A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

ápr.
28

ápr. 28. 10:00 - 16:00

ápr.
28

ápr. 28. 10:00 - 16:00

máj.
1

máj. 1. 10:00 - 16:00

máj.
12

máj. 12. 9:00 - 17:00

Szerelem (Amour)

Amour sA provokatív témákat boncoló osztrák rendező, Michael Haneke legújabb filmje a Szerelem, szinte minden jelentősebb film-díjat elvitt az idén, köztük a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat is. A rendkívül merész film legfontosabb kérdése az élet, a szerelem és a halál kapcsolata.

Vajon túlél-e minket bármi is ezen a földön? Mit jelent az időskori szerelem? Érdemes élni, ha már megöregedtünk és magatehetetlenek vagyunk egy ágyhoz kötve? Mi marad, ha már mindent elveszítettünk?

A filmben nincsenek akciók, nincsenek mozgalmas jelenetek, csak bezártság, szűkülő élettér és elkeseredés. Michael Haneke, maga is túl a hetvenen, egy idős, nyolcvanas éveikben járó házaspár életének utolsó szakaszát mutatja be. A főszerepeket Jean-Louis Trintignant és Emmanuelle Riva játsza rendkívül felkavaróan. A 83 éves Trintignant tíz éve nem állt felvevőgép elé, most csak ennek az embert próbáló szerepnek a kedvéért vállalta újra a rivaldafényt. Riva a 86. születésnapját ünnepli ebben az évben, és születésnapi ajándékként számtalan díjat vitt el fiatal kolléganői orra előtt.
Miért övezi ilyen nagy megdöbbenéssel vegyes érdeklődés a filmet?
A müncheni születésű osztrák Haneke könyörtelen filmrendező. Történeteit a félelem, az aggodalom uralja, hirtelen és váratlan erőszakos jelenetekkel megtűzdelve. A Furcsa játék című filmjében például az erőszak kérdését járja körül kíméletlen ridegséggel. A zongoratanárnőben egy bécsi zeneakadémián tanító nő önpusztító, groteszk szexuális szokásai kerülnek terítékre. A Rejtélyben, amely valószínűleg a nagyközönség számára a leginkább nézhető filmje, egy ismeretlen zsaroló zaklat egy családot. A Fehér szalag az I. világháború előtti időkbe röpít vissza, egy protestáns német faluba, ahol baljóslatú események történnek.

A szerelem című filmben Georges (Jean-Louis Trintignant) és Anne (Emmanuelle Riva) nyugdíjas zenetanár házaspár, akikAmour 2 szépen berendezett, könyvespolcokkal telezsúfolt párizsi lakásban élnek. A nappali központi helyét egy hatalmas versenyzongora foglalja el, melyen egykor legtehetségesebb tanítványaik játszottak. Boldogok, bár elszállt az idő felettük, mégis kölcsönösen tisztelik egymást, aktív életet élnek, koncertekre járnak, megelégedettnek látszanak. A dolgok azonban nem maradhatnak így örökké. Egy közös reggeli alatt Anne hirtelen megmerevedik, mint amikor egy felhúzható játék elakad. Teljesen kifejezéstelen arccal ül, és bármit próbál tenni Georges, semmi nem kelti életre a feleségét. Georges pánikba esik, de nem tud segíteni. Anne kórházba kerül, és hazatérésekor látjuk, hogy jobb oldala már szinte teljesen lebénult. Mindketten tudják, hogy kezdetét vette valami visszafordíthatatlan. Anne megígérteti férjével, hogy bármi történjen, soha többé nem viszi vissza a kórházba. Ahogy Anne fizikai és mentális állapota egyre romlik, Georges készségesen fésüli, eteti a feleségét, amíg a teher már elviselhetetlenné válik. Az Annét sújtó demencia következtében a kettőjük közötti kommunikáció is lehetetlenné válik. Trintignant arcát nem csak az aggodalom barázdái szántják végig, de a rémület és a félelem is, hiszen a nő, akit egykor szeretett, szertefoszlik a szemei előtt.

Amour 1Haneke kíméletlen pontossággal és minden sietség nélkül mutatja be, hogyan válik ez a kilátástalan helyzet elbarikádozott, ostromállapothoz hasonlítható helyszínné, ahol a kívülállók – még a barátok, és közeli családtagok – segítsége sem szívesen látott, és szinte értelmetlen beavatkozás. Lányuk, akit Isabelle Huppert alakít - remekül - próbál közbelépni, de saját kátyúba jutott élete éppen elég megoldhatatlannak látszó feladat elé állítja.
A rendezők többsége, ha az öregedés, a halál témájához nyúl, akkor nemcsak valamelyest ünnepélyességgel teszi, de igyekszik reményt is sugallni, hogy nem volt hiába. A Szerelem című film esetében ebből egy szemernyit sem kapunk. A két öreg közös életének utolsó periódusa: pokol a Földön. Ebben az összefüggésben a cím szinte ironikussá válik. Egy kritikus szerint „a gonosz lepréselt, száraz virága, elfojtott, egy ki nem mondott imádságokkal teli könyvben". Lehet, hogy csodáljuk a színészek játékát és Haneke rendezői bravúrjait, de az irtóztató kilátással nem értünk egyet. A keresztyének élete sokkal több ennél a siralomnál. Geoges és Anne számára nincs békesség, nincs megváltás, nincs bűnbocsánat – és remény sincs. A szenvedésnek nincs értelme, sehová nem vezet, a halál pedig egyszerűen csak halál: kegyetlen, torz és rettenetes – nincs kegyelem. A közös szenvedés olyan, mint egy halotti lepel, amely sorsukra rávetíti rettenetes árnyékát olyannyira, hogy mindketten szinte megutálják saját életüket, amiért így ér véget. A zene, ami eddigi életük középpontja, célja és örömforrása volt elmúlt, nem használhatják többé. Kiürültek, nincs senki és semmi, ami kitölthetné, felemelhetné, megválthatná nyomorult állapotukat, és a film végére kiderül, erkölcsi tartásuk sem maradt.

Milyen kár, hogy a bennünket körülvevő kultúra szerint az élet alappillérei a szívfájdalom, a szomorúság, a veszteség, az erőszak és a szex. Megjelenésük a filmművészetben – amely az egyik legnagyobb hatású művészeti ág – annyira domináns, hogy a nézők azt gondolják, kell valami hamisságnak lennie abban az alkotásban, amelyik a reményről, kegyelemről, vigaszról és boldogságról szól. Valóságos kár és veszteség származik sok ember életére nézve abból, hogy egy olyan tehetséges rendező, mint Michael Haneke minden kompromisszum nélkül ragaszkodik a kétségbeejtő világképéhez, és a filmművészet csúcsának tartott Oscar-díjjal jutalmazott filmje sajnos még sokakat meg is győzhet erről.

 

Szerelem

(Amour / Love)

színes, feliratos, francia-osztrák-német filmdráma, 125 perc, 2012

(12 éven felülieknek)

rendező: Michael Haneke

forgatókönyvíró: Michael Haneke

operatőr: Darius Khondji

producer: Stefan Arndt,

Margaret Ménégoz

vágó: Nadine Muse, Monika Willi

szereplők:

Jean-Louis Trintignant (Georges)

Emmanuelle Riva (Anne)

Isabelle Huppert (Eva)

William Shimell (Geoff)

Rita Blanco

Laurent Capelluto

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Vadállatok (Savages)
2012. október 13. szombat
Minden kétséget kizáróan az év legtalálóbb filmcímének képzeletbeli díját Oliver Stone...
Rio
2011. máj. 02. hétfő
színes, magyarul beszélő, brazil-kanadai-amerikaianimációs vígjáték, 96 perc, 2011 Egyszer volt,...
Gravitáció
2013. október 11. péntek
Ha a filmtörténelemben érdemes volt valaha filmet 3D-ben készíteni, akkor a Gravitáció bizonyosan...
Fékezhetetlen (Lawless)
2012. szeptember 25. kedd
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 115 perc, 2012 16 éven felülieknek A filmbemutatók...
A félszemű és a Fekete hattyú
2011. január 24. hétfő
  (Filmszemle az Oscar-díj átadás előtt) Hamarosan újra átadják a filmipar legrangosabb...
Demóna - lenyűgözően látványos miközben az Ördöggel szimpatizál
2014. június 10. kedd
Sokan viszolyognak minden Walt Disney filmtől, és bár én nem tartozom közéjük, a Stúdió legújabb...
Egy jobb világ (Haevnen / In a Better World)
2011. április 01. péntek
Susanne Bier, az ismert dán rendezőnő jelentős sikerekkel a háta mögött (Testvéred feleségét,...
Ida
2015. február 20. péntek
Már csak alig pár nap van hátra az idei Oscar-gáláig,...
Biutiful
2011. október 14. péntek
színes, feliratos, spanyol-mexikói filmdráma, 2009 148 perc, 16 éven felülieknek A mexikói...
Holnapolisz
2015. június 14. vasárnap
Manapság valahogy nem tudunk kifogyni a mozikban a disztópikus...

Könyvismertető

Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Kövess minket facebookon!