A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

dec.
29

dec. 29. - jan. 1.

dec.
31

18:00 dec. 31. - 3:00 jan. 1.

Lájk-irigység

Sokan használjuk - gyakran vagy visszafogottan - a közösségi oldalak valamelyikét. Csekély jártasság esetén is értjük, mit rejt magában a címben szereplő – igencsak posztmodern – szóösszetétel. Nem arról árulkodik, ami történik egy ilyen oldalon, hanem éppen arról, ami NEM történik.
Amikor valaki megoszt egy véleményt, képet, írást, ismerősei közül többen reagálnak rá. Vagy egyetértenek, vagy vitába szállnak, esetleg egy hangulatjellel fejezik ki, mit éreznek. Az egyetértés ikonja, jele a lájk, jelentése szerint: tetszik, kedvelem, igazad van, jól néz ki… Elég veszélyes dolog túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítani a kék-fehér kezecskéknek. Tömegek sodródnak bele ugyanis abba a hibába, hogy lájkokban mérik életük értelmességét, hasznosságukat, trendiségüket, vagyis azt: van-e helyük ezen a világon.
Ha idáig nem is merészkedünk, azért az feltűnik, ha ismerőseink közül valaki soha semmire nem reagál felénk, jóllehet használja az oldalt. Csak egy röpke pillanatig átsuhan rajtunk a szomorúság: nem számítok neki, nem akarja megadni nekem a rábólintás örömét. Túllépünk ezen, és keresztyén emberként kijózanodunk: csak az Úr véleménye számít.
Ha őszinték vagyunk magunkhoz, ismerjük ennek fordítottját is: tetszik valami, de nem lájkolom, mert ő sem szokta az én bejegyzéseimet „tetszikelni”. Valamint: ha lájkolnék, olyanok is látnák az egyetértésemet, akikre nem tartozik.
Igazi tömegsporttá nőtte ki magát a lájk-vadászat és a lájk-megvonás. Nem a legnemesebb ténykedések közül való, de jelen van és virul. A lájk-irigység veszélye pedig pontosan annyi és akkora, mint általában az irigységé. Érdemes az örökké aktuális Igét megszívlelni ezen a területen is: „Mert ahol irigység és viszálykodás van, ott zűrzavar és minden gonosz tett is van” (Jak 3,16). Aki tehát örömét leli a lájk-irigységben, az minden egyébre képes. Közösségek, barátságok, családi kapcsolatok sínylik meg ezt az ostoba és rejtett véleménynyilvánítást: nincs merszem szembe szegülni veled, gyáva vagyok ahhoz, hogy vitázzak, egyszerűen csak nem lájkollak.
A menedék és a gyógyulás Isten kegyelmében rejlik, aki nem csak kedvel minket, nem csak egy biztató csettintésre telik jókedvéből, hanem „szeretett minket és önmagát adta értünk…” (Ef 5,2).


„Mert ahol irigység és viszálykodás van, ott zűrzavar és minden gonosz tett is van.” (Jak 3,16)

fullsizeoutput ae7

 

Valóban elmúlt?

Szakrendelésre kértem időpontot, az asszisztens kedvesen, ám kissé halkan válaszolt:
- Április negyedike megfelel?
- Bocsánat, ugye hetedikét tetszett mondani, hiszen… - de itt elharaptam a mondat végét.
Bizony, közel három évtizede már, hogy április negyedike, ha hétköznapra esik, munkanap. (Gyermekként sem szerettük ezt az „ünnepet”, bár iskolai szünet volt, de ez volt a krumpliültetés napja, hiszen „akkor a gyerekek is itthon vannak” – hallottuk nagyapám indoklását.) Ezek szerint az az időszak olyan mértékben rögzült bennem, hogy váratlan helyzetekben kihagy a realitás-tudatom. Pedig nincs nosztalgiám az egykori ünnepek iránt, sőt!

Olyan helyzet ez, mint amikor Isten megváltott gyermekén egy-egy kudarc alkalmával erőt vesz a bizonytalanság: Bizonyos tény az, hogy szabad vagyok? Lehet hogy…, vagy mégsem…, bizonyos…, vagy lehetetlen…?
Boldogan tudatosíthatjuk a biztos valóságot, mert Krisztus kereszten kivívott győzelme azt jelenti, hogy megváltottjainak régi, kárhozatos múltja valóban elmúlt!


„Azért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az, a régiek elmúltak, íme, újjá lett minden.” (2Kor 5,17)

tel3

 

Megosztott örömhír

Nem tudom, hogy széles-e világon ismert-e mindenki előtt – de gyanítom, hogy 5-6 évesek között mindenképpen – a varázslatos fogtündér tevékenysége. Megmagyarázhatatlan módon különösen is a kihullott fogak érdeklik. Oly annyira, hogy képes ajándékokat adni, sőt nem átall pénz is fizetni – néha nem is kis összeget – egy-egy kipottyant fogért.
Vasárnap reggel, istentisztelet előtt, a kis Réka megállított, és csillogó szemekkel, rendkívüli hévvel mesélt a fogtündérről, aki ajándékot és pénzt is tett a párnája alá: cserébe a kihullott fogáért. Amikor idáig eljutott a mesélésben, szélesre tárta kicsi szájacskáját, és erősen mutogatott az elkószált fog üresen maradt helyére.
Miután minden fontos és lényeges információt megosztott velem, elfutott, s már a templomudvarból lehetett hallani csilingelő hangját, amint a vele szembejövő felnőtteknek meséli friss és rendkívüli élményét a különös tündérről, aki ajándékot ad minden kihullott fogért.
Varázslatos és magával ragadó volt a kislány egész személyisége, ahogyan átjárta a boldogság és az öröm, és ugrálva mesélte, hogy minden kétséget kizáróan létezik egy ilyen nagylelkű jóságos tündér, aki számára az ő kisfoga olyan jelentőséggel bír, hogy meglátogatja, és ajándékkal kárpótolja őt. Nem volt benne szemernyi kétség sem arra nézve, hogy amit ő mond, az igaz valóság. Ezt pedig mindenkinek el akarta mondani, hogy mások is tudjanak az örömhírről.

Ha „olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, semmiképpen sem mentek be a mennyek országába.” (Mt 18,3)

tejfog

 

Együtt

A hangversenyterembe bevonul a szimfonikus zenekar: a pódiumon elfoglalják helyüket külön a vonósok, külön a fúvósok. Mielőtt bejönne a karmester és elkezdődne a hangverseny, az egyik oboa megszólal, majd hosszan, kitartóan egyetlen stabil hangot ad, és ekkor a többi zenész is hangszerét a megfújt hanghoz hangolja. Enélkül az előadott zenei mű szétesne, hamissá válna, és nem adná azt a szépséges együttes harmóniát, amit a szerző megkomponált. Miközben a hangolást figyeltem, tudatosodott bennem, hogy az ember egyéni és közösségi életének is így kellene működnie, vagyis igazodni kellene valami állandó fix ponthoz.
Isten népe is hasonló egy hatalmas zenekarhoz, amelyben a legkülönbözőbb emberek zengik az örökkévaló evangélium szimfóniáját. A kezdő hangot az Isten Igéje adja meg, és a tagoknak naponta ehhez kell igazítani életüket, hogy egységes üzenetet közvetíthessenek a dicsőséges, hatalmas Urukról ebben a kaotikusan hangos, zavaros világban!
Mert a mennyei világ szimfóniája eltér a világ hangzavarától, ahol mindenki a maga hamis látását, véleményét és indulatait „fújja”. Isten népének, a földi gyülekezetnek kottája a Biblia, a dallamot, ritmust pedig a Szentlélek hangolja össze.


„Krisztus beszéde lakozzék bennetek gazdagon, minden bölcsességgel tanítsátok és intsétek egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, lelki énekekkel. Szívetekben hálaadással énekeljetek az Úrnak!” (Kol 3,16)

Zenekar s

 

 

Képtárban

Tavaly Milánó híres képtárában jártam, és csodálatos alkotásokban gyönyörködhettem. Természetesen leginkább a bibliai jeleneteket ábrázoló képek tartottak fogva. Lenyűgözött pl. Veronese festménye, a Vacsora Simon farizeus házánál. Korabeli palota, nagy lakoma, középen kutyák, macskák játszadoznak. A figyelő szem felfedezi a kép sarkában, ahogy Mária megkeni Jézus lábát. Még a törött szelence is erről tanúskodik. Ám alig figyel erre valaki. (Azt tudjuk, hogy Júdásnak szemet szúrt az eset.)
Más, bibliai jelenetet ábrázoló képen is ez volt a legfeltűnőbb számomra. A mellékalakok jönnek-mennek, adnak vesznek. Zajlik a világtörténelem legnagyobb eseménye, de senki nem vesz róla tudomást.
Nemrég egy templomi búcsúztatón vettem részt egy vidéki kisvárosban. Izgatott voltam, hogyan fogok a templomhoz odatalálni. Ám az egyirányba hömpölygő feketeruhás tömeg útbaigazított – tudtam, merre kell mennem. Eközben a város lakói siettek a dolguk után, vagy a cukrászdák teraszain üldögéltek. Mindösszesen egy valaki kérdezte meg, hogy hova megy ez a sok ember?
Ez a jelenet is sok üzenetet hordoz. Isten népe is észrevehetően jelen van a világban. Együtt mennek, egy irányba haladnak, számos ismertetőjelük van, mégis alig-alig vesznek róla tudomást.


„Jézus Krisztus: „ Sípoltunk nektek, és ti nem táncoltatok, siratót énekeltünk, és ti nem sírtatok” (Mt 11,17)

fullsizeoutput 9e3

 

Korábbi Heti Üzenetek

V
dec.
09
2018
Közli: Göllner Pál . 2018. december 10
„Senkinek sincs joga kétszer hallani az evang&e...
V
dec.
02
2018
Dr. Erdélyi Judit . 2018. december 03
A súlyos balesetet túléltek, vagy neh&e...
V
nov.
25
2018
Előd Erika . 2018. november 26
Nekem ez kell! – kiáltotta a kisfiú, ami...

Filmismertető

Demóna - lenyűgözően látványos miközben az Ördöggel szimpatizál
2014. június 10. kedd
Sokan viszolyognak minden Walt Disney filmtől, és bár én nem tartozom közéjük, a Stúdió legújabb...
Született feleség (Potiche)
2011. augusztus 25. csütörtök
(színes, feliratos, francia vígjáték, 103 perc, 2010)Hazai bemutató: 2011. augusztus 25. A...
Tegnap éjjel (Last Night)
2012. máj. 21. hétfő
színes, szinkronizált amerikai-francia dráma, 93 perc hazai bemutató: 2012. május 24. Dráma nem...
Mavericks - Ahol a hullámok születnek
2013. június 21. péntek
Szombat délután egymásra nézünk a fiammal, és hirtelen ugyanaz az ötletünk támadt. Tartsunk...
Pi élete
2013. január 09. szerda
A film a mozi csúcstechnológiájával alkotott csodavilág, lélegzetelállító látványosság. A...
Rumnapló (The Rum Diary)
2011. november 29. kedd
Hazai bemutató: 2011. december 1. színes, feliratos, amerikai kalandfilm, 120 perc, 2011 16...
Phillips kapitány
2013. november 25. hétfő
2013-ban sorra mutatták be az izgalmasabbnál izgalmasabb túlélő drámákat a rangos nemzetközi...
Egy háború
2016. március 08. kedd
A háború című dán mozi hatalmas feszültséggel...
A Mester
2013. máj. 11. szombat
„Ha rájössz, hogyan kell Mester nélkül élni, aki segít eligazodni az életben, akkor ígérd meg,...
Sorsügynökség (The Adjustment Bureau)
2011. március 18. péntek
Hazai filmbemutató: 2011. március 31. Régi filozófiai kérdés: Vajon van-e szabad akaratunk?...

Könyvismertető

Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Heti üzenet - Archívum

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Kövess minket facebookon!