Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

nov.
25

nov. 25. 10:00 - 17:00

dec.
9

dec. 9. 9:00 - 17:00

dec.
29

16:00 dec. 29. - 10:00 jan. 1.

dec.
31

18:00 dec. 31. - 10:00 jan. 1.

A Mester

The Master s„Ha rájössz, hogyan kell Mester nélkül élni, aki segít eligazodni az életben, akkor ígérd meg, hogy szólsz nekünk, mert te leszel az első az emberiség történetében, akinek ezt sikerült megértenie."

Ezzel a megdöbbentő gondolattal zárul a film egyik párbeszéde, ami magában foglalja a történet központi kérdését és üzenetét. Lehet egy ember a maga ura, vagy egy másik embert kell szolgálnia? Vajon tudunk egyáltalán szabadok lenni, és ha igen, hogyan? Ha magunk irányítjuk életünket vagy, ha a Mester (a Filozófia, a Vallás) irányítása alatt élünk?

Paul Thomas Anderson olyan rendező, akitől a filmszakma és a közönség is különleges teljesítményt vár, és amit most átnyújt nekünk, az valóban elég különleges. Ezúttal a szekták keletkezésének körülményei, a guruk működésének lélektana a témája. A fájdalom, a düh, a zavarodottság, az ivás, a szex, és a pszichológia kerül terítékre.Hoffman

A film nem könnyű, szexuális tartalma miatt pedig legyen mindenki elővigyázatos! Nem tinédzsereknek, pláne nem gyerekeknek való alkotás. Hibátlannak sem mondható. Néha lelassul - talán túlságosan is - a téma, amit feszeget azonban nagyon érdekes. Közben rabul ejt, és magába szippant. Tanúi lehetünk a marginális létben fulladozó figurák sodródásának, beleláthatunk a sarlatánok csilivili filozófiájába - mindezt belehelyezve a második világháború utáni Amerika mindennapjaiba, kiváló érzékkel, közhelyek nélkül.

Anderson ezúttal második alkalommal nyúl a szektavezetők életének témájához. Első ilyen témájú filmje a Magnólia volt, Tom Cruise főszereplésével. A Mester viszont az eddigi legkomplexebb és legnehezebben érthető alkotása.

A Mester című film a szcientológia korai történetét feldolgozva próbál választ keresni arra, mennyire működnek az önsegítő pszichológiai módszerek és filozófiák által nyújtott lehetőségek - valójában azonban bármelyik szekta magára ismerhet.
A szcientológia alapítóját, L. Ron Hubbardot Philip Seymour Hoffman alakítja, filmbeli neve Lancaster Dodd, aki Az Ügy elnevezésű áltudományos, önsegítő program vezetője. Követői Mesternek hívják. A szcientológiához hasonlóan, Az Ügy tanítása szerint az emberi lélek több millió éves, különböző „edényekben", azaz testekben születik újjá. A „feldolgozás" elnevezésű terápia során (a szcientológusok auditálásnak nevezik) az alanyok képesek a felhalmozódott traumákat, nem kívánt terheket és az állatias ösztöneiket levetkőzni, és ezzel megszüntetni azt az akadályt, ami lehetetlenné teszi, hogy egy tökéletesebb állapotba kerüljenek. A végső cél az önuralom és önkontroll megvalósítása, aminek hatására még a pszichológiai problémák, és az egészségügyi gondok is meggyógyulnak - összpontosított agyi „feldolgozás" révén. Lancester Dodd karizmatikus vezető, felesége (Amy Adams) mindenben támogatja, jó anyagi körülmények között élnek, lányuk is a mozgalom odaadó híve, csak a fiúk (Jesse Plemons) szkeptikus, mert úgy látja, apja mindent menet közben rögtönöz, ahogy esetlegesen éppen kipattan a fejéből. Közben megismerjük Freddie Quellt (Joaquin Phoenix), aki lelkileg és mentálisan is instabil.Phoenix

Joaquin Phoenix, akitől semmi hasonlót nem láttunk eddig, most olyan zseniálisan játszik, amely De Niro alakításaihoz teszi hasonlóvá. Az általa játszott Quell, tengerészgyalogosként megjárta a világháborút, és 1945-ben pszichológiai problémák miatt elbocsátottak az Egyesült Államok tengerészetének kötelékéből. Fiatal férfiként legszebb éveit töltötte a fronton, a japánok ellen harcolt, zavartan és kétségbeesetten érkezik haza. Alkoholista lett, arca sovány és félelmektől gyötört, nyomorúsága sodorja ide-oda, és végül elnyeli a saját fájdalma. Magának főzi a pálinkát, munkahelyről munkahelyre vándorol, úgy tűnik, csak a szex érdekli. A „sors" kiszámíthatatlan szeszélyének köszönhetően összetalálkozik „megváltójával", A Mesterrel, Az Ügy vezetőjével. A Mestert tanoncok és rajongók, Az Ügy tagjai veszik körül, de figyelme megismerkedésük után szinte csak Quellre összpontosul, hiszen Dodd igazi kihívást lát a kallódó férfiban. Ha sikerülne kikúrálni ezt az ösztönembert, akkor az mindenekfelett bizonyítaná mozgalmának sikerét. A Mester különös, személyes kérésekkel bombázza Freddiet, aki maga is meglepődik, hogy mennyire megkönnyebbül a kérdésektől. Quell olyan embert lát a Mesterben, aki segíthet abban, hogy kezébe vegye élete irányítását.
Anderson, a két férfit egymás tökéletes ellenpontjaként ábrázolja, akik között úgy szikrázik a levegő, mintha egy nukleáris erőműben lennénk. Kapcsolatuk valóságos szimbiózissá alakul.

Vajon ez a mozgalom képes-e segíteni ennek a lelkileg sérült háborús veteránnak? Egy kallódó senkinek?

Anderson a filmben, minden eddig jól bevált eszközét újra alkalmazza, hosszan exponál, a zene disszonáns, a szereplők Hoffman Phoenixegyes élethelyzetei és eseményei ismétlődnek, hogy a szereplők lelki fejlődését még hűségesebben tudja ábrázolni.

Az Ügy gyengesége éppen az, ami egyben olyan vonzóvá teszi a kereső emberek számára. A szekta arra a belső gőgre alapoz, hogy az ember képes kezébe venni a sorsát és irányítani az életét, terhektől, bűnöktől meg tudja tisztítani és váltani magát. Saját erőből, egyedül, legfeljebb egy Mesterrel, de mindenképpen Isten nélkül. Csakhogy a probléma éppen az, és Anderson is ezt bizonyítja a filmben, hogy az ember soha nem lesz képes megválaszolni belső kérdéseit és önmagában úrrá lenni belső harcain.

A mozi azonban nemcsak a szekták működését vizsgálja, hanem egy sokkal általánosabb kérdést feszeget, az emberi természet és a vallás közötti összefüggést. Anderson szerint a kettő között feszültség van. A vallás elfedezi, vagy még rosszabb esetben stimulálja is az ember alantas természetét. A szektavezér a film végén alig különbözik az állatias Quelltől - annak ellenére, vagy éppen azért, mert minden erejével azért küzd, hogy saját természetén uralkodni tudjon. Anderson teljesen szkeptikus az önsegítő vallásokkal kapcsolatban, nem hiszi, hogy bármelyike megoldaná az ember örökös harcát a bűnnel valamiféle terápia segítségével. Még a kereszténység is (amely egyébként többek között arról szól, hogy az ember megtalálja Istent, és felad minden olyan téveszmét, hogy meg tudja menteni magát) néhány elhajlásban magáévá tette azokat a nézeteket, amik elhitetik követőivel, hogy "ha követsz minket, minden sikerülhet. Mindig boldog leszel és egészséges".PHOENIX window

A terápia során Dodd egy alkalommal arra kényszeríti Quellt, hogy a szobában a faltól az ablakig sétáljon oda-vissza, oda-vissza. Meg kell érintenie a falat az egyik oldalon, és az ablakot a másikon. Órákig, lehet, hogy napokig tart a terápia, miközben Quell vágyakozva néz ki az ablakon, szabadulás után sóvárogva. Mint egy bezárt oroszlán a rács mögött. Quellt hamis reményekkel táplálja, áltudományos módszerekkel hitegeti egy rettenetes szektavezető, miközben be van zárva saját világába, és a klausztrofobikus szektába.

A keresztyének ismerik az igazi utat: ahelyett, hogy fejüket a falba vernék, vagy vágyakozva tekintenének ki az ablakon, hogy szabadulást kessenek, hittel sétálhatnak ki azon a nyitott ajtón, amit Jézus Krisztus tárt ki. Ő az Ajtó (Az Igazi Mester), aki olyan életbe vezet, amelynek van értelme és célja, amely nem jár a sötétségben.

 

 

 

A Mester

(The Master)

színes, feliratos, amerikai filmdráma, 144 perc, 2013

16 éven felülieknek

rendező: Paul Thomas Anderson

forgatókönyvíró: Paul Thomas Anderson

operatőr: Mihai Mălaimare Jr.

producer: Paul Thomas Anderson, Megan Ellison, Daniel Lupi, Joanne Sellar

vágó: Peter McNulty, Dylan Tichenor

szereplők:

Philip Seymour Hoffman (Lancaster Dodd)

Joaquin Phoenix (Freddie Sutton)

Amy Adams (Mary Sue Dodd)

Laura Dern (Helen)

Kevin J. O'Connor (Bill White)

Rami Malek (Clark)

Jesse Plemons (Val Dodd)

 

Hozzászólások  

 
#1 Zila Péterné 2013-05-15 09:29
Jó lenne erről sokat beszélgetni! Egy keleti vallási vezetőtől hallottam egyszer, hogy az ő vallása az emberek guru-szükségletét elégíti ki. Milyen más a mi Mesterünk, Krisztus, Aki kinyitja az ajtót nekünk. Köszönöm ezt a gondolatébresztő elemzést.
 

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Fekete mise
2015. november 11. szerda
A Black Mass problémás üzenetet hordoz, egy problémás, egyre...
Élve eltemetve (Buried)
2011. máj. 16. hétfő
  16 éven aluliaknak nem ajánlott!   Ha rettegsz a bezárt, szűk helyeken, akkor az...
Őrült, dilis szerelem (Crazy Stupid Love)
2011. szeptember 13. kedd
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték Íme, egy szellemesen okos mozi – még az...
Szerelem (Amour)
2013. március 02. szombat
A provokatív témákat boncoló osztrák rendező, Michael Haneke legújabb filmje a Szerelem, szinte...
Az éhezők viadala (The Hunger Games)
2012. április 27. péntek
színes, feliratos, amerikai sci-fi akciófilm (2012)(Csak 16 éven felülieknek) Mivel nem olvastam...
Lincoln
2013. február 05. kedd
Steven Spielberg legújabb alkotása a legkevésbé „spielberges", mégis bombasiker lett. Az első...
Éjfélkor Párizsban (Midnight in Paris)
2011. november 21. hétfő
színes, feliratos, spanyol-amerikai romantikus vígjáték, 94 perc, 2011 Az 1920-as évek irodalmi...
Holnapolisz
2015. június 14. vasárnap
Manapság valahogy nem tudunk kifogyni a mozikban a disztópikus...
Tegnap éjjel (Last Night)
2012. máj. 21. hétfő
színes, szinkronizált amerikai-francia dráma, 93 perc hazai bemutató: 2012. május 24. Dráma nem...
A némafilmes (The Artist)
2012. február 29. szerda
fekete-fehér, feliratos, francia némafilm, 100 perc, 2011 Kinek jutna eszébe 2011-ben...

Könyvismertető

12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának 2010 decemberi rendezvényén Istent is lehet...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Kövess minket facebookon!