A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

márc.
29

márc. 29.

márc.
30

márc. 30. 10:00 - 16:00

ápr.
6

ápr. 6.

ápr.
13

ápr. 13. 9:00 - 17:00

Aki maga körül forog...

Aki maga körül
Aki maga körül forog,
előbb-utóbb csak tántorog.
Önzésének nagy az ára:
beleszédül - önmagába.

Füle Lajos verse


„Mert közülünk senki sem él önmagának, és senki sem hal meg önmagának; mert, ha
élünk, az Úrnak élünk, ha meghalunk, az Úrnak halunk meg. Tehát akár élünk, akár
meghalunk, az Úréi vagyunk. Mert Krisztus azért halt meg, és azért kelt életre, hogy
mind a holtakon, mind az élőkön uralkodjék.” (Róm 14,7-9)

road trip 2

 

Még egy papírzacskó is!

Az egyik kedves 30(+)-os (a Biblia Szövetség harminc évet betöltött, egyedül élő személyek számára szervezett közössége – a Szerk.) pár esküvőjére készülve az egyedi, személyre szabott ajándékok csomagolásához vettem egy nagy esküvői ajándéktasakot. Az autóbuszon a mellettem lévő ülésre tettem, hogy még véletlenül se veszítsem el. A fáradtság és a figyelmetlenség azonban közbeszólt, és a zacskó észrevétlenül lecsúszott az ülésről, és így kikerülve látókörömből, fentmaradt a buszon.
Már a lakás bejárati ajtaja előtt döbbentem rá, hogy nincs a kezemben. Kétségbeesve azon töprengtem, hogy bevárjam-e a visszaúton érkező járművet, vagy felesleges próbálkoznom, úgyis felvette már valaki. Végül is a várakozás mellett döntöttem, visszasiettem a megállóhoz, és az autóbusz hullámzó kék alakja néhány perc múlva fel is tűnt a kanyarban, majd hangtalanul odasimult a járdához, én pedig nagyot sóhajtva léptem be a kinyíló ajtón. Céltudatosan elindultam, reménykedve, hogy a padlón ott lapul majd a szökevény zacskó. A volt helyemen egy nő ült, aki komoly arccal figyelte, ahogyan közeledek, majd egy hirtelen mozdulattal előrántotta a zacskót, és mosolyogva megkérdezte: „Ezt keresi?”
Hálás örömmel köszöntem meg, hogy megtalálta és visszaadta, hiszen el is süllyeszthette volna a táskájában.
És hálás voltam Istennek is, hiszen már nem lett volna lehetőségem újat vásárolni. Elmondhatatlanul boldogító érzés volt, hogy Isten még ebben a pillesúlyú kis dologban is olyan nagy szeretettel és gondoskodással fordult felém. Az a gondolat is átfutott az agyamon, hogy amit az Úr nekünk szánt, az nem veszhet el. És ahogyan meglett az elveszett ajándéktasak, az Úr Jézus hasonló módon megkeresi a kallódó embert is, és nem enged egyet sem elveszni az ő kicsinyei közül. Ha Istennek egy elveszett ajándékzacskóra is gondja van, akkor miért ne bíznánk rá életünk nagy és fontos dolgait?


„Mert azért jött az Emberfia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” (Lk 19,11)

1perc ajandek tasak

 

Egykor és most

A minap egyik rokonom arra biztatott, hogy vegyünk együtt egy lottószelvényt. Miután ezt elutasítottam, megjegyezte, hogy "De hát, te lottóztál régen!". "Az régen volt" - feleltem.
Augustinus (Aurelius Augustinus, Szent Ágoston, a filozófusból és rétorból lett keresztyén teológus, IV-V. század – a Szerk.) megtérése után történt, hogy volt élettársa szembe jött vele az utcán. Augustinus figyelemre se méltatta, sőt kikerülte, de a nő útját állta. "Nem ismersz meg? Én vagyok!" "Te, te vagy, de én, nem én vagyok" – válaszolta.
Pál apostol, miután keresztyénüldözőből apostollá lett, ezt írta: "Élek többé nem én, hanem él bennem a Krisztus."
A megváltottak közös jellemvonása a megváltozott (megreformált) látásmód, megújult értelem, igeszerű gondolkodás. Bár még harcolnak a bűnnel, de megkapták a jó és a rossz megkülönböztetésére való képességet.
Az Isten népéhez tartozó emberek életében két korszak különíthető el: egykor és most.


"Amik nekem egykor nyereségek voltak, azokat kárnak ítélem Krisztusért." (Fil 3,7)

1perc valaszut

 

„…mint egy kisgyermek…”

Ritka lehetőségek egyike, amikor én kísérhetem haza az iskolából az elsőosztályos keresztlányomat. Végig beszéli az utat, tele van élményekkel, és nagy jelentőséggel taglalja, hogy éppen melyik betűt tanulták, azt hogyan kell leírni, és milyen hibát vét rendszeresen a betű rajzolásakor.
Sodró erejű beszámolóját időnként megszakítom egy-egy kérdéssel, aktuálisan például azzal, hogyan birkózik meg az új környezet adta nehézségekkel. Nem esik-e kétségbe, ha valaki megbántja, vagy kinevetik? A kérdéshez rögtön társítom is a tanácsot: Ha problémája támadna, nyugodtam forduljon az ötödikes bátyjához.
Rodé, egy szusszanásnyi időt sem hagyva, az ő élénk és vidám hangján megadja a legkézenfekvőbb választ: „Andrea néni (lelkész-hitoktató) azt mondta, hogy Istenhez is fordulhatok segítségért”. Ezzel lezártnak tekintette a kérdést, és már egy újabb kellemes témát boncolgatott, egy bizonyos plüssmackóról, amit kinézett a kirakatban, ami oly nagyon megtetszett…
Én pedig nem tudtam szabadulni a gondolattól, hogy számára mennyire valóságos már Istennek jelenléte. A legtermészetesebb módon épül be életébe mindaz, amit hittanórán hall, majd azonnal gyakorlattá is válik.
Így lett számomra – keresztlányom példáján keresztül – beszédessé Isten szava:

 

„…aki nem úgy fogadja Isten országát, mint egy kisgyermek, semmiképpen nem megy be oda.” (Márk evangéliuma 10,15)

1perc iskolataska

 

Mindent elvesztettem!

Az angol VIII. Henrik király (1491-1547) 35 éven át uralkodott zsarnoki módon. Hat felesége közül kettőt kivégeztetett. Senki sem merte megmondani a királynak az igazat, mindenki hódolatot színlelt. Csak az udvari bolond mondta el hóbortos szavakkal a véleményét a királynak. Ha a királynak ez nem tetszett, nevetett, és ezt mondta: Bolond vagy te! – és az udvarnál mindenki vele együtt nevetett. Mivel az udvari bolond kiválóan értette a dolgát, a király átnyújtott neki egy arany bolondjogart azzal a kikötéssel, hogy azt addig viseli és addig tevékenykedik bolondként az udvarnál, amíg nem jön egy nagyobb bolond. Teltek-múltak az évek, az udvari bolondot senki sem tudta felülmúlni, így azután a király haláláig a hivatalában maradt.
Amikor az udvarban elterjedt a híre annak, hogy VIII. Henrik a halálán van, a bolond besurrant a király szobájába. Amikor a király meglátta őt, ezt mondta neki: „El kell egymástól búcsúznunk, barátom.” A bolond így válaszolt: „Igen, királyom, hallom, hogy el akarsz utazni.” A király felnyögött: „Nem akarok, muszáj!” A bolond erre elgondolkodva ezt mondta: „Muszáj? Van valaki, aki nagyobb nálad, aki parancsolhat neked?” A király felsóhajtott: „A mindenható Isten!” A bolond tovább kérdezett: „Mikor térsz vissza nagy utazásodról?” A király nyöszörgött: „Abba az országba megyek, ahonnan nincs visszatérés, és soha többé nem jövök vissza.” A bolond csodálkozva kérdezte: „Abba az országba mész, ahonnan nincs visszatérés; vajon felkészültél-e a nagy útra, van-e térképed, úti kísérőd, úti elemózsiád?” A király felkiáltott: „Nem, én sohasem törődtem Istennel és az örökkévalósággal!” Akkor a bolond a király hideg kezébe tette a bolondjogart, és ezt mondta: „Ó, király, te adtad nekem ezt a jogart, hogy addig viseljem, míg fel nem tűnik birodalmadban egy nagyobb bolond, mint én, de nem jött senki. Te vagy, ó, király, a legnagyobb bolond, neked jár az arany bolondjogar. Tudtad, hogy meg kell halnod, és nem készültél föl rá, nálad nagyobb bolond nincs!” Amikor a király ezeket a szavakat hallotta, és érezte kezében a hideg aranyat, felkiáltott: „Elvesztettem a koronámat, elvesztettem a birodalmamat, elvesztettem a lelkemet – mindent elvesztettem!”
Igen, így élhet az ember bolondként, akkor is, ha király. És úgy fog az ember egykor meghalni, ahogyan élt. Milyen könnyelműen él sok ember a világban, és elfelejti, hogy csak vendég és idegen a földön. Milyen gyorsan eltelik az élet, és közeleg a halál! A halál órájában lesz nyilvánvalóvá, hogyan élt az ember!
(Forrás: a Példázatok, igaz történetek c. kiadvány felhasználásával)


„És amiképpen elvégzett dolog, hogy az emberek egyszer meghaljanak, és azután lesz az ítélet,
úgy Krisztus is egyszer áldoztatott fel, hogy sokak bűnét eltörölje…” (Zsid 9,27).

1perc udvari bolond

Korábbi Heti Üzenetek

V
márc.
24
2019
Biblia Szövetség . 2019. március 25
Aki maga körülAki maga körül forog,előbb...
V
márc.
17
2019
Latinovits Ágota . 2019. március 18
Az egyik kedves 30(+)-os (a Biblia Szövetség har...
V
márc.
10
2019
Móréhné Ágnes . 2019. március 11
A minap egyik rokonom arra biztatott, hogy vegyünk egy&...

Filmismertető

Szerelem (Amour)
2013. március 02. szombat
A provokatív témákat boncoló osztrák rendező, Michael Haneke legújabb filmje a Szerelem, szinte...
Szerelempróba (Fireproof)
2011. április 01. péntek
„Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és...
Prometheus
2012. szeptember 29. szombat
színes, magyarul beszélő amerikai sci-fi, 126 perc, 201216 éven felülieknek DVD-n megjelenik:...
Holtodiglan - egy film, nem nekünk
2014. október 21. kedd
Gondoltál már arra - hacsak a másodperc töredékéig is -, hogy képes lennél-e megölni a...
Mielőtt meghaltam
2014. március 09. vasárnap
Matthew McConaughey átütő erejű alakítása úgy tündöklik ki ebből a nehéz drámából, sőt az elmúlt...
Sorsügynökség (The Adjustment Bureau)
2011. március 18. péntek
Hazai filmbemutató: 2011. március 31. Régi filozófiai kérdés: Vajon van-e szabad akaratunk?...
Maisie tudja
2014. február 24. hétfő
Maisie (Onata Aprile) hatéves, New Yorkban él és sok mindent tud. Tudja, hogy hivatásos rock...
A Wall Street farkasa és Walter Mitty titkos élete
2014. január 01. szerda
Az idei ünnepi mozikínálat több meglepetést is tartogatott a mozirajongók számára. Sokan már az...
Élve eltemetve (Buried)
2011. máj. 16. hétfő
  16 éven aluliaknak nem ajánlott!   Ha rettegsz a bezárt, szűk helyeken, akkor az...
Biutiful
2011. október 14. péntek
színes, feliratos, spanyol-mexikói filmdráma, 2009 148 perc, 16 éven felülieknek A mexikói...

Könyvismertető

Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...

Képek

Invalid RSS link or you're not allowed to read this Picasa gallery or album.

Heti üzenet - Archívum

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Kövess minket facebookon!