A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

okt.
6

okt. 6. 10:00 - 16:00

okt.
8

okt. 8. - okt. 12.

okt.
20

okt. 20. 9:00 - 17:00

nov.
3

nov. 3. 10:00 - 16:00

Bakancslista

Évekkel ezelőtt egy sikeres mozifilmet mutattak be ezzel a címmel. Két haldokló ember listát ír arról, hogy mit szeretnének még haláluk előtt látni, megtenni, elérni stb. Azóta ez a kifejezés divatossá vált. Minap a kollégáim beszéltek arról, hogy mi szerepel az éves bakancslistájukon.
Én is átgondoltam, hogy mit lenne jó megvalósítani, mit nem értem el eddig? Hála töltött el, hisz amiben nem volt részem, az ma már nem is fontos, ellenben mindent megkaptam, ami a gazdag élethez kell. Legfőképpen megkaptam az Élet forrását.
Azokban a napokban olvastuk a Bibliában a Kolossébeliekhez írt levelet, amiben Pál apostol tusakodik a keresztyének hitéért, "hogy eljussanak az értelem meggyőződésének teljes gazdagságára, az Isten titkának, Krisztusnak a megismerésére." Az apostol még hozzáteszi: "Azért amint elfogadtátok a Krisztus Jézust, az Urat, úgy járjatok is őbenne, meggyökerezve és benne felépülve, megerősödve a hitben, bővölködve a hálaadásban."
Isten gyermekeinek ez az életprogramja. Jézussal járni, belegyökerezni.
Ne elégedjünk meg felszínes tudással, akarjuk az Igét még jobban megismerni! Járja ez át a bensőnket, gyönyörködjünk benne!


„Ki ő, aki úgy tűnik elő, mint a hajnal pírja, szép, mint a hold, tiszta, mint a nap, ámulatba ejtő, mint a zászlóstábor?” (Biblia, Énekek 6,7)

fullsizeoutput 9e2

 

Hirdessétek!

Londonban, az angol királynő születésnapján mindig tartanak seregszemlét, aminek az a célja, hogy felvonultassák a csapattestek zászlóit, hogy amikor háború lesz, akkor a csata zűrzavarában minden csapat tudja majd, hogy melyik zászló alá kell felsorakoznia.
Mi, ezen a napon csak egyetlen dolgot kívántunk megtenni: felemelni zászlóinkat, felemelni jelvényeinket, felmutatni szimbólumainkat – ahogy pl. hitvallásunkat is nevezzük –, hogy amikor Isten népe az igehirdetés csatájába indul, akkor ismerje, hogy melyik zászló alatt menetel. Hogy tudja, ki a fővezér, és kihez „esd győzedelemért”.
Mi, a Királyok Királya, az Uraknak Ura előtt kívántunk hódolni ezen a napon – olyan módon, hogy elkérjük tőle feladatunkat, megismerjük küldetésünket, hogy mi is az, amit „cselekednünk kell”.
Ezért Isten igéje nem csak ünneplésünk módját, hanem szolgálatunk tárgyát is meghatározta…


(Részlet a Biblia Szövetség reformációra, az Isten irgalmas szeretetére hálával emlékező ünnepsége záró igehirdetéséből – 2017.10.14.)


„… hirdessétek annak hatalmas dolgait, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket.” (1Pt 2,9/b)

fullsizeoutput 7f7

 

Az üdvbizonyosság jelentősége (A reformáció időszerűsége 9.)

Amikor Isten a velünk kötött szövetségéről beszél, akkor mindig kihangsúlyozza, hogy mi, emberek, a szövetségben sem vagyunk egyenrangú felek, mert ő a szövetséget megtartó, mi pedig a szövetséget rendre megtörők. Mint ahogyan az Ábrahámmal kötött szövetség bibliai leírásánál (1Móz 15.) is megfigyelhető, Ábrahám nem mehetett végig a kettévágott állatok között, hanem csak az Úr, úgy mi sem vagyunk képesek arra, hogy Isten szövetségét maradéktalanul megtartsuk. Abban az időben ez egy félelmetesen komoly kifejezése volt két, egymással szövetséget kötő személy között annak, hogy mi történik a szövetségszegő féllel. Ezzel azt fejezte ki Isten, hogy ő az egyedüli szövetséget megtartó. (2Thessz 3,3; Zsid 13,20; 1Jn 1,9)
Mi tehát e kapcsolatban csak szövetségszegők lehetünk, így büntetést és kárhozatot érdemlünk. Ennek a felismerése pedig még hatalmasabbá és dicsőségesebbé teszi Isten könyörületét, a bűnös kereszt általi visszafogadását és kegyelemben való részesítését.


(Részlet a Biblia Szövetség reformációra, az Isten irgalmas szeretetére hálával emlékező ünnepsége egyik szekciójában elhangzott előadásból – 2017.10.14.)


„A békesség Istene pedig, aki örök szövetség vére által felhozta a halálból a juhok nagy pásztorát, Jézust, a mi Urunkat, tegyen készségessé titeket minden jóra, hogy cselekedjétek az ő akaratát, azt munkálva bennünk, ami kedves előtte Jézus Krisztus által, akinek dicsőség örökkön-örökké.” (Zsid 13,20)

fullsizeoutput 7f6

 

Új évbe indulunk, Uram!

Egy becslés szerint percenként 15 millió szöveges üzenetet küldenek el egymásnak az emberek, és 4 millió facebook- bejegyzés történik világszerte. Az üzenetek, jókívánságok száma különösen az ünnepek környékén nő meg. A legtöbb ember – titkos gondolatokkal vagy hangoztatott céllal – az új év kezdetén többre, jobbra, nagyobbra vágyakozik: minőségibb életszínvonalra, kényelmesebb mindennapokra, az anyagi javak tekintetében bőségesebb, megnyugtatóbb helyzetre. Emberileg érthető kívánságok ezek.
Viszont Isten gyermekeként összetettebb céllal készülhetünk a 2018. évre.

- Egyrészt hálás visszatekintés ez az évforduló is az előző esztendőre, mivel a Mindenható Isten hordozott és megtartott bennünket, gondoskodott rólunk. Hálás szívű, megelégedett emberek lehetünk.

- Másrészt a 2017. év a reformáció 500 éves jubileumaként megerősített bennünket abban, hogy személyes életünket, közösségeink és gyülekezetünk gyakorlatát Isten Igéjének és Szentlelkének kontrollja alatt kell tartanunk, és az észlelt lelki torzulásokat ki kell igazítanunk. Életre szóló program ez számunkra: Ecclesia semper reformari debet – Az egyház mindig megújulásra szorul (Augisztinusz?).

- És mi is vágyunk a többre: hogy – keresve és megértve akaratát – Jézus Krisztus legyen életünk középpontja, ő irányítson bennünket – hogy ne önző kívánságaink és a magunk körül forgás töltse be a 2018. évet.


„Új évbe indulok (Uram), 


és nem tudom, mi vár rám. 


Csak azt tudom: velem vagy, nem hagysz árván. 


Csak azt tudom: utam már kijelölted. 


Mint bízó gyermek, járhatok előtted. 


Te mérsz ki bút, örömöt, munkát, terhet, 


s irgalmad mindegyikbe áldást rejtett.” (Túrmezei Erzsébet)


Jézus Krisztus mondja:

„… én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig.” (Mt 28,20)

fullsizeoutput 7f4

 

A legemlékezetesebb szilveszterem

Az 50 évvel ezelőtti szilveszter úgy indult, mint a korábbiak. A gyülekezet ifjúsága az egyik család lakásán gyűlt össze – ahol történetesen mindhárom testvér közénk tartozott. A készülődés már hetekkel előtte megkezdődött, elterveztünk minden részletet, benne azt is, hogy ezen a szilveszteren én vezetem programot. Éjfél közeledtével elcsendesedtünk az ige körül, számot vetve az évvel… és ezen az alkalmon papírt és borítékot osztottunk ki a résztvevőknek, avval a kérdéssel, hogy ki-ki írja fel a lapra, hogy mit vár a következő évtől. A borítékokat lezárva őriztük a gyülekezet páncélszekrényében, és a következő szilveszterkor kiosztottuk.
A házigazda családhoz két fiú és egy lány tartozott. Az előkészületek során többször megfordultam náluk, és nagy egyetértéssel terveztük az estét. Így volt ez a korábbi szilveszterek előtt is. Több családhoz voltam így bejáratos, hiszen túl a gyülekezeti-testvéri közösségen, baráti társaság is voltunk, akik összeszoktak már kirándulásokon, játékdélutánokon és sokféle gyülekezeti és gyülekezetközi szolgálatban is.
Nos, ezt azért említem, mert minden egyéni érdek vagy terv nélkül érkeztem ezen az estén, pusztán azon igyekezve, hogy senki ne érezze magát egyedül, mindenkit sikerüljön megszólítani, bevonni a közös együttlétbe. Így jutottunk el a fehér lap kitöltéséhez, vagyis, hogy mit várok a következő évtől. Akkor – s máig úgy tartom, hogy Istentől kapott jó ötlet volt – rátévedt a szemem a házikisasszonyra, s azt írtam a lapra, hogy feleségül veszem Erdélyi Juditot.
A borítékot lezártuk, s én már úgy kísértem Juditot az éjféli úrvacsorai közösségre, mint menyasszonyomat. Ő még nem tudta, de én már igen. Hamarosan számára is világos lett. Azóta is együtt járjuk az utat Krisztus lábnyomában.


„Azt mondta az Úr Isten: Nem jó az embernek egyedül lenni. Szerzek neki hozzá illő segítőtársat.”. (1Móz 2,18)

fullsizeoutput 7e8

 

Korábbi Heti Üzenetek

V
szept.
23
2018
Dr. Erdélyi Judit . 2018. szeptember 24
Gyakorló keresztyénként talán ni...
V
szept.
16
2018
Dr. Erdélyi Judit . 2018. szeptember 17
Fiunk közel egy éve szerzett be egy drónt...
V
szept.
09
2018
Lukátsi Vilma . 2018. szeptember 10
A Balaton parttalan kéksége,kerekek alá...

Filmismertető

127 óra (127 Hours)
2011. február 22. kedd
A hat Oscar-díjra jelölt film Aron Ralston  (James Franco) profi hegymászó szívbemarkoló,...
Noé
2014. március 29. szombat
Darren Aronofsky Noé című filmje merészen birkózik a Szentírás szövegével, amelynek eredménye egy...
Lincoln
2013. február 05. kedd
Steven Spielberg legújabb alkotása a legkevésbé „spielberges", mégis bombasiker lett. Az első...
A lélek hullámlovasa (Soul Surfer)
2011. június 24. péntek
(DVD megjelenés: 2011. augusztus 9.) Már javában tombol a nyár és a vakáció is elkezdődött, így...
Mielőtt meghaltam
2014. március 09. vasárnap
Matthew McConaughey átütő erejű alakítása úgy tündöklik ki ebből a nehéz drámából, sőt az elmúlt...
Rendíthetetlen
2015. február 06. péntek
Laura Hillenbrand Rendíthetetlen című bestsellerének egyik legnagyobb...
Maisie tudja
2014. február 24. hétfő
Maisie (Onata Aprile) hatéves, New Yorkban él és sok mindent tud. Tudja, hogy hivatásos rock...
A némafilmes (The Artist)
2012. február 29. szerda
fekete-fehér, feliratos, francia némafilm, 100 perc, 2011 Kinek jutna eszébe 2011-ben...
A Vaslady (The Iron Lady)
2012. február 15. szerda
színes, feliratos, angol életrajzi dráma 105 perc, 2011 Ha valaki Margaret Thatcher, egykori...
Szerelem (Amour)
2013. március 02. szombat
A provokatív témákat boncoló osztrák rendező, Michael Haneke legújabb filmje a Szerelem, szinte...

Könyvismertető

Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Heti üzenet - Archívum

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Kövess minket facebookon!