem szerűen kell alkalmazni az Alapszabály 21.§ és 22.§ (1) és (2), valamint 23.§ követelményeit. A Fegyelmi bizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat (Alapszabály 12.§ b)) kell alkalmazni azzal, hogy a fegyelmi bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi. A tag akadályoztatása esetén a bizottsági munkába a póttagok közül kell behívni.

       (2) Feladata az eljárás lefolytatása és határozat hozatala

a) a vezető tisztségviselő (elnökségi, felügyelő és fegyelmi bizottsági tag) tisztsége betöltése összeférhetetlenségének vagy kizáró körülményeinek megállapítása,

b) az egyesület tagja kizárása tárgyában.

       (3) A Fegyelmi bizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza, ülése akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A fegyelmi ügy tárgyalásában és a határozat meghozatalában nem vehet részt az, aki, vagy akinek hozzátartozója az eljárásban érintett, vagy aki elfogultságot jelentett be.  Elfogultságot az eljárással érintett személy is bejelenthet, erről a bizottság határozatban dönt. Az elfogultság elutasítására az eljárásban érintett a fellebbezésben hivatkozhat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

- akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

- akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

- aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

- akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;

- aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

- aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

       (4) A tag kizárása fegyelmi eljárást a jelen és az Alapszabály 8.§ (1) bekezdése szerint kell lefolytatni. Az eljárás megindítására az elnökség határozattal jogosult, a hozzá beérkezett írásbeli jelentés vagy tudomására jutott tény alapján. Az eljárás megindításáról az elnökség a tagot értesíti. Nem indítható eljárás nyilvánvalóan megalapozatlan vagy névtelen bejelentés alapján, vagy ha a bejelentett tények alapján eljárásnak nincs helye.

A Fegyelmi bizottság elnöke az elnökségi határozat kézhezvételét követő 30 napon belüli időpontra köteles a bizottságot tárgyalásra összehívni, arra az eljárásban érintett tagot (ha van, jogi képviselőjét is) írásban beidézni.  A bizottság köteles a tagot meghallgatni, a tényállás megállapításához szükséges körülményeket tisztázni, dokumentumokat kérhet be, tanúkat hallgathat meg, bizonyítást rendelhet el. A tárgyalást az elnök vezeti, a tárgyaláson jegyzőkönyvet kell készíteni, határozatot a tényállás legteljesebb feltárása után kell meghozni. Tagsági jogviszonyt kizárással megszüntető határozatot meghozni csak az Alapszabályban (8.§ (1) bek.) meghatározott magatartás alapján lehet. A határozatról a tagot és az elnökséget írásban kell értesíteni, a határozatban tájékoztatást kell adni a jogorvoslat lehetőségéről. A határozattal érintett tag fellebbezést 15 napon belül a küldöttgyűlésnek címezve, a Fegyelmi bizottsághoz írásban nyújthat be. Ha a fellebbezésre nyitva álló időn belül jogorvoslati kérelmet nem nyújtanak be, a határozat jogerőre emelkedik.

       (5) A vezető tisztségviselő tisztsége betöltése összeférhetetlenségének vagy kizáró körülményeinek megállapításakor az Alapszabály 12.§ b) pontja szerint kell eljárni. A Fegyelmi bizottság elnöke az elnökség által előterjesztett ügyben kikéri a Tanács véleményét, majd annak megismerését követő 30 napon belüli időpontra összehívja a bizottságot, beidézi az eljárásban érintett személyt. A bizottság a (4) bekezdésben foglaltak szerint az eljárást lefolytatja, majd a határozatot írásban megküldi az eljárásban érintett személynek és az elnökségnek. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Az Elnökség a küldöttgyűlésen a határozatot ismerteti.

15. § Körzetek

Az Elnökség a tagok közötti kapcsolat erősítésére, a célok és feladatok hatékonyabb végzésére Magyarországot egyesületi körzetekre osztja fel. A külföldi lakóhellyel rendelkező tagokat külön körzetbe sorolja. Ezek a körzetek szerves tagjai az egyesületnek, nem önálló jogi személyek. Ötéves időtartamra a körzethez tartozó tagok maguk közül felelőst választanak, aki szervezi a körzeti munkát, tartja a kapcsolatot az Elnökséggel. A felelős megválasztását a küldöttek választásával együtt kell megtartani. A körzetek küldöttek állítására jogosultak, akik a küldöttgyűlésen képviselik a körzet tagjait. A körzetek kialakítását, működését az Elnökség határozatban rögzíti.

V. TISZTSÉGVISELŐK VÁLASZTÁSA

16. § Az Elnökség, a Tanács, a Felügyelő és Fegyelmi bizottság tagjait és póttagjait a küldöttgyűlés közvetlen és titkos szavazással öt évre választja, a tisztségük megszűnik a következő tisztújító közgyűlésen, a választási eredmény kihirdetése megkezdésekor. A választást jelölés előzi meg, a jelölés és választás részletes szabályaira az Elnökség szabályzatot készít. A 2015. május 9-ei Alapszabály módosítása alapján a tisztségviselők megbízatása jogfolytonos, a belső ellenőri tisztséget a közgyűlés megszüntette, az Elnökség tagja az egyesület eddigi elnöke, alelnöke, főtitkára és titkára, a Fegyelmi bizottság és Felügyelő bizottság tagjai és elnökei az egyesület eddigi tagjai és elnökei. A módosítás alapján az első tisztújítást a tisztségviselők megbízatásának lejáratakor, 2017-ben kell tartani.

VI. AZ EGYESÜLET ÉS A PROTESTÁNS EGYHÁZAK KAPCSOLATA

17. § A Biblia Szövetség Egyesület együttműködésre törekszik Hitvallása és célkitűzései alapján a reformátori alapokon álló egyházakkal.

VII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

18. § (1) Az egyesület gazdálkodási-vállalkozási tevékenységet csak alapcél és/vagy közhasznú céljainak megvalósítása érdekében végezhet, és azokat nem veszélyeztetheti.

       (2) A gazdálkodása során elért eredményeit nem osztja fel, azt kizárólag közhasznú tevékenységre fordítja.

       (3) Az egyesület gazdálkodását a 2011. évi CLXXV. tv. (Ectv.) V. fejezet előírásai szerint köteles végezni, bevételei és kiadásai az Ectv. 19. § szerintiek.

       (4) Az egyesületnek az alapcél szerinti (ezen belül közhasznú) tevékenységéből, illetve a gazdálkodási-vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. Az egyesület kettős könyvvitelt vezet, nyilvántartásaira egyebekben a reá irányadó könyvelési szabályokat kell alkalmazni.

       (5) Az egyesület az Ectv. 28.§ és 29.§ szerint köteles a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év lezárást követően az üzleti év utolsó napjával, illetve, ha megszűnik, megszűnése napjával, mint mérlegforduló nappal beszámolót készíteni, figyelemmel arra a tényre, hogy az egyesület kettős könyvvitelt vezet.

       (6) Az egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult küldöttgyűlés által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét - kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt - az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.

Az egyesület letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

A letétbe helyezett beszámolót, valamint közhasznúsági mellékletet a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon kell közzétenni, valamint adatainak lekérdezését a Civil Információs Portál számára lehetővé kell tenni.

Az egyesület közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. Az egyesület a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.

Ha az egyesület a beszámolóval, valamint közhasznúsági melléklettel kapcsolatos jelen bekezdés szerinti kötelezettségét elmulasztja, és azt egy éven belül nem pótolja, a bíróság törvényességi ellenőrzési eljárás lefolytatása céljából értesíti az ügyészséget.

Az egyesület beszámolójára egyebekben a számvitelről szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet előírásait kell alkalmazni.

19. § (1) Az egyesületnek olyan nyilvántartást kell vezetni, amelyből a küldöttgyűlés, elnökségi ülés és tanácsülés határozathozatalánál a határozatképesség megléte, döntéseinek tartalma, időpontja, hatálya, valamint a döntést támogatók és ellenzők számaránya, s ha lehet, akkor a személye megállapítható. Az egyesület a személyeket érintő döntéseiről az érintetteknek, az általános döntésekről folyóiratában és/vagy egyéb írásos formában és elektronikusan ad tájékoztatást.

       (2) Az egyesület közhasznú gazdálkodásával kapcsolatos iratokba megkeresésre, az ok megjelölésével, írásban közölt időpontban bárki, továbbá a közhasznúsági beszámolóba az éves költségvetés végrehajtásának elfogadása során a küldöttgyűlésen résztvevők betekinthetnek. Az Elnökség tagja köteles az egyesület tagjának felvilágosítást adni az egyesületre vonatkozóan. A beszámolókat az egyesület a folyóiratában és/vagy egyéb írásos formában és elektronikusan is közzé teszi.

       (3) A felvilágosítás, betekintés titoktartási nyilatkozat tételéhez köthető, illetve megtagadható, ha az egyesület üzleti titkát sértené, ha a felvilágosítást kérő a jogát visszaélésszerűen gyakorolja, vagy felhívás ellenére sem tesz titoktartási nyilatkozatot. A megtagadás ellen a felvilágosítást kérő a nyilvántartó bíróságtól kérheti az egyesület kötelezését a felvilágosításra.

20. § A Biblia Szövetség Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

VIII. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG ÉS MEGFELELÉS

21. § (1) A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a)  kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b)  bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

       (2) Nem minősül előnynek az egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.

       (3) Nem lehet a Felügyelő bizottság elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)  a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve az egyesület döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b)  az egyesülettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)  a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást –, illetve

az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

22. § (1) A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az egyesület vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a)  amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,

b)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,

c)  amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,

d) amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

       (2) A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg az egyesületnél is betölt.

23.§ (1) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

       (2) A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

       (3) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

       (4) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

       (5) Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

IX. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. § Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha a tagok kimondják megszűnését, vagy az arra jogosult szerv megszünteti, ha megvalósította célját vagy céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg, vagy az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt, feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli. A jogutód nélkül megszűnt egyesület a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona az egyesület tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek. A jogutód nélkül megszűnt egyesület tagjai a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt egyesület ki nem elégített tartozásaiért.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az Evangéliumot Minden Otthonba Alapítványnak (székhelye: 1083 Budapest, Baross utca 119/A, nyilvántartási száma: 1-1-0002463), mint hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni.

25. § Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben különösen is a 2013. évi V. tv., a 2011. évi CLXXV. tv. és a 2011. évi CLXXXI. tv. rendelkezései az irányadók.

26. § Az egyesület a törvény által előírt közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségének a 2011. évi CLXXV. tv. és a 2011. évi CLXXXI. tv. szerinti módon tesz eleget.

X. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

27. §. Az 1997. május 1-jén módosított Alapszabály a 9.§ (1) és (2) bekezdése kivételével a közgyűlés jóváhagyásával egyidejűleg lépett hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A 9.§ (1) és (2) bekezdésének hatálybalépése 1997. május 2.

28. §. Az 1998. május 1-jén módosított Alapszabály a közgyűlés jóváhagyásával egyidejűleg lép hatályba. Az 1998. május 1. napon megválasztott Felügyelő Bizottság megbízatása négy éves időszakra szól.

29. §. A 2006. május 1-jén módosított Alapszabály a közgyűlés jóváhagyásával lép hatályba. A 4.§ (1) bekezdésre vonatkozó módosítást már a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell, a 18. § rendelkezései visszaható hatállyal ismerik el az eddigi körzeti cselekményeket.

30. §. A 2015. május 9-én módosított Alapszabály a bírósági bejegyzéssel lép hatályba.

Módosításokkal egybeszerkesztve az utolsó módosítás napján, a 2015. május 9-ei közgyűlés határozata alapján.

A létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Budapest, 2015. május 9.

Dr. Makrai Tibor elnök

Filmismertető

Sorsügynökség (The Adjustment Bureau)
2011. március 18. péntek
Hazai filmbemutató: 2011. március 31. Régi filozófiai kérdés: Vajon van-e szabad akaratunk?...
Fertőzés (Contagion)
2011. október 26. szerda
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi dráma, 106 perc, 2011 A Fertőzés című film leginkább a...
Blue Valentine
2011. augusztus 19. péntek
színes, feliratos, amerikai romantikus dráma, 112 perc   Hazai bemutató: augusztus...
A hallgatás törvénye (Winter's Bone)
2011. máj. 20. péntek
A napokban gondolkoztam el rajta, vajon mi lehet Dolly Ree-vel, mert még most is elevenen él...
Maisie tudja
2014. február 24. hétfő
Maisie (Onata Aprile) hatéves, New Yorkban él és sok mindent tud. Tudja, hogy hivatásos rock...
Skyfall
2012. október 27. szombat
A legújabb James Bond film igazi sztárparádé. A 007-es ügynök-sorozat 50. születésnapját nem...
A mindenség elmélete
2015. január 22. csütörtök
Minden évben, már szeptemberben elkezdődik a film-díjakért...
HÍRmorzsák
2011. július 12. kedd
Eleged van a 3D-s filmekből? Ki nem állhatod, hogy még fizetned is kell azért, hogy szemüvegben...
Phillips kapitány
2013. november 25. hétfő
2013-ban sorra mutatták be az izgalmasabbnál izgalmasabb túlélő drámákat a rangos nemzetközi...
Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris)
2011. november 21. hétfő
színes, feliratos, spanyol-amerikai romantikus vígjáték, 94 perc, 2011 Az 1920-as évek irodalmi...

Könyvismertető

Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának 2010 decemberi rendezvényén Istent is lehet...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Kövess minket facebookon!