Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

aug.
27

aug. 27.

szept.
2

szept. 2.

szept.
9

szept. 9. 10:00 - 16:00

szept.
10

szept. 10. 17:00 - 19:00

Noé

Noah sDarren Aronofsky Noé című filmje merészen birkózik a Szentírás szövegével, amelynek eredménye egy káprázatos ügyességgel megalkotott, baljóslatúan keresztyénellenes film. A 135 millió dolláros költségvetéssel készült mozi már a bemutató előtt hatalmas hullámokat kavart. 


A rendező persze tisztában volt vele, hogy minden értelemben viharos vizekre evez, de mint tudjuk, a hollywoodi körökben mostanság igen felkapott Aronofsky nem ijed meg a saját árnyékától.
A film utolsó vágása előtt a Paramount Studió, hatalmas diplomáciai érzékkel, több körben is tanácskozott az Egyesült Államok vallási életét meghatározó egyházi vezetőkkel, és a biztonság kedvéért külföldön előbb tesztelte az alkotást, mint saját hazájában.
A mozi alkotói több száz interjút adtak, magyarázzák, folyamatosan népszerűsítik a filmet, és - miközben úgy tűnik, mindenhol jelen vannak - lassan áthangolják, és maguk mellé állítják a kezdetben kételkedőket, akik nemtetszésüknek hangot adtak. A darab köztudottan ateista producere csak néhány nappal ezelőtt nyilatkozta Washingtonban, mennyire büszke rá, hogy egy olyan történetet finanszírozhatott, amit ugyan a Biblia inspirált, de sikerült „világivá" alakítani. Aronofskyt, a Fekete hattyú, A pankrátor, A forrás, a Rekviem egy álomért rendezőjét, saját bevallása szerint, egyáltalán nem érdekli az, hogy mit mondanak a vallásos emberek és szervezetek, a történetet pedig büszkén nevezi a legkevésbé biblia filmnek. Noét, a világ első környezetvédőjének tartja, és felhívta a filmkritikusok figyelmét arra, hogy a mozi során egyetlen egyszer sem hangzik el Isten neve.
Az opuszt közben – vallási okokra hivatkozva – Katarban, Bahreinben, az Egyesült Arab Emírségekben és Indonéziában is betiltották, és hasonló intézkedés várható esetleg Egyiptomban, Jordániában és Kuvaitban is. A biztonság kedvéért a Paramount Stúdió szorgalmazta, hogy az alkotók találkozzanak Ferenc pápával. Federico Lombardi szentszéki szóvivő azonban azt mondta, nem szerepel az egyházfő napirendjében külön találkozó a filmesekkel. Russel Crowe, a Noét alakító Oscar-díjas filmsztár azonban valóban megjelent a Szent Péter téri általános audiencián, sőt az egyházfőnek Twitter üzeneteket is küldött, és figyelmébe ajánlotta a filmet.
De miről is szól Aronofsky erőteljes fantasy-elemekre építő filmje?
Amikor Aronofsky azt ígéri nekünk, hogy a legkevésbé bibliai filmmel lep meg bennünket, nem túloz. A Noé impozánsan megszerkesztett, lenyűgöző látványvilággal elkészített alkotás, amelynek az a célja, hogy a keresztyénséget olyannak mutassa be, amilyen soha nem volt. Vajon van-e bármi, amivel az ördög jobban elérné a célját, mint ha elhiteti az emberekkel, hogy meg vannak váltva, holott egyáltalán nincsenek?
A baj nem is Aronofsky sokat emlegetett művészi szabadságával, vagy az Istentől kapott képzelőerejével van, bár ezzel kapcsolatban is vannak kétségeim. Igaz, Cecil B. DeMille 1956-ban forgatott Tízparancsolat című filmje sem követi betű szerint a Bibliát. Ben-Hur is kitalált szereplő, az 1961-ben született Barabás című film majdnem száz százalékig a képzelet szüleménye.
Amivel viszont baj van, az a rendezőnek a közönséghez szóló üzenete. A Paramount, Aronofskyval karöltve, Noé történetén keresztül egy pogány istent igyekszik az Ószövetség Istenének álcázni, és ezzel a hitetéssel emberek millióit tévesztik meg. Sokan fognak eltávolodni Istentől, miközben hibásan azt gondolják, hogy a Noah-Russell-Crowekörnyezetvédelem eszméjét magukévá téve egyre közelebb kerülnek hozzá. Aronofsky ezalatt átértelmezi a bűn fogalmát, Istent pedig egy nehezen értelmezhető, hallgatag valakivé misztifikálja, aki nem akar szövetséget kötni az emberrel. Amikor pedig a történet végén a félőrült Noé nem válik unokái gyilkosává, az azért lehetséges, mert a szívében szeretet van, ezért jó ember, Isten pedig minderre rábólint, és szivárványt fest az égre.
A történet már az elején egy erőteljes és hamis felütéssel kezd: "Kezdetben nem volt semmi" - mondja a narrátor, majd egy újra és újra visszatérő jelenetet látunk, amint Káin meggyilkolja testvérét, Ábelt. Ennek a rettenetes testvérgyilkosságnak a következtében elharapózik a bűn a Földön, ami szinte vulkanikusan kopár tájjá változik. Itt él Noé (Russell Crowe) a családjával, feleségével, Námehhel (Jennifer Connelly) (a Biblia nem említi a nevét), és fiaival, Sémmel (Douglas Booth), Hámmal (Logan Lerman) és Jáfettel (Leo McHugh Carroll), elidegenedve, elzárkózva az emberiség többi részétől. A túlélésért küzdenek, miközben a Földet Káin leszármazottai népesítik be, akik mindent elpusztítanak, ami az útjukba kerül, bányásznak, városokat építenek, állati húst fogyasztanak, eleven állatokat szaggatnak szét, fákat vágnak ki. A Teremtőnek pedig teljesen elege van ebből. Ezzel szemben Noé azért is rászól a kisfiára, mert egy apró virágot kitépett a földből, hiszen arra tanítja családját, hogy csak azt használják fel a környezetből, ami feltétlenül szükséges.

Amíg a bibliai Noé történetben főként Isten beszél, Aronofsky szerint ez egyértelműen a középkorú Noé feladata. A távolságtartó, távoli idegenként viselkedő Teremtő (csak így utalnak Istenre a filmben) azért választotta ki, mert mindig igyekezett a kedvében járni. A bárka építésre vonatkozó utasításokat, a bibliai történettől eltérően, álomszerű, hallucinációs látomásokban kapja meg, ezért Aronofsky Noéja a sötétben tapogatózik, soha nem érti világosan Istent. Útra kel családja tagjaival, hogy felkeressék Matusáélt (Anthony Hopkins), mert segítséget akarnak tőle kérni a látomás értelmezéséhez. Találkozásukkor teljes egyetértésben állapítják meg, hogy az ember tette tönkre a Földet, és ezért a Teremtő el fogja pusztítani addigi formájában, mert nem szívlelheti tovább a környezetrombolást. Tehát nem azért, mert „szíve gondolatának minden alkotása szüntelen csak gonosz" (1Móz 6,5). Mintha Isten nem a bálványimádás, istenkáromlás, tisztességtelenség, a házasságtörés, a szülőkkel szembeni tiszteletlenség elburjánzása, a bűn miatt jutott volna erre az elhatározásra.
A látogatás alatt éri utol Noét a második látomás, Matusáéltól kapott drogszerű készítmény hatására, amiből megérti, hogy egy hatalmas bárkát kell építenie. Matusáél, egyébként meglepő varázserővel rendelkezik, egyetlen érintéssel álomba küldi Noé fiát, Sémet, sebet gyógyít, később pedig termékennyé teszi a meddőt. Egy mágikus növényi magja is van, amelyik – mint mondja - még az Édenből származik. Amikor nem sokkal később Noé ezt a csodálatos magot a földbe helyezi, a másodperc töredéke alatt hatalmas erdőrengeteg emelkedik ki a földből, lehetővé téve, hogy Noé kényelmesen hozzájusson az építéshez szükséges faanyaghoz.
A mozi legmegdöbbentőbb szereplői a Vigyázók, a Nephilimek. Valószínűleg bukott angyalok, és a Teremtő azért változtatta kőóriásokká az eredetileg fénylényként működő teremtményeket, mert a bukás után Ádám és Éva segítségére siettek. A vad külsejű kőóriásoknak Nick Nolte, Mark Margolis és Frank Langella kölcsönözte a hangját. A Transformersre emlékeztető sziklaemberek nevetségesen komolytalanok. Nos, ezek a kőóriások segítenek Noénak a bárka megépítésében, és zúzzák halálra azokat, akik fel akarnak jutni a bárkára, amikor elered az eső. Majd miután hősiesen helytálltak, a Teremtő felviszi őket a mennybe (?)(!).
De mi történik, ha a gonosz nem hal ki azzal, hogy Káin leszármazottai meghalnak? Mi lesz, ha kiderül, a gonosz Noé saját családjában is jelen van, sőt ott van Noé szívében is. Hogyan szolgáltat Isten igazságot? Noé arra a következtetésre jut, hogy a Teremtő a teljes emberi nemzetséget eltörli a Föld színéről. A kettőjük közötti kommunikáció hiánya tehát súlyos konfliktusokhoz vezet. Olyannyira, hogy a bárkában a félőrült Noé - azt feltételezve, hogy a Teremtő őket is halálra szánta és az özönvíz után a Föld csak az „ártatlan" állatoké lesz - meg akarja ölni saját fiának lánygyermekeit.
Noah floodA film egyébként több népszerű tévhitet és féligazságot is megerősít. Erőteljesen összemossa a teremtést a darwinizmussal. Szó nincs arról, hogy Noé megpróbálta volna meggyőzni a többieket az igazságról, vagy az igazság hirdetője lett volna (2Pt 2,5), inkább egyre zavarodottabb, dühösebb. Teljesen meglepő fordulat viszont, hogy Tubalkainnak sikerül feljutnia a bárkára az utolsó pillanatban, és ott elrejtőznie kilenc (!) hónapig, miközben gyíkot eszik, így tehát a Teremtőnek nem sikerül minden állatot megmentenie. Elszomorító, hogy mi, keresztyének az alkotói szabadságra hivatkozva mennyire megengedőek vagyunk Aronofskyval szemben, közben még a Harry Potter rajongók is túltesznek rajtunk, akik mélységesen fel lennének háborodva, ha a film rendezője nem követné J.K. Rowling regényének fordulatait.

Tudom, sokan már attól boldogok, hogy Hollywood bibliai témájú filmekkel foglalkozik, és lesz is belőlük még jó néhány ebben az évben. De nem hiszen, hogy ez elegendő lenne a megelégedettséghez. Ne felejtsük el hogy az emberek gondolkozásának egyik legerőteljesebb formáló eszköze éppen a filmművészet.

A Paramount Studió még az amerikai bemutató előtt egy nyilatkozatot csatolt a film marketing csomagjához, ami így hangzik: "A filmet Noé története ihlette. Bár a film művészi alkotás, mégis hisszük, hogy lényegét, értékét és egységét tekintve hű azokhoz az elvekhez, amelyek embermilliók hitének sarokkövei. A bibliai Noé története a Mózes első könyvében található."

A Paramount Stúdió engem nem győzött meg.

Ken Ham, az Ansvers in Genesis alapítója és elnök-igazgatója nemrég a következőt nyilatkozta: „Barátaim, tegnap este megnéztem Hollywood (Parmount) Noé filmjét. Sokkal, sokkal rosszabb, mint gondoltam – sokkal rosszabb... Kimondom egyenesen: ez a film undorító és gonosz – pogányság!"

 

Noé

(Noah)

színes, magyarul beszélő, amerikai filmdráma, 134 perc, 2014

 

rendező: Darren Aronofsky

forgatókönyvíró: Darren Aronofsky, Ari Handel

zeneszerző: Clint Mansell

operatőr: Matthew Libatique

producer: Darren Aronofsky, Scott Franklin, Mary Parent

szereplők:

Russell Crowe (Noé)

Emma Watson (Ila)

Logan Lerman (Hám)

Jennifer Connelly (Námeh)

Sir Anthony Hopkins (Metúselah)

Douglas Booth (Sém)

 

Hozzászólások  

 
#1 Kriszta73 2014-03-31 11:25
Köszönöm a kritikát.
Ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy már a főszereplő megválasztása is sokatmondó: Russel Crowe többször szerepelt családon belüli erőszak elkövetőjeként a hírekben és a bíróság előtt.
Persze, nem kívánok ítélkezni, de Isten "igaz embere"-ként megjeleníteni egy kicsit torznak érzem. Szégyen.
 
 
#2 Imke63 2014-04-01 22:06
Ez a film BORZASZTÓ !! Amit művészi szabadságnak hívnak az szerintem egy tragédia !! Ha a tisztelt filmrendező életéről halála után egy ilyen "művészi" filmet készítenének, szerintem a családja még élő tagjai fel lennének háborodva, és kérdezem én, hogy jogosan-e? NEM, nem jogosan! A művészetre hivatkozni akkor, amikor inkább elmebajra kellene gyanakodni az gáz !!
 
 
#3 Rácz Gábor 2014-04-02 04:56
Ezt a filmet konkrétan nem láttam, csak az ajánlóját a TV-ben, meg ezt a cikket.

De tudva azt; hogy a mai producerek és rendezők túlnyomó többsége milyen elvakultan keresztyéngyűlölő;
a "sztár"-ságnak szinte már feltétele a drogfüggőség és a szélsőségesen parázna magánélet; az lenne a meglepő, ha nem keresztyéngyűlölő filmek készülnének.
 
 
#4 B.Á. 2014-04-06 03:13
Ezt egy másik cikkben is megírtam, de úgy gondolom érdekes lehet sokak számára.

Én vallásos ember vagyok. Nagyon is foglalkoztat a hit, az Isten, a Biblia kérdései, minden héten misére járok, az életemet is ez alapján próbálom élni. Nem vagyok nagy mozis, de ma megnéztem ezt a filmet minden előismeret nélkül. És teljesen ellent kell mondanom a rágalmazó kritikával szemben. Engem teljesen megfogott a film mélyen hívő keresztény létemre. (Bár tisztelem, és csodálom őket) csak csodálkozok azon, hogy a vallást képviselők ilyen kritikával lépnek fel.
Elsősorban azért, mert olyan érzéseket váltott ki a film belőlem, melyre kevés dolog lenne képes. És nem valami “eretnek” gondolatok fogalmazódtak meg, sőt pont ellenkezőleg: a keresztény hitemet erősítette a film fokozatosan végig, és gondolkodtatott el olyanokon, hogy milyen fontos a hit, a cselekedet, és hogy sokszor nem könnyű az igazságosságot megtalálni, de mindig felfedődik az a pillanat, amikor szétválik a hamisságtól. Tehát eddig (és ezután sem) támadja semmiben az egyház fő irányvonalát.
Az, hogy az Isten végig “néma” volt a filmben, ez nem igaz. Isten nem olyan, hogy minden órában megjelenik, ha nagyon imádkozunk hozzá, és konkrétan elmondja, hogy mit tervez velünk. Türelmesnek kell lennünk, és figyelnünk kell a jeleire, ahogy Noé és családja is türelmes volt, és ezért az út végén egy szivárványban Isten felfedi önmagát, hogy mindig ott áll az emberek mögött és nem hagyja el soha őket (még ha sokáig úgy is érezzük).
Engem nem érdekel, hogy ateista-e vagy sem a film szerzője, és mit gondol a saját filmjéről. Engem az érdekel, hogy mit mond nekem a film! Hiszen az író, a rendező, a festő meghalhat, de a műveik tovább élnek, és nem magyarázzák magukat. Csakis a mű a lényeg, és az, hogy mit érez a befogadó.
Ja… és hogy nem hangzott el Isten neve. Akkor csak annál jobban tudom csodálni ezt a művészi fogást, hogy ennek ellenére a film elejétől a végéig érződött benne Isten jelenléte.
A mai világunkban már nem jelent gondot szétválasztani a filmekben a valóságot, és a fikciót. Aki hívő, és rendszeresen olvassa a Bibliát (vagy legalább már olvasta néhányszor), az pontosan tudja, hogy mi a valóság belőle, és mi az ami a képzelet hozzátoldása. A művészetnek szerintem joga van máshogy kifejezni a dolgokat, mint ahogy azok a való életben vannak. Akkor Michelangelónak a festményén is bűn Istent öregembernek ábrázolni? Azt sem írja a Biblia. Az emberi elme fantáziaelemekkel tölti ki azokat, melyek a megértést/érzést könnyebbé teszi. És szerintem ennél a filmnél sincsen másképp. Itt is a Bibliát fantáziaelemekkel dúsítja, hogy a műfajnak megfelelően könnyebben át tudja adni azt az érzelmi erőt, amit maga a Biblia képvisel.
Nem azt kéne nézni, hogy szóról-szóró mutatja-e be a Bibliát, hanem a lényeget. És mi a lényeg? Ezt mindenki saját magának felteheti. Nekem a lényeg az volt, hogy nagyon erős hittel lehetünk igazán boldogok, hiszen csak akkor tudjuk biztosan, hogy mindig őriz bennünket a Mindenható (a filmben:Teremtő, máshol:Isten, mindegy, hogyan hívjuk…). Érdekes, de engem pont cselekvésre buzdított a film, arra, hogy még komolyabban vegyem a vallásomat, az Istennel való kapcsolatomat.
Szóval én mindenkinek csak ajánlani tudom, akár hívő, akár nem hívő legyen az illető.
 
 
#5 Rácz Gábor 2014-04-06 12:57
Kedves "B.Á."!

Javaslom, gondolkozzon el alábbi szemponton:
A HIT és az azzal kapcsolatos dolgok zsinórmértéke nem az ember érzése, hanem a Biblia! Máskülönben minek adta volna a Bibliát az ÚR?
 
 
#6 B.Á. 2014-04-06 16:26
Kedves Rácz Gábor!

Nem kell elgondolkoznom rajta, mert tudom, hogy a hit alapja a Biblia, és ezen semmilyen kivetnivalót nem találok. Nem is mondtam, hogy az emberi érzés helyébe léphetne. De a művészet nem tudja úgy visszaadni a dolgokat, ahogy a valóságban van. Így a Bibliát sem tudja úgy visszaadni! Ha filmre visznek írott szöveget, azt akárhogy oldják meg, megváltozik(hiszen az írást a vizualitás helyettesíti), más lesz. Mindig torzít, de a lényeget megpróbálja az emberek elé tárni, és emiatt kénytelenek elvenni, és bővíteni.
És lehet, hogy a szándéka a rendezőnek nem az volt, amit nekem mondott a film, de ez engem hidegen hagy. Például, ha én rajzolok valamit, és másnak nem azt mondja a képem, amit én akartam kifejezni, akkor is hatással vagyok rá, és megváltoztatok benne valamit (még ha pont az ellenkezőjét, ami eredeti szándékom volt). De a hatást csak úgy tudjuk figyelni, ha minél többen megírják véleményüket a filmről. Ezért írtam le én, aki 1 vagyok a sok közül. Ha viszont többen úgy éreznek, ahogy én, akkor a kiemelkedő hatása a filmnek az érzéseimet igazolja.
Én még egyszer csak azt tudom mondani, hogy nézzétek meg minél többen, és a csípőből támadás helyett, párhuzamosan vizsgáljátok a hittel együtt a művészetet, és a Biblia mondanivalóját, értelmezését. Hiszen, ha nem változtattak volna a Biblia eredeti szövegén, akkor még mindig héber, görög nyelven lehetne csak olvasni. Ez viszont természetesen a vallások visszaszorult meglétét jelentené. Ezután azon kell elgondolkodni, hogy ha meg lehet tenni, hogy hozzányúlunk az eredeti szöveghez, akkor az meddig mehet el, és milyen kritériumoknak kelljen megfelelnie...
 
 
#7 Zsuzsi 2014-04-07 23:06
A film sok vitat valtott ki keresztenyek koreben, ez ertheto. Egy fontos adalek, amirol viszont kevesen beszelnek: a rendezo nem a Biblia istenet mutatta be, hanem valami mast! Sajnos az alabbi cikket cask angolul talaltam meg, de a lenyege, hogy a rendezo nagyon sok mindent a zsido miszticizmusbol (Kabbalah) meritett. tehat gyakorlatilag nem is varhato el, hogy a Bibia istenet abrazolja ugy, ahogy mi ismerjuk Ot... Akit erdekel, a cikk itt: http://drbrianmattson.com/journal/2014/3/31/sympathy-for-the-devil
 
 
#8 Trinity 2014-04-28 11:12
"...a rendezo nagyon sok mindent a zsido miszticizmusbol (Kabbalah) meritett. tehat gyakorlatilag nem is varhato el, hogy a Bibia istenet abrazolja ugy, ahogy mi ismerjuk Ot"

Ott a pont Zsuzsi. :-)
 
 
#9 Arpicus 2014-10-07 21:22
Ma néztem meg a filmet.Egy nagyon rossz,nézhetetlen film.Egy rosszul megcsinált drága film.Egyébként a biblia Noé-hoz semmi köze ennek a Noénak.A szerzők teljesen figyelmen hagyták a Biblia,különösen az ÚSZ tanítását Noé napjairól.Nem volt az olyan kietlen világ ahogy azt a film bemutatja.Legalább azt el kellett volna olvasniuk amit az Úr Jézus mondott ezekről az időkről.Az élet tkp."normális" mindennapi keretek között mozgott(ld.Mt.24,37-39.Lk.17,2 6-27).Ezt a fontos momentumot a film teljesen kihagyja.Ez egy rosszul megcsinált fantáziafilm.Ha valaki bibliai témában akar filmet csinálni annak illene valamilyen szinten tartania magát a Bibliában leírtakhoz.Erre kár volt ennyi pénzt költeni.
Csodálkozom,hogy Sir A.Hopkins egy ilyen fércműhöz a nevét adta.Azzal,hogy egyes helyeken betiltották inkább csak hírverést adtak egy rossz alkotásnak.Lassan senki sem beszél erről a filmről.Nincs is nagyon mit.
 

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

A király beszéde (The King's Speech)
2011. január 28. péntek
A plakát alapján a film nem lesz több –  vélték először az angolok –  mint néhány órás...
A mindenség elmélete
2015. január 22. csütörtök
Minden évben, már szeptemberben elkezdődik a film-díjakért...
Szerelempróba (Fireproof)
2011. április 01. péntek
„Mert az Istennek beszéde élő és ható, és élesebb minden kétélű fegyvernél, és elhat a szívnek és...
Rumnapló (The Rum Diary)
2011. november 29. kedd
Hazai bemutató: 2011. december 1. színes, feliratos, amerikai kalandfilm, 120 perc, 2011 16...
Tegnap éjjel (Last Night)
2012. máj. 21. hétfő
színes, szinkronizált amerikai-francia dráma, 93 perc hazai bemutató: 2012. május 24. Dráma nem...
A hallgatás törvénye (Winter's Bone)
2011. máj. 20. péntek
A napokban gondolkoztam el rajta, vajon mi lehet Dolly Ree-vel, mert még most is elevenen él...
Mavericks - Ahol a hullámok születnek
2013. június 21. péntek
Szombat délután egymásra nézünk a fiammal, és hirtelen ugyanaz az ötletünk támadt. Tartsunk...
Blue Jasmine
2013. szeptember 12. csütörtök
Azok a kritikusok, akiknek olyan szerencséje volt, hogy a Sydney Theatre Company színpadán...
Lincoln
2013. február 05. kedd
Steven Spielberg legújabb alkotása a legkevésbé „spielberges", mégis bombasiker lett. Az első...
Demóna - lenyűgözően látványos miközben az Ördöggel szimpatizál
2014. június 10. kedd
Sokan viszolyognak minden Walt Disney filmtől, és bár én nem tartozom közéjük, a Stúdió legújabb...

Könyvismertető

Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának 2010 decemberi rendezvényén Istent is lehet...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Kövess minket facebookon!