Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

okt.
21

okt. 21. 9:00 - 17:00

okt.
24

okt. 24. - okt. 29.

nov.
4

nov. 4. 10:00 - 16:00

nov.
11

nov. 11. 10:00 - 16:00

A félszemű és a Fekete hattyú

 

(Filmszemle az Oscar-díj átadás előtt)


felszemuHamarosan újra átadják a filmipar legrangosabb elismerését, az Oscar-díjat. A szokásokhoz híven, már az év elejétől megindultak a találgatások, vajon kik nyerik az idén az arany szobrocskát.

A most 83. alkalommal megrendezésre kerülő gálára február 27-én kerül sor, immár hagyományosan a hollywoodi Kodak Színházban.

A következő hetekben igyekszünk olvasóinknak az Oscar várományos filmek közül minél többet bemutatni, hogy mindenkinek legyen ideje eldönteni melyikre érdemes jegyet váltania.  Az alkotások legnagyobb része várhatóan február hónapban kerül a hazai mozikba.

A legesélyesebb sokak kedvence, A közösségi háló, David Fincher rendezésében, Aaron Sorkin forgatókönyvével, a főszerepben Jesse Eisenberggel. A filmet tavaly november óta nagy sikerrel játszák a hazai mozik is és honlapunkon már írtunk róla részletes ismertetést. Esélyeit növeli, hogy az amerikai Filmkritikusok Országos Társasága (NSFC) a tavalyi év legjobb filmjének választotta. A Golden Globe (Arany Glóbusz)  idei díjkiosztó gáláján, január 16-án pedig minden fontosabb díjat elvitt.

A másik befutónak a hazánkban 2011. február 11-én mozikba kerülő

* * *

A félszemű (True Grit)


című western filmet tartják, amely a zseniális Cohen-testvérek legújabb alkotása. A négyszeres Oscar- díjjal jutalmazott „Nem vénnek való vidék” című, mondhatni tökéletes filmjük óta (tényleg csak 18 éven felülieknek ajánljuk), sok mindent elnézünk a Cohen-testvéreknek. Még azt is, hogy westernjüket sokszor ragadja magával a melankólia lassú árja.
A félszemű nehezen kúszott fel a filmek népszerűségi listáján, de végül a bemutatót követő 3. héten az előzetes becslések szerint 15 millió dolláros (3 milliárd forintos) jegybevétellel vette át a vezetését. A film eddigi összbevétele már átlépte a százmillió dolláros álomhatárt is: a 90-es évek óta nem volt rá példa, hogy egy western százmilliónál többet érjen el az észak-amerikai filmpiacon.

Az élet nem fair. Legalábbis addig biztosan nem lesz az, amíg a film főszereplője, a tornádó erejű Mattie Ross (Hailee Steinfeld briliáns első szerepe) kézébe nem veszi a dolgokat, hogy igazságot szolgáltasson.

A történet egyszerű. A talpraesett 14 éves farmerlány Mattie Ross, a film elején eldönti, rendbe teszi apja dolgait, akit egy Tom Chaney (Josh Brolin) nevű ember gyilkolt meg a szomszéd városban és ez a gonosztevő mellesleg még apja munkaadója is volt. Chaney a bűntény elkövetése után elszökött, majd csatlakozott a hasonló törvényen kívüliekhez, köztük a rosszhírű Ned Pepperhez.
Mattie előtt világos, apja haláláért nem tud egyedül igazságot szolgáltatni (jófajta keresztyén nevelést kapott lány lévén a bibliai igazságszolgáltatáshoz hasonlóan akar apjának elégtételt szerezni), bár a film első jelenetének frappáns párbeszédei semmi kétséget nem hagynak afelől, hogy Mattie esze és szíve a helyén van. A legkegyetlenebb alakot választja ki a feladatra, Rooster Cogburnt (Jeff Bridges), hogy a végrehajtásban segítségére legyen. Miután Mattie nagy nehezen alkut köt a wishky kedvelő Cogburnnel, a kiváló céllövő texasi tehenészlegény LaBoeuf (Matt Damon) is színre lép, szintén Chaneyt üldözi pénzjutalom fejében: egy texasi szenátor meggyilkolása miatt eredt a gyilkos nyomába.

Figyelem! A filmben váratlan, rendkívül erőszakos jelenetek is előfordulnak.
Meglepő trió indul útnak, hogy felejthetetlen kalandokba keveredjen. Bár a szavak szintjén szüntelenül párbajoznak egymással, a lövések csak később dördülnek el, és ettől válik a történek egészen érdekessé. Az „igazságszolgáltatásért” azonban mindenkinek „fizenie” kell - még az elszánt Mattie-nek is.

„A félszemű”, Charles Portis 1968-ban készült, ugyanilyen című novellájának második feldolgozása. Az első megfilmesített változat főszereplője 1969-ben John Wayne volt, aki egyetlen Oscar-díját éppen ennek a szerepnek köszönhette. A rendezők olyan hűen követték a novella eredeti szövegét, amennyire csak lehetséges. Szó szerint átvették a könyv párbeszédeinek nagy részét, ami ebben a filmben különösen fontos, hiszen először minden a szócsatákban dől el.
Jeff Bridges Cogburnje sötétebb és emberibb, mint nagy elődjéé, John Wayne-é. Bridges nagyszerűen formálta át a szerepet a maga képére. Várhatóan Oscar-jelölést kap érte.

A film első képkockája egy bibliai idézet: „Futnak a bűnösök, ha nem üldözik is őket, de az igazak biztosnak érzik magukat, mint egy oroszlán.” (Példabeszédek 28,1) Az egész alkotást egyfajta Ótestamentumi levegő lengi körül, a film zenéje is zsoltárok dallamait eleveníti fel. A hősök Isten kegyelméről és irgalmáról beszélnek, közben a vásznon igazi bosszú bontakozik ki. A film egyik kulcsjelenetében a narrátor mondja: Mindenért fizetned kell ebben a világban. Nincs ingyen semmi, csak az Isten kegyelme.  

A kulcsfigurák ugyan erkölcsileg hősnek tartják magukat, mégis a filmből szomorú, önelégült közöny árad. Az üzenet kemény: Nincs számunkra kegyelem ezen a földön, sem ideiglenes, sem örökkévaló. Rá vagyunk kényszerülve, Mattiehez hasonlóan, hogy saját kezünkbe vegyük a sorsunkat. Még az igazságszolgáltatás sem az igazi, pedig ez a film központi témája. Mattie apja pisztolyát hordja magánál egy lisztes tarsolyban. „Ezzel fogom megölni Tom Chaneyt!” – mondja Mattie, és közben a néző számára világossá válik, hogy itt nyilvánvalóan nem igazságszolgáltatásról, hanem bosszúvágyról van szó. Mivel több bibliai idézet hangzik el a film során a Cohen testvérek akár a Róma 12,19-et is idézhették volna: „Ne álljatok bosszút önmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az ő haragjának, mert meg van írva: „Enyém a bosszúállás, én megfizetek” - így szól az Úr.”

A film vége egyszerre lenyűgöző és hihetetlenül elkeserítő. Mi történik Chaneyvel? – már nem is érdekes. Meghal vagy életben marad? – sosem derül ki.  Mi számít hát ezek után?  A képkockák egy olyan világba vezetnek bennünket, ahol az ártatlanok szenvednek, és küzdenek, anélkül, hogy ennek bármi értelme is lenne. Nincs igazi végkifejlet, nincs valós feszültség feloldás (katarzis), Mattie-t és Roostert mindössze az események sodorják magukkal.

A film eredeti címének (True Grit) pontos magyar fordítása: Igazi jellem. Ennek keresése lehet az élet mozgatórugója, hajthat bennünket előre, lépésről lépésre, még ha véresen, áldozatok árán is. Kérdés, hogy megtaláljuk-e? Igazi jellemmé tudunk-e válni az élet harcaiban?


A félszemű (True Grit) 2010

színes, feliratos, amerikai western
106 perc
rendező: Ethan Coen, Joel Coen
író: Charles Portis
forgatókönyvíró: Joel Coen, Ethan Coen
zeneszerző: Carter Burwell    

szereplő(k):
Matt Damon (La Boeuf)
Jeff Bridges (Reuben J. Cogburn rendőrbíró)
Hailee Steinfeld (Mattie Ross)
Josh Brolin (Tom Chaney)
Barry Pepper ('Lucky' Ned Pepper)
Domhnall Gleeson (Moon)
Elizabeth Marvel (a felnőtt Mattie Ross)
 

Weberné Zsikai Mária

* * *

Fekete hattyú (Black Swan)

feketehattyuNatalie Portman az idei Golden Globe (Arany Glóbusz) díjkiosztón Beverly Hills-ben megkapta a film főszerepében nyújtott egészen rendkívüli teljesítményé-ért a legjobb női alakítás díját, amit nagyon megérde-melt. Mivel a bennfentesek szerint a Golden Globe egyben az Oscar előszobája is, Portman nagy reményekkel vonulhat majd végig február 27-én a Kodak Színház vörös szőnyegén.
Alig került a pszicho-thrillerből horrorfilmbe átcsapó alkotás a mozikba, máris megosztotta a kritikusokat és a közönséget.
Magam is bizonytalanul fogtam az ismertető megírásához, mert a hibátlan színészi teljesítmény ellenére a film csak nagyon kevesek számára nézhető! Mégis tudnunk kell róla, mert a hazai mozik is hamarosan műsorukra tűzik - Portman teljesítménye és a rendező elismertsége miatt jelentős sajtóvisszhang várható.

Mielőtt tovább lépnénk, álljon itt egy komoly figyelmeztetés:  
Figyelem! Az alkotás nem klasszikus balett film. Csak azoknak a felnőtteknek ajánljuk, akik képesek feldolgozni a véres jelentek látványát, bizarr, öntudatlan öncsonkítások, hallucinációk ábrázolását. A filmben szereplő leszbikus jelenetek sokakban feldolgozhatatlan nyomokat hagyhatnak! A színészi játék briliáns, de morális tartalma a keresztyén értékrenddel össze nem egyeztethető.

A „Pi” elkészítése óta, Darren Aronofsky rendező filmkísérleteinek egész sorát nézhette végig a nagyközönség, beleértve tavalyi sikerfilmjét „A pankrátor”-t, amely az alkotó szándéka szerint testvérpárja a Fekete hattyúnak. A pankrátorban egy férfi küzdelmét nézhetjük végig, ahogy saját testét felhasználja álmai megvalósítására. A Fekete hattyúban egy nő teszi ugyanezt. Aronofsky egyetlen filmje sem könnyű falat. A „Rekviem egy álomért”, vagy „A forrás képsorai” mély nyomot hagynak a nézőben és az ilyen hatástól alig lehet megszabadulni. Ez a filmrendező távolról sem látja rózsaszínben a világot.
Nem számíthatunk másra a „Fekete hattyú” esetében sem, melynek hallucinációi olyanok, mint egy bizonytalan utazás képei valami barlang közepe felé, amely egyre szűkebb és egyre sötétebb.
A Fekete hattyú színfalak mögött játszódó drámaként indul a női ambíciókról, a sikerességről, amely ebben a filmben perverz eredményre vezet. Nina Sayers (Natalie Portman) megszállottan tökéletesíti tánctechnikáját egy balett társulatnál New Yorkban, amikor végre reflektorfénybe kerülhet Csajkovszkij klasszikusának, A hattyúk tavának közelgő bemutatóján.

A manipulatív színházigazgató Thomas Leroy (Vincent Cassel) nagyon jól felismeri, hogy Nina rendelkezik mindazzal az ártatlansággal, önfegyelemmel, ami a Fehér hattyú szerepének eltáncolásához szükséges. Mégis azt követeli tőle, hogyha a főszerepet meg akarja kapni, el kell tudni táncolnia a szenvedélyes, a fékezhetetlen, a fegyelmezetlen Fekete hattyút is. Leroy szerint Nina bűntudat köré csavarodott lelkiismerettel nem lesz képes megfelelni a szerep elvárásainak. Nehéz lenne nem egyetérteni vele: Nina suttogó hangja, elkényeztetett élete, lányát teljes függőségben tartó, mindenbe beleszóló anyja, Erica (Barbara Hershey) és szexuális naivitása a balett igazgatót igazolják. Nina egy gyereklány, bár korát tekintve legalább 28 éves. Tovább nehezíti Nina helyzetét, hogy egy impulzív, a tetoválását is kihívóan viselő lány Lily (Mila Kunis) éppen ekkor csatlakozik a társulathoz. Mindez Nina becsületes, ám sérült lelkének valóságos rémálmot jelent.

Darren Aronofky, Mark Heyman forgatókönyvéből dolgozva, felsorakoztatja a balett filmek összes klasszikus elemét, a gyönyörű ruhákat, a lírai jeleneteket, a folyamatos gyakorlást, a versengést, és mindezt irgalom nélkül horrorba fordítja.
A szörnyűség növekszik, ahogy Nina belső élete lassan megtébolyodik. Miközben Csajkovszkij Hattyúk tavának zenéjére a balerinák - maguk mögött hagyva az élsportolók edzéstervét meghazuttoló hihetetlen mennyiségű gyakorlást - úgy táncolják el a különböző figurákat, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb dolga. Az előttünk pergő filmkockák tanulsága szerint, mindez ugyanakkor a szinte visszafordíthatatlan nárcizmus világa is, amit a filmrendező a sok-sok tükör jelenlétével még tovább hangsúlyoz. Lehet, hogy Nina szerelmes saját tükörképébe, de képtelen elfogadni önmagát. Már a film legelején Leroy meggyőzi Ninát, hogy addig soha nem lesz belőle nagy táncos, amíg szexuálisan fel nem szabadítja magát.
A film ezután túl egyszerűen rágja a néző szájába a sugallni kívánt torz üzenetet és emiatt az eredmény elég kétséges lesz: a mondanivaló teljesen ellaposodik. A női főszereplő (Natalie Portman) mégis élete eddigi legjobb alakítását nyújtja, amit még a rendezői baklövés sem tud megtörni. Minden meghökkentő, sőt egyenesen félelmetes jelenetet tökéletesen ural. A filmben világosan kitapintható agyongyötört kapcsolata saját kialakulóban levő sötét erejével, melynek hihetetlenül bonyolult belső harcát három nőhöz való viszonyában ábrázolja a rendező: a társulatban frissen megjelenő Lily, majd a megkeseredett, idősödő balerina Beth (Winona Ryder) és különösképpen az anya (Erica) akinek túláradó, önző szeretete gyorsítja fel leginkább a lelkileg labilis Nina fekete hattyúvá válását. Miközben anya és lánya egyre elkeseredettebben vívják betegesen szoros kötödésükből következő halálos harcukat, a rózsaszín otthonból mérgező pokol lesz. Nina tökéletességre való törekvése lerombolja az ártatlanságát, aláássa épelméjűségét, és végül az életét követeli.

Fekete hattyú (Black Swan) 2010

Hazai bemutató: 2011. február 17.

színes, feliratos, amerikai film,
103 perc,
rendező: Darren Aronofsky
író: Andres Heinz
forgatókönyvírók:
Mark Heyman,
Andres Heinz,
John J. McLaughlin

szereplők:

Natalie Portman (Nina Sayers)
Mila Kunis (Lily)
Winona Ryder (Beth Macintyre)
Vincent Cassel (Thomas Leroy)
Sebastian Stan (Andrew)
Toby Hemingway (Tom)
Barbara Hershey (Erica Sayers)
Ksenia Solo (Veronica)

Weberné Zsikai Mária

 

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Őrült, dilis szerelem (Crazy Stupid Love)
2011. szeptember 13. kedd
színes, magyarul beszélő, amerikai romantikus vígjáték Íme, egy szellemesen okos mozi – még az...
A félszemű és a Fekete hattyú
2011. január 24. hétfő
  (Filmszemle az Oscar-díj átadás előtt) Hamarosan újra átadják a filmipar legrangosabb...
Az Argo-akció
2012. november 22. csütörtök
Közel-kelet. Amerikai követség. Dühöngő muzulmán diákok egy csoportja a kapuk előtt amerikai...
Maisie tudja
2014. február 24. hétfő
Maisie (Onata Aprile) hatéves, New Yorkban él és sok mindent tud. Tudja, hogy hivatásos rock...
Pénzcsináló (Moneyball)
2011. december 13. kedd
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 133 perc, 2011 Vajon beülnek-e a hazai mozilátogatók egy...
Holnapolisz
2015. június 14. vasárnap
Manapság valahogy nem tudunk kifogyni a mozikban a disztópikus...
Vadállatok (Savages)
2012. október 13. szombat
Minden kétséget kizáróan az év legtalálóbb filmcímének képzeletbeli díját Oliver Stone...
Biutiful
2011. október 14. péntek
színes, feliratos, spanyol-mexikói filmdráma, 2009 148 perc, 16 éven felülieknek A mexikói...
Szerelem (Amour)
2013. március 02. szombat
A provokatív témákat boncoló osztrák rendező, Michael Haneke legújabb filmje a Szerelem, szinte...
127 óra (127 Hours)
2011. február 22. kedd
A hat Oscar-díjra jelölt film Aron Ralston  (James Franco) profi hegymászó szívbemarkoló,...

Könyvismertető

Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának 2010 decemberi rendezvényén Istent is lehet...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Legjobb befektetés: a továbbadás

Tanúi és részesei vagyunk annak, hogy a szegénység és a gazdagság között egyre nagyobb szakadék tátong. Ezt a szakadékot áthidalandó, sok szegény ember mégis azt a látszatot igyekszik kelteni, mintha gazdag volna. Mindezidáig virágzott a hitelpiac, ami hozzásegítette a nincsteleneket ahhoz, hogy gazdagnak látszanak. Hasonlóan népszerűek a szerencsejátékok, ahol néhány tipp, vagy ügyes kártyaforgatás ígér gyors meggazdagodást. Alapvetően járja át korunkat ez a sóvárgás a többre, fényesebbre és korlátok nélküli szabadságra. Ezenközben arról sem hallgathatunk, hogy roppant lelki sötétség és erkölcsi nihil uralkodik a szívekben.

A törvényt betöltötte

„Ne gondoljátok, hogy jöttem a törvénynek vagy a prófétáknak eltörlésére. Nem jöttem, hogy eltöröljem, hanem inkább, hogy betöltsem." (Mt 5,17)

Jézus Krisztus többször is tanított életének, szolgálatának céljáról. A hegyi beszéd nagy ívű gondolatai között a fenti ige világítja meg Krisztus jövetelének jelentőségét. Tanítása az újdonság erejével hatott hallgatóira, és a sokaság álmélkodott azon, mert „úgy tanította őket, mint akinek hatalma van, és nem úgy, mint az írástudók".

Miként viszonyul Jézus és tanítása az ószövetségi törvényhez? Esetleg Jézus szokatlan gondolatai hatályon kívül helyezték a régi törvényt, és attól független, gyökerestől új tant és kegyességet léptettek életbe?

Emlékezz meg az útról!

„...emlékezzél meg az egész útról, a melyen hordozott téged az Úr, a te Istened!" (5Móz 8,2)

„Hosszú idő múlva aztán megjött ezeknek a szolgáknak az ura, és számadást tartott velük." (Mt 25,19)

Mindkét bibliai szakaszban számadásról van szó. Isten kegyelme, hogy időnként maga elé állít, és elszámoltat bennünket. Az adventi, karácsonyi, szilveszteri ünnepkörben több alkalom is kínálkozik arra, hogy az úrvacsorára készülve, számadást tehessünk. Ennek most csak egy fontos, keresztyén gyakorlatunkban mellőzött mozzanatára szeretném ráirányítani a figyelmet.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Kövess minket facebookon!