A weboldalon sütiket (cookies) használunk, hogy biztonságos böngészés mellett a legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A honlap további használatával Ön hozzájárulását adja a sütik használatához. Tudjon meg többet az oldalon használt sütikről.

Üdvözlünk a Biblia Szövetség Egyesületnél! Kövess Facebookon facebook 161, iratkozz fel RSS-re feed1, olvasd német de flag1 vagy angol EN Flag1 nyelvű összefoglalóinkat!

www.bibliaszov.hu

Programok

okt.
6

okt. 6. 10:00 - 16:00

okt.
8

okt. 8. - okt. 12.

okt.
20

okt. 20. 9:00 - 17:00

nov.
3

nov. 3. 10:00 - 16:00

Egy háború

War sA háború című dán mozi hatalmas feszültséggel telített kezdőjelenete pont oda repíti a nézőt, ahová valójában soha nem akar eljutni: az afganisztáni hadszíntérre.

Egy csoport dán békefenntartó kopár vidéken jár, egy vonalban lépkednek, egymástól egyenlő távolságra. Így biztonságos, mert vigyázniuk kell, hogy egyikük se lépjen aknára. Módszeresen haladnak előre. A katonák folyamatos kapcsolatban vannak bázisukkal és parancsnokaikkal, akik a szakértők nyugodt hangján osztanak parancsokat számukra. De érezzük, történni fog valami rossz. És tényleg bekövetkezik a tragédia, a következmények pedig örökre megváltoztatják a parancsnok, Claus Pedersen életét.
Pedersen, bűntudattól vezérelve maga is részt vesz katonái felderítő akcióiban, és még nem tudja, hogy ezzel bukását készíti elő. Néhány napja ugyanis az egyik katonáját felrobbantotta az akna. Mindenkit megráztak a történtek, és Pedersen leginkább azt tekinti feladatának, hogy vigyázzon katonáira, és tartsa a lelket bennük. Ugyanakkor figyelmezteti őket, hogy óvják a helybelieket, mert nem a falu lakossága ez ellenség, hanem a tálibok.
Miután Pedersent és csapatát elképesztő módon csapdába csalták, a másodperc töredéke alatt kellett sorsfordító döntést hoznia, aminek következtében visszahívták Dániába. Bíróság elé állítják, hogy számot adjon az általa elkövetett háborús bűncselekményről, miközben családi élete visszafordíthatatlan sérülést szenved.
Rendkívül hasznos számunkra, ha alaposan megfigyeljük a csapdajelenetet, mert a kiváló rendező, Tobias Lindholm, a nézővel együtt egy zajos, zavaros eseménysorba löki a katonákat. Nem véletlenül teszi ezt. Bajos nyomon követni, hogy mi is zajlik előttünk, mint ahogyan ez a valóságban is sokszor megesik velünk. Még a legjobb szándék mellett is nehéz igazságosan cselekedni a háború ködében. A parancsnok döntésének következményeként ártatlanok halnak meg. Hátborzongató feltenni a kérdést: Te mit tettél volna Pedersen helyében ott és akkor?
Melyik oldalon áll a rendező, aki tudatosan hozza a nézőt olyan helyzetbe, hogy kénytelen az etikai probléma mindkét oldalát megvizsgálni? A másik húsbavágó kérdés, vajon ez a lelkiismeretes vezető hajlandó-e hazudni a tárgyaláson, annak érdekében, hogy ne kényszerüljön a következő négy évet rács mögött tölteni.
Pilou Asbaek, a rendező kedvenc színésze kiválóan alakítja Pedersent, aki igazi jó ember és nem mellesleg jó katona is. De mit is jelent jó katonának lenni? A film finoman, de egyértelműen szegezi nekünk a kérdést. Más az értéke a mellettünk, körülöttünk élők, lélegzők és egy távoli ország lakosai életének? Milyen büntetés jár a bűnért?
A rendező egyetlen problémával kapcsolatban sem foglal állást. Saját bevallása szerint, csak a komplexitás bemutatására törekszik, hogy a néző megértse, minden döntés, minden esemény mögött érthető emberi indítékok állnak.
A film kimondatlanul is felveti továbbá ezeket a kérdéseket: Mit keres egy dán katona több ezer kilométerre az otthonától? Miért harcol a tálibok ellen, akik nem jelentenek közvetlen fenyegetést az országára? Miért áll Dánia 14 éve háborúban egy közel-keleti országgal?
A mozi első felében a harci eseményekkel párhuzamosan láthatjuk, hogyan próbál otthon a mindennapi élet gondjaival és három gyerekük nevelésével boldogulni Pedersen felesége, Maria (Tuva Novotny). Mindhárom gyerek zavart az apjuk hosszú távolléte miatt, nem pótolják jelenlétét a röpke telefonbeszélgetések. Ennek ellenére Pedersennek a családja iránti aggodalma és törődése szinte tapintható. Mit jelent egy családnak, ha egyik létfontosságú eleme, az apa hónapokig hiányzik? Pedersen messze, egy másik országban, kiválóan viseli gondját a csapatának, de a néző azt is látja, mit érez ezzel szemben saját családja, mit rombol bennük a hiánya.Krigen
Nem könnyű feladat végignézni a filmet, de megéri, mert elgondolkodtat, és arra késztet, hogy választ keressünk nyugtalanító kérdésekre. Egy filmklub közös beszélgetéséhez is remek kiindulópont. A legkellemetlenebb utóhatása mégis az, hogy bár kiváló alkotás, amit nagyra értékelünk, de tovább erősíti a kulturális relativizmus eszméjét. Hiszen nem érthetünk egyet azzal, hogy a jó és a rossz közötti különbség megítélése az ember dolga, mivel nincs abszolút igazság, amihez viszonyítani lehetne. És az sem igaz, hogy az embernek magának kell megítélni a cselekedeteit és választásait, mert minden ember individuum, egyedi elbírálás alá esik. Keresztyénként tudjuk, hogy Isten létezik és mindenható Úr. Jó és rossz ismerője, ő mondja meg, mi a jó és mi a rossz. Az igazság nem szubjektív (Jn 17,17), az igazság abszolút, és létezik egy morális rend, aminek megtartásáról vagy elvetéséről minden nép számot ad majd.
A háború szükségességéről vagy szükségtelenségéről milliók írtak és vitatkoztak már. Meglehetősen érzékeny és nehéz kérdés ez. Egy olyan világban azonban, amiben csupán bűnös emberek élnek (Rm 3,10-18), a háború elkerülhetetlen.

A filmet Törökországban forgatták afgán menekültekkel és már leszerelt dán katonákkal. Így akart a rendező a lehető legközelebb kerülni a témához, miközben szeretett volna a lehető legmesszebbre eltávolodni, hogy objektív képet tudjon átadni. Kérdés, hogy az objektív képalkotáskor kihez és mihez viszonyítunk, és vajon nem torzul-e végképp el a kép, ha önmagunkon kívül nincs más tanácsadónk?

A film 2016-ban Oscar-jelölést kapott a legjobb idegen nyelvű film kategóriában. A kategória győztese végül a Saul fia című magyar alkotás lett.

Egy háború

(Krigen/A War)

színes, feliratos, dán háborús filmdráma, 115 perc

(Bemutató: 2016. március 3.)

rendező: Tobias Lindholm

forgatókönyvíró: Tobias Lindholm

operatőr: Magnus Nordenhof Jonck

producer: Rene Ezra és Tomas Radoor

vágó: Adam Nielsen

szereplők:

Claus Pedersen - Pilou Asbaek

Maria Pedersen - Tuva Novotny

Najib Bisma - Dar Salim

Martin R. Olsen - Soren Malling

Lisbeth Danning - Charlotte Munck

Tájékoztatjuk honlapunk látogatóit, hogy a megjelent írásokhoz megszűnt a hozzászólás lehetősége. Kérjük szíves megértésüket!
(a Biblia Szövetség vezetősége)

Filmismertető

Pénzcsináló (Moneyball)
2011. december 13. kedd
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 133 perc, 2011 Vajon beülnek-e a hazai mozilátogatók egy...
Rendíthetetlen
2015. február 06. péntek
Laura Hillenbrand Rendíthetetlen című bestsellerének egyik legnagyobb...
A segítség (The Help)
2011. november 11. péntek
színes, feliratos, amerikai-indiai-emirátusokbeli filmdráma,146 perc, 2011 A film káprázatos...
Egy háború
2016. március 08. kedd
A háború című dán mozi hatalmas feszültséggel...
Pi élete
2013. január 09. szerda
A film a mozi csúcstechnológiájával alkotott csodavilág, lélegzetelállító látványosság. A...
Fékezhetetlen (Lawless)
2012. szeptember 25. kedd
színes, feliratos, amerikai filmdráma, 115 perc, 2012 16 éven felülieknek A filmbemutatók...
Amerika Kapitány: az első bosszúálló
2011. augusztus 18. csütörtök
(Captain America: The First Avenger)színes, magyarul beszélő, amerikai sci-fi akciófilm Az...
Az éhezők viadala (The Hunger Games)
2012. április 27. péntek
színes, feliratos, amerikai sci-fi akciófilm (2012)(Csak 16 éven felülieknek) Mivel nem olvastam...
Mielőtt meghaltam
2014. március 09. vasárnap
Matthew McConaughey átütő erejű alakítása úgy tündöklik ki ebből a nehéz drámából, sőt az elmúlt...
Szerelem (Amour)
2013. március 02. szombat
A provokatív témákat boncoló osztrák rendező, Michael Haneke legújabb filmje a Szerelem, szinte...

Könyvismertető

Egy guru halála
2013. január 04. péntek
Az író a gyermekkora bemutatásával kezdi a könyvet, valós és tényszerű képet festve a...
Búcsú a randevúktól
2013. február 12. kedd
Ritkán lehet olvasni ennyire őszinte és hiteles vallomást, bizonyságtételt. A címmel ellentétben...
Véletlenül milliárdos
2010. november 16. kedd
A közösségi háló (The Social Network) c. film bemutatójának másnapján tartotta...
Reflektorfényben a túlevés
2013. június 03. hétfő
„Isten a falánkságot (más szóval a túlevést) bűnnek tartja: 'Mert a dőzsölő és a falánk...
Társtaláló
2012. december 13. csütörtök
Egy fiú, aki 18 évesen lemondott az addig bevett szokásként gyakorolt randevúzgatásról, 5 évvel...
Fűtő Róbert: Béküljünk ki! ...de hogyan?
2013. november 04. hétfő
A legtöbb keresztyén könyv azt mutatja be, hogy milyennek kellene lennie a jól működő keresztyén...
A viskó
2011. január 13. csütörtök
A Biblia Szövetség Fontos kérdések előadássorozatának...
12 dolog, amit jó lett volna tudni az esküvőm előtt
2013. október 07. hétfő
A napokban olvastam egy cikket a magyarországi válások számáról. Megdöbbentő számadatok állnak...

Képek

SlideshowFx Picasa Widget for Joomla!
Copyright © 2010 www.OopsTouch.com

Cikkajánló Biblia és Gyülekezet folyóiratunkból

Mi történt húsvétkor?

Jonathan Edwards neves teológus szerint a történelem értelmezésénél a nem látható szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ezt nevezi meta-narrativának, azaz a földi eseményt a vele azonos időben történő mennyei és a pokolbeli történésekkel együtt kell vizsgálni. M is ezt próbáljuk tenni, amikor a következőkben húsvét titkát kutatjuk.

A mártír misszionárius

(Molnár Máriára emlékezve)

Szülővárosa és a külmissziói munka támogatói a közelmúltban Várpalotán emlékeztek a 125 éve született Molnár Máriára, a magyar református egyház misszionáriusára, aki Pápua Új-Guinea partjainál, a tengeren halt mártírhalált. Az 1950-ben Mánusz szigetén felállított síremlék őrá és a szigeten működő német evangélikus misszió II. világháborúban mártírhalált halt társaira emlékeztet. A japán katonák mintegy húsz misszionáriust és ugyanennyi német, a Bismarck-szigeteken maradt polgári lakost végeztek ki brutálisan 1943. március 16-án, az Akakize torpedóromboló fedélzetén. Közöttük volt Molnár Mária misszionáriusnő is, aki tizenöt évet töltött a pápuák között.

A Biblia és az egyházak

A keresztyén egyházakban újra és újra fellángolt a vita arról, hogy minek tekintsék a Bibliát: Isten szavának vagy csak egy olyan könyvnek, amiben benne van az Isten szava? Minden állítása igazságnak tekinthető, vagy csakis a megváltást érintő kérdésekben megbízható? Egy szinten áll más vallások alapirataival, vagy felülmúlja azokat?

A továbbiakban azt szeretnénk kedves Olvasóinknak bemutatni, hogy ebben a fontos kérdésben mit tanítanak a különféle keresztyén egyházak, illetve hogyan tükröződik az egyházak Bibliáról vallott felfogása hitvallásaikban.

A hiszékenység csapdái

Mai világunk egyre hangosabban, és egyre több mindent próbál eladni nekünk. Ha a tévét nézzük, vagy egy-egy napilapot olvasunk, (de még a keresztyén folyóiratokra, újságokra is igaz), hogy telis tele van nélkülözhetetlennek beállított árúk kínálatával. Mindig hangosabb reklámok özöne vesz minket körül a divat, a háztartás, az elektronika, a szórakozás és még inkább a gyógyászat témakörében. Egyre nehezebben tudunk ezek között eligazodni, és sokszor egy-egy kínálatnak be is ugrunk. Majd pedig vagy felfedezzük, hogy hitetés áldozatai lettünk, vagy nem, és az így szerzett nagyszerű cikkek, módszerek, életmódi tanácsok rabszolgáivá válunk; sőt apostolaivá lépünk elő. Sajnos, a keresztyén gyülekezetekben is gyakran találkozunk a legkülönbözőbb gyógyhatású csodaszerek elkötelezett apostolaival és terjesztőivel.

Reformátusok a nehéz időkben

(Megújulási kísérletek a magyarországi református egyházban a II. világháború után)

Az I. világháború és Trianon traumája után eszmélődő magyar reformátusság a misszió és evangélizáció végzésében kereste és látta a kibontakozás, a talpra állás legfontosabb eszközét, így ez a szolgálat különösképpen is fontos szerepet kapott az egyház életében. Ez részben sikerült is, ám alig múlt el néhány évtized, amikor ismét padlóra került az ország. A II. világháború szörnyűségei és az ezt követő időszak gazdasági-politikai válsága azonban újabb lendületet adott a korábbi kezdeményezéseknek, s ennek köszönhetően a felelős egyházi vezetőket ismét foglalkoztatni kezdte a belmissziói munka kérdése.

A találkozás öröme

A feltámadott Krisztussal való találkozás mindenkinek nagy örömöt jelentett. Az asszonyok „félelemmel és nagy örömmel" futottak, hogy megvigyék a feltámadás hírét a tanítványoknak. Amikor Jézus először megjelent az övéinek, „megörültek a tanítványok, hogy látják az Urat" (Jn 20,20). És azóta is minden Jézusban hívő embernek öröm, ha csendben őrá figyelhet, vele a hit által együtt lehet.

Megtörtént?

Azok, akik évek óta olvassák az újságokat, nézik a tv műsorait, és hallgatják a rádióadásokat, egyre gyakrabban teszik fel azt a kérdést, hogy amiről ezekből értesülnek, az valóban megtörtént? Hiszen néhány nap múlva ugyanabból a hírforrásból az ijesztő hírek, hitelesnek tűnt történetek cáfolatával is rendszeresen találkoznak.

Valószínű, hogy a hírszerkesztők közül kevesen gondolnak arra, hogy ez a lassan megszokottá váló jelenség egyre bizonytalanabb légkört teremt a társadalomban, aminek következménye az a nagyon gyakran használt megállapítás, hogy ma már nem lehet hinni senkinek, illetve semmiféle ténynek.

Mi történt nagypénteken?

Ugyanarról az eseményről többféleképpen lehet beszámolni, attól függően, hogy mennyit lát és ért belőle az ember. Lehet egészen felszínesen is, lehet élményszerűen, korrekt-objektív módon, vagy úgy, hogy a szemlélő érti az összefüggéseket is, ismeri a háttér-információkat, és nem csak jelenségeket észlel, hanem a lényeget látja.

A nagypénteki eseményekről is ugyanígy többféle beszámoló készült.

A hazaszeretet, mint kötelesség

A protestáns gondolkodók kimerítően tanítottak a nemzetről, a hazáról, és ezt mindig úgy tették, hogy közben felmutatták azt az isteni gondoskodó szeretetet és áldást, amit a bűnbe esett ember számára a haza ma is jelent.

Megtanulhatjuk tőlük, hogy a haza egyrészt közösség, ami szociális biztonságot nyújt: gondoskodást az elesett emberről, a rászorulóról, s emellett a nemzet tagjainak egymást építő közösségi kapcsolata is virágzik. De olyan különleges élettér is a haza, ahol az egyéniség kiteljesedhet. A haza védelmet is jelent a külső és belső veszéllyel szemben.

Mindezekkel Isten megakadályozta azt a tragédiát, hogy a bűneset miatt elszabadult indulatok után az emberiség történelme teljes káoszba süllyedjen. Készített tehát az Úr az embereknek hazát, olyat, amiben megtartott valamit abból, amit az Éden jelenthetett volna számukra.

Ami karácsonyi igehirdetéseinkből kimarad

Legelőször le kell szögeznünk, hogy a címbeli kijelentés nem teológiai vád: nem rossz írásmagyarázókról és figyelmetlen igehirdetőkről lesz szó a későbbiekben. Nem hiba az, hogy karácsonykor nem arról szólunk, akire előadásom utal majd, hanem Jézus Krisztusról. Mert karácsony az ő ünnepe. Az Ige lett testté, halljunk tehát róla, a Krisztusról minél többet! Erre számít és készül a gyülekezet is, amikor beül a padokba. Csak a nagyapámtól hallott legátustörténet szereplője lepődött meg, amikor a maga számára felfedezte a nagy újdonságot. Felolvasta a karácsonyi történetet a jászolbölcsőről, a betlehemi pásztorokról és az angyalról: „... hirdetett nékik nagy örömet, mert született a megtartó, aki..." – és itt, a bibliaolvasás közben lapoznia kellett; s mivel összeragadtak a lapok, ezért többször ismételte: „született a megtartó, aki". Amíg végül, sikeres lapozás után diadalmasan megtalálta: – az Úr Krisztus!

Alapítsunk új egyházat?

A reformáció emléknapjához közeledve a protestáns egyházak felsorolják azokat az érveket, kritikai megjegyzéseket, amelyekkel igazolni akarják létjogosultságukat. Ilyenkor elhangzik az ún. nyugati (római), ill. keleti (bizánci) keresztyénség kritikája, azzal a magabiztossággal, amiből kitűnik, hogy mi, protestánsok különbek vagyunk.

Gyermeknevelés - fegyelem és engedés

Ha Isten gyermekekkel ajándékozott meg, akkor azt a különleges missziói küldetést is adta, hogy a szeretet, gondoskodás, tanítás és nevelés nyelvén vigyük őket közelébe. A szülők gyermekeik iránti kapcsolatában is Isten lénye kell, hogy kiábrázolódjon.

A kisgyermek apját, anyját mindenhatónak gondolja, minden bújával-bajával hozzá szalad, az átélt szeretet, védelem, gondoskodás Isten tulajdonságait körvonalazza számára. A pozitív szülőélmények a későbbiekben jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy bizalommal várja a fentről jövő segítséget – immár a Mindenhatótól.

Mit jelent az Urat hordozni a családban?

Lelki gyengeség - Isten közelségének hiánya

„Engedelmeskedjetek azért az Istennek, de álljatok ellen az Ördögnek, és elfut tőletek. Közeledjetek az Istenhez, és ő közeledni fog hozzátok. Tisztítsátok meg a kezeteket, ti bűnösök, és szenteljétek meg a szíveteket, ti kétlelkűek." (Jak 4,7-8) Arról olvastunk most, hogy valaki ellenáll az Ördögnek, és az elfut tőle.

Az 1956-os eseményekkel kapcsolatos filmet néztünk meg a családdal közösen. Megrázott bennünket, hogy a hősök elpusztultak a mérhetetlen túlerővel szemben, és ügyük is elveszett. Visszagondolva, milyen furcsa lenne úgy megrendezni ezt a filmet, hogy a fegyvertelen emberek elől a tankok „elszaladnak". Pedig itt és most hasonló biztatásról olvasunk: álljatok ellent, és az ellenség el fog futni! Milyen fantasztikus erő, óriási hatalom kellene ahhoz, hogy a túlerőben lévő ellenség elfusson.

Igyekezzetek a város jólétén!

(Megújulás a fáradozásban)

„... igyekezzetek a város jólétén..., könyörögjetek érte..., mert annak jóléte lesz a ti jólétetek!" (Jer 29,7)

Bár a bibliai idézet a babiloni fogságban élő zsidók számára küldött prófétai üzenet, ez csak még jobban megerősít bennünket abban a látásban, hogy Istennek kifejezett akarata a keresztyének munkálkodása városuk, országuk és a világ jólétén.

Szegénység a keresztyén gyülekezetekben

Hazánk lakosságának jelentős része küzd anyagi jellegű problémákkal. Kétségtelen, hogy a szegénység megjelent és egyre inkább jelen lesz közösségeinkben, gyülekezeteinkben is. Kell-e segítenünk az ilyen helyzetbe került hívő testvéreknek, rászoruló gyülekezeti tagoknak vagy a hozzánk forduló embereknek? – fogalmazódik meg sok emberben a kérdés. Tudjuk, hogy több gyülekezetben is működik szervezett gyülekezeti diakónia. Máshol azonban – nem feltétlenül az önzetlen keresztyéni szeretettől indíttatva, sokkal inkább a jelentős anyagi haszon reményében – szerveznek nyereségorientált szeretetszolgálati tevékenységet. Vagyis, a szeretetből fakadó diakónia csak álca, valójában a pénzhiány megoldására szolgáló erőfeszítés. Ennek, a nem szeretetből fakadó diakóniának egyetlen alternatívája az Úr iránti és a testvéri-felebaráti szeretetből fakadó szeretetszolgálat lehet, aminek mintáját a Szentírásban találjuk meg.

Kövess minket facebookon!