A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

máj.
25

máj. 25. 10:00 - 16:00

jún.
1

jún. 1.

jún.
8

jún. 8. 10:00 - 17:00

jún.
24

jún. 24. - jún. 28.

Amikor még hétágra süt a nap

Az ilyen időképre illik az állítás, hogy hétágra süt a nap. Talán az idei év első igazi tavaszi napja van ma: lágy szellő, döngicsélő bogarak, dúsan virágzó gyümölcsfák. Minden a jövőről beszél, a termés ígéretéről. Ünneprontó még a gondolat is ilyenkor, hogy a permetezőgép éles zaja zavarja meg a madarakat, a vegyszer szaga a tavaszi illatot… Hajlanék a család bíztatására, ráér az holnap is, pihenj inkább, gyönyörködj a tavaszban!
Csak a monília, a kíméletlenül támadó növénybetegség fenyegetése késztet mégis cselekvésre: a permetezést nem szabad elmulasztani, különösen nem, ha csapadékos az idő, sőt többször is meg kell ismételni. Mindezt azért, hogy a gyümölcsöt ne vonja be a penész, a hajtások ne haljanak el – s több éves folyamatos fertőzés után – maga a fa ki ne száradjon. Ki hinné el ebben a pompázatos tavaszi kavalkádban, hogy ez valaha bekövetkezhet?
Bealkonyult, mire a gép zúgása elcsendesedett. Éjszaka pedig megérkezett a több napos eső, ami közel egy hétig lehetetlenné tett bármiféle növényvédelmet.
Mire ismét felcsillant a napsugár, a virágszirmokat letépte a szellő, az ágakon ott kandikáltak az egészséges pici zöld gömböcskék. A fák megmenekültek, védelem alatt voltak.
Olyan ez, mint amikor ígéretes gyermekeket és fiatalokat látva gyönyörködünk értelmükben, rátermettségükben. Szívünk szerint csak bátorítanánk, biztatnánk őket. Alkalmatlannak, sőt ünneprontónak tűnik ilyenkor a figyelmeztetés a bűn testet-lelket megnyomorító erejére, a tökéletes védelem szükségességére, amit egyedül Jézus Krisztus képes nyújtani. Hiszen hétágra süt a nap!
De jön a holnap! Ha igazán szeretjük őket, nem teszünk úgy, mintha semmi veszély nem fenyegetné a fiatal életeket.

 

„…intsétek egymást mindennap, amíg tart a ma, hogy egyikőtök se keményedjék meg a bűn csalárdsága által.” (Zsid 3,13)

1perc viragos ag

 

A „nem működő” isteni szabály

A vásári forgatagban egy régen látott kedves ismerőssel találkoztam. Évtizedekkel ezelőtt számtalan ifjúsági program teremtett számunkra közösséget, ahol körül vette őt is a testvéri segítő szeretet, ami anyagi és lelki támogatást, bátorítást is jelentett számára. Majd férjhez ment, gyermekei születtek, anyagi lehetőségei kitágultak, gyülekezetben szolgálhatott, Isten szeretete számtalan megragadott lehetőséggel ajándékozta meg. Közöttünk – a földrajzi távolság okán is – a kapcsolat meglazult, és már hosszú ideje nem láttuk egymást. Ezért is jelentett a váratlan találkozás számomra különleges alkalmat.
Az első kérdéseim egyike családjára irányult, válasza tömör volt:
– Több éve elváltunk.
Mivel erre a válaszra nem számítottam, ezért gondolataim megbicsaklottak, s beszűkült érzelemmel hallgattam a házassági szakítás általa indokoltnak vélt okait.
Majd a pillanatnyi csendet követően megkérdeztem:
- Ezek szerint az Isten színe előtt tett fogadalmad, hogy hozzá hű leszel, vele megelégszel, vele szentül élsz, vele tűrsz, vele szenvedsz… halálodig hitetlenül el nem hagyod, hanem teljes életedben hűséges segítőtársa leszel – megtagadására szerinted megfelelő okot találtál?
Zavartsága észrevehető lett, de válasza volt az igazán meglepő:
- Igen, mert az általatok megfogalmazott szabályok a valós élethelyzetekben ma már nem működnek! – és egyre hevesebben sorolta, sorolta férje és környezete iránti vádjait…
Egy reményteljes jövővel indult, de mára már megkeseredett, megkeményedett, boldogtalan emberrel találkoztam azon a napon.


Jézus Krisztus mondta: „Boldog az, aki nem botránkozik meg bennem.” (Mt 11,6)

1perc szakadek folott

 

Belejön, mint kiskutya az ugatásba

Szemközti szomszédunk az utca saroktelkén épített egy hatalmas, három család részére kialakított házat. Amikor beköltöztek az új épületbe, két barna tacskó is velük érkezett.
Ezek a kistermetű kutyák az első naptól kezdve gyakorolták kötelességüket, és nem szűnő éberséggel járták körül napjában ötvenszer is a megőrzésre rájuk bízott épületet. Egyikük ugyan el-elcsábult egy-egy simogatás erejéig, ha a kerítés mellett ismerős személy haladt el, de azután, társához csatlakozva, visszatért feladataihoz. A két derék eb nagyon jó házőrzőnek bizonyult, mert mindenre volt figyelmük, de csak indokolt esetben adtak hangot nemtetszésüknek néhány határozott vakkantással.
Egyszer új kiskutya jelent meg a telken: egy néhány hónapos, még társainál is jóval kisebb termetű fekete tacskó. Szomszédunk szomszédja ilyen módon „iskoláztatta” a fiatal jószágot, hogy megtanulja a „nagyoktól” az eb kötelességeit. Azóta már három kutya rója fáradhatatlanul a ház körüli köröket, figyelemmel kísérve minden gyanúsnak tűnő eseményt. Néhány hét elteltével pedig az sem ritka látvány, hogy a kis fekete tanonc egyedül kocog körbe a ház körül, míg idősebb társai szusszannak egy jólesőt.
Legutóbb éppen mindhárman járőröztek, amikor a kerítéshez simogatásért odasimult idősebb tacskóhoz léptem, hogy néhány simítással erősítsem meg régről eredő barátságunkat. Erre a kis fekete eb odaszaladt, és ugatva, morogva adta tudtunkra, hogy nem nézi jó szemmel, ha hiábavalóságokra fecséreljük a drága időt. Szó szerint: belejött, mint kiskutya az ugatásba!
Ám, hogyan illik mindez egy keresztyén szervezet honlapjára? Talán nem sértő a párhuzam, ha azt írom, hogy a keresztyén életbe még éppen csak belekóstolt, frissen megtért hívő emberek számára sem lényegtelen körülmény, hogy milyen hívő példaképeket látnak maguk körül. Bizonytalan, csüggeteg, mindennel elégedetlen, esetleg világias életvezetésű hívő emberek járják a keskeny utat a hitben fiatalabb társaik előtt, vagy az Úrra tekintő, az ő erejére támaszkodó, és az Isten iránti hálával élő keresztyén emberek? Ettől is függ majd, hogy mennyire lesz életerős, megbízható és hitvalló az Isten földön élő népének következő generációja.
Krisztus egymásra is bízta a hívő közösség tagjait, azért, hogy egymás hite által épüljenek, és ha kell, egymás őrzői is legyenek. Tanítsák, bátorítsák, terelgessék, józanítsák társaikat; kinek mire van éppen szüksége a hitben való előbbre jutásához.


„Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek!” (Filippi 3,17)

1perc tacsik

 

A magamét szavalom

A költészet napja hazánkban április 11-én volt, amikorra „vers maratont” hirdettek. Volt, ahol 12 órás, máshol 24 órás versmondó programot szerveztek, és ma élő költők saját verseiket olvasták fel, illetve szavalták a hallgatóság előtt. A versmondókkal találkozhattunk egyéb helyszíneken is, például autóbuszon, áruházban, utcán stb., ahol szintén verseikkel kedveskedtek környezetüknek. Gyanítom, hogy ezeket a költőket is az a vágy indítja a nyilvános szereplésre, mint Ady Endrét, aki a Szeretném, hogyha szeretnének versében megfogalmazta vágyát, igényét a szeretetre, az ismertté válásra. Részlet a versből:

„Vagyok, mint minden ember: fenség,
Észak-fok, titok, idegenség,
Lidérces, messze fény,
Lidérces, messze fény.

De jaj, nem tudok így maradni,
Szeretném magam megmutatni,
Hogy látva lássanak,
Hogy látva lássanak.

Ezért minden: önkínzás, ének:
Szeretném, hogyha szeretnének
S lennék valakié,
Lennék valakié.”

Az ismerté válás igénye és szeretetéhség nem csak a művészeket motiválja, hiszen minden ember érzi, hogy többre lett teremtve, mint amilyen élete van.
Isten, az embert értelmes céllal, őt dicsőítő küldetéssel és szeretetéből élésre teremtette.
Aki Jézus Krisztusban megismerhette Istennek szeretetét, az küldetésének célját is megtalálta, annak élete értelmes, és ezzel lett „Valakié”, és vált „valakivé”. Már nem embertársai tapsára vágyik, nem szeretne magáról szobrot készíttetni, utcát elneveztetni. Az az ember már földi életében célba ért.


„Boldog nép az, amelynek így van a dolga; boldog nép az, amelynek az ÚR az Istene.” (Zsolt 144,15)

1perc magamet szavalom

 

Bizony, feltámadt!

A Szovjetunióban bármilyen erős is volt az ateista propaganda, a lakosság jó része mégis vallásos maradt. Sőt, átvettek és megőriztek olyan vallásos szólamokat, amiket az országban általában gyakoroltak. Így, pl. a keleti egyház legnagyobb ünnepén, Húsvét hajnalán (de sokszor egész nap) így köszöntötték egymást az utcán – még az idegenek is: „Krisztus feltámadt!” Erre a válasz illendőség szerint mindig az volt: „Bizony, feltámadt!”
Egyszer egy nagyváros óriási termében ateista nagygyűlést tartottak, ahova meghívtak egy egyházi embert (pópát) is. Az ékesen szóló előadó hosszasan bírálta a Bibliát, főleg az Újszövetséget, abból is kiemelve Jézus életét, halálát és feltámadását. Megpróbálta mindezeket nevetségessé is tenni, hangsúlyozva, hogy az nem történhetett meg, ami a Bibliában írva van, hiszen ez az emberi értelem számára elképzelhetetlen és felfoghatatlan.
Az elnökség már az előadás elején közölte, hogy lehetőséget adnak majd a hozzászólásokra, de mindenki csak 3 perc terjedelemben szólhat, hogy minél többen ki tudják fejteni véleményüket.
Amikor vége lett az előadásnak, az elnök először a pópát kérte hozzászólásra, hangsúlyozva, hogy neki is csak 3 perc áll rendelkezésére. A pópa mosolyogva állt fel, és jelezte, hogy neki elég lesz két perc is. Aki ezt hallotta, szinte megdermedve, kíváncsian figyelte, hogy vajon mit tud mondani ennyi idő alatt?
A pópa odalépett a mikrofonhoz és teljes erejével belekiáltott: „Krisztus feltámadt!” Abban a pillanatban az egész teremben mindenki talpra ugrott (az elnöki emelvényen ülők is), és szinte mennydörgésszerűen zengett a válasz: „Bizony, feltámadt!” Utána azonban kínos csend ereszkedett a teremre, hiszen sokan megértették, hogy ezzel a mozzanattal az egész előadás mondanivalója szertefoszlott, semmivé lett. A tömeg megszólalása nemet mondott az ateista propagandára. A csend alatt még megszólalt a pópa: „Csak ennyit akartam mondani!”
Az elnöki emelvényen izgatott suttogás kezdődött, majd az elnök bejelentette, hogy a további hozzászólásoktól most eltekintenek, s a gyűlést befejezettnek nyilvánítja. A sokaság némán indult haza.

 

„Ha csak ebben az életben reménykedünk Krisztusban, minden embernél nyomorultabbak vagyunk.
Ámde Krisztus az elaludtak zsengéjeként
feltámadt a halottak közül.” 1Kor 15,19-20

1perc ures sir1 

 

Korábbi Heti Üzenetek

V
máj.
19
2019
Dr. Mikolicz Gyula . 2019. máj. 20
Az ilyen időképre illik az állítá...
V
máj.
12
2019
Dr. Mikolicz Gyula . 2019. máj. 13
A vásári forgatagban egy régen lá...
V
máj.
05
2019
Horváth Mária . 2019. máj. 06
Szemközti szomszédunk az utca saroktelkén...

Filmismertető

A hatalom árnyékában (The Ides of March)
2012. január 27. péntek
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 101 perc, 2011 Hazai bemutató: 2012. január 26. A...
Az élet fája (The Tree of Life)
2012. január 13. péntek
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 139 perc, 2011 „Két lehetőség van az életben. A természet...
Pénzcsináló (Moneyball)
2011. december 13. kedd
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 133 perc, 2011 Vajon beülnek-e a hazai mozilátogatók egy...
A segítség (The Help)
2011. november 11. péntek
színes, feliratos, amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma,146 perc, 2011 A film káprázatos...
Fertőzés (Contagion)
2011. október 26. szerda
színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi dráma, 106 perc, 2011 A Fertőzés című film leginkább a...
Gravitáció
2013. október 11. péntek
Ha a filmtörténelemben érdemes volt valaha filmet 3D-ben készíteni, akkor a Gravitáció bizonyosan...
Skyfall
2012. október 27. szombat
A legújabb James Bond film igazi sztárparádé. A 007-es ügynök-sorozat 50. születésnapját nem...
Az Argo-akció
2012. november 22. csütörtök
Közel-kelet. Amerikai követség. Dühöngő muzulmán diákok egy csoportja a kapuk előtt amerikai...
127 óra (127 Hours)
2011. február 22. kedd
A hat Oscar-díjra jelölt film Aron Ralston  (James Franco) profi hegymászó szívbemarkoló,...
Förtelmes főnökök (Horrible Bosses)
2011. július 25. hétfő
Hazai bemutató: 2011. július 28. „A halál – állítja egy régi orosz mondás – minden bajra...

Könyvismertető

Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Heti üzenet - Archívum

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Kövess minket facebookon!